Egy a kĂśzelmĂşltban megjelent tudomĂĄnyos ĂrĂĄson vitatkozik mĂŠg most is az amerikai energiaĂźgyi minisztĂŠrium tĂśbb befolyĂĄsos tudĂłsa. A Sciencexpress cĂmű magazinban megjelent ĂrĂĄs ugyanis azt boncolgatja, hogy a bioĂźzemanyagok gyakorlatilag tĂśbb ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzt bocsĂĄtanak ki, mint a normĂĄl, fosszilis alapĂşak. A vita alapvetően indokolt, hiszen a tĂŠt nem kicsi: nem csupĂĄn az EgyesĂźlt Ăllamok, de tĂśbb mĂĄs orszĂĄg is komoly Ăśsszegeket fordĂt a bioĂźzemanyagok tĂĄmogatĂĄsĂĄra, ĂŠppen azĂŠrt, hogy visszafogja a gĂŠpjĂĄrművek okozta kĂĄros anyag kibocsĂĄtĂĄst.
 A Princeton Egyetem egyik tudĂłsa, s egyben a cikk tĂĄrsszerzője, Timothy Searchinger szerint a bioĂźzemanygok irĂĄnti kereslet felgyorsĂtotta az erdőĂĄtalakĂtĂĄsokat, s egyre tĂśbb, mĂŠg ĂŠrintetlen terĂźletet von az ember művelĂŠs alĂĄ, hogy azon kukoricĂĄt, cukrot, vagy mĂĄs bioĂźzemanyag nyersanyagot termesszen. A fenti folyamat azonban komoly ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzkibocsĂĄtĂĄssal jĂĄr. Amit pedig megnyernĂŠnk s rĂŠven, azt Ăgy elveszĂtjĂźk a vĂĄmon, azaz a plusz kibocsĂĄtĂĄssal gyakorlatilag ugyanott tartunk, mintha fosszilis Ăźzemanyagot hasznĂĄlnĂĄnk.
Az amerikai kormĂĄnyzat persze nem hagyhatta szĂł nĂŠlkĂźl a tudĂłsok ĂrĂĄsĂĄt, Ăgy a cikk megjelenĂŠsĂŠt kĂśvetően Michael Wang, az Argonne National Laboratory ĂŠs Zia Haq, az EnergiahatĂŠkonysĂĄgi ĂŠs MegĂşjulĂł Energia Iroda szakĂŠrtői (persze mindkĂŠt hivatal a minisztĂŠrium ĂŠgisze alatt műkĂśdik), nyĂlt levĂŠlben reflektĂĄltak a Sciencexpressben megjelent ĂrĂĄsra. VĂŠlemĂŠnyĂźk szerint a dolgozat figyelmen kĂvĂźl hagyta a mezőgazdasĂĄg termelĂŠkenysĂŠgĂŠnek nĂśvekedĂŠsĂŠt, aminek kĂśvetkeztĂŠben nem szĂźksĂŠges Ăşjabb terĂźleteket művelĂŠs alĂĄ vonni ahhoz, hogy megfelelő mĂŠrtĂŠkben emelkedjen a bioĂźzemanyagokhoz szĂźksĂŠges nyersanyagtermelĂŠs.
Ăgy utĂłbbi tudĂłsok szerint az amerikai kukorica termĂŠsĂĄtlag ĂŠvi 1,6 szĂĄzalĂŠkkal emelkedett 1980 ĂŠs 2006 kĂśzĂśtt. âEzen trend figyelmen kĂvĂźl hagyĂĄsĂĄval Searchinger konstans kukoricahozammal szĂĄmolt, ez alapjĂĄn feltĂŠteleztĂŠk azt, hogy az alacsony hozamĂş, marginĂĄlis ĂŠs mĂĄr termelĂŠs alatt ĂĄllĂł kukoricafĂśldeket felvĂĄltjĂĄk magasabb hozammal bĂrĂł fĂśldekre” – ĂĄll a levĂŠben.
Wang korĂĄbbi tanulmĂĄnya szerint a kukorica alapĂş etanol Ăźzemanyagokkal a kĂĄros gĂĄzok 20-30 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkkenthetőek, a fosszilis kibocsĂĄtĂĄshoz kĂŠpest. Ezzel szemben Searchinger tanulmĂĄnya, amely egyĂŠbirĂĄnt Wang korĂĄbbi munkĂĄit is idĂŠzi, sőt egy, az ĂĄltala kidolgozott modellel is szĂĄmol, ellentĂŠtes eredmĂŠnyre jutott: az etanollal megduplĂĄzĂłdhat a kĂĄros anyag kibocsĂĄtĂĄs a kĂśvetkező 30 ĂŠvben. âAz eredmĂŠnyek komoly aggodalmakat ĂŠbresztenek a bioĂźzemanyagok tĂĄmogatĂĄsĂĄt illetően, s előtĂŠrbe helyezhet mĂĄs megoldĂĄsokat” – Ărja Searchinger tanulmĂĄnyĂĄban.
Mint emlĂtettĂźk a vita tĂŠnyleg vĂŠrre megy, hiszen az amerikai kongresszus nem is olyan rĂŠgen fogadta el azt a tĂśrvĂŠnyt, amely szerint a finomĂtĂłk ĂŠvente 15 milliĂĄrd gallon (1 gallon = 3,79 liter) kukorica alapĂş etanolt ĂĄllĂtsanak elő 2015-el kezdődően. A kĂśvetkező fĂĄzisban pedig, 2020-tĂłl mĂĄr 36 milliĂĄrd gallon bioĂźzemanyag felhasznĂĄlĂĄsĂĄrĂłl beszĂŠlnek, ezen belĂźl 21 milliĂĄrd gallon olyan etanolbĂłl ĂŠrkezne, amely pĂŠldĂĄul cellulĂłz alapĂş.
Wang ĂŠs Haq utolsĂł ĂŠrvei szerint pedig a fejlődő orszĂĄgokban, mint pĂŠldĂĄul BrazĂlia ĂŠs KĂna, az erdőirtĂĄs a kormĂĄnyzatoknak kĂśszĂśnhetően folyamatosan csĂśkken. (VĂŠlemĂŠnyĂźnk szerint azonban sajnos nem elĂŠg gyorsan csĂśkken – a szerk.)
Vita fákról, bioüzemanyagról és milliárdos támogatásról
Egy a kĂśzelmĂşltban megjelent tudomĂĄnyos ĂrĂĄson vitatkozik mĂŠg most is az amerikai energiaĂźgyi minisztĂŠrium tĂśbb befolyĂĄsos tudĂłsa. A Sciencexpress cĂmű magazinban megjelent ĂrĂĄs ugyanis azt boncolgatja, hogy a bioĂźzemanyagok gyakorlatilag tĂśbb ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzt bocsĂĄtanak ki, mint a normĂĄl, fosszilis alapĂşak. A vita alapvetően indokolt, hiszen a tĂŠt nem kicsi: nem csupĂĄn az EgyesĂźlt Ăllamok, de tĂśbb mĂĄs orszĂĄg is komoly Ăśsszegeket fordĂt a bioĂźzemanyagok tĂĄmogatĂĄsĂĄra, ĂŠppen azĂŠrt, hogy visszafogja a gĂŠpjĂĄrművek okozta kĂĄros anyag kibocsĂĄtĂĄst.
 A Princeton Egyetem egyik tudĂłsa, s egyben a cikk tĂĄrsszerzője, Timothy Searchinger szerint a bioĂźzemanygok irĂĄnti kereslet felgyorsĂtotta az erdőĂĄtalakĂtĂĄsokat, s egyre tĂśbb, mĂŠg ĂŠrintetlen terĂźletet von az ember művelĂŠs alĂĄ, hogy azon kukoricĂĄt, cukrot, vagy mĂĄs bioĂźzemanyag nyersanyagot termesszen. A fenti folyamat azonban komoly ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzkibocsĂĄtĂĄssal jĂĄr. Amit pedig megnyernĂŠnk s rĂŠven, azt Ăgy elveszĂtjĂźk a vĂĄmon, azaz a plusz kibocsĂĄtĂĄssal gyakorlatilag ugyanott tartunk, mintha fosszilis Ăźzemanyagot hasznĂĄlnĂĄnk.
Az amerikai kormĂĄnyzat persze nem hagyhatta szĂł nĂŠlkĂźl a tudĂłsok ĂrĂĄsĂĄt, Ăgy a cikk megjelenĂŠsĂŠt kĂśvetően Michael Wang, az Argonne National Laboratory ĂŠs Zia Haq, az EnergiahatĂŠkonysĂĄgi ĂŠs MegĂşjulĂł Energia Iroda szakĂŠrtői (persze mindkĂŠt hivatal a minisztĂŠrium ĂŠgisze alatt műkĂśdik), nyĂlt levĂŠlben reflektĂĄltak a Sciencexpressben megjelent ĂrĂĄsra. VĂŠlemĂŠnyĂźk szerint a dolgozat figyelmen kĂvĂźl hagyta a mezőgazdasĂĄg termelĂŠkenysĂŠgĂŠnek nĂśvekedĂŠsĂŠt, aminek kĂśvetkeztĂŠben nem szĂźksĂŠges Ăşjabb terĂźleteket művelĂŠs alĂĄ vonni ahhoz, hogy megfelelő mĂŠrtĂŠkben emelkedjen a bioĂźzemanyagokhoz szĂźksĂŠges nyersanyagtermelĂŠs.
Ăgy utĂłbbi tudĂłsok szerint az amerikai kukorica termĂŠsĂĄtlag ĂŠvi 1,6 szĂĄzalĂŠkkal emelkedett 1980 ĂŠs 2006 kĂśzĂśtt. âEzen trend figyelmen kĂvĂźl hagyĂĄsĂĄval Searchinger konstans kukoricahozammal szĂĄmolt, ez alapjĂĄn feltĂŠteleztĂŠk azt, hogy az alacsony hozamĂş, marginĂĄlis ĂŠs mĂĄr termelĂŠs alatt ĂĄllĂł kukoricafĂśldeket felvĂĄltjĂĄk magasabb hozammal bĂrĂł fĂśldekre” – ĂĄll a levĂŠben.
Wang korĂĄbbi tanulmĂĄnya szerint a kukorica alapĂş etanol Ăźzemanyagokkal a kĂĄros gĂĄzok 20-30 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkkenthetőek, a fosszilis kibocsĂĄtĂĄshoz kĂŠpest. Ezzel szemben Searchinger tanulmĂĄnya, amely egyĂŠbirĂĄnt Wang korĂĄbbi munkĂĄit is idĂŠzi, sőt egy, az ĂĄltala kidolgozott modellel is szĂĄmol, ellentĂŠtes eredmĂŠnyre jutott: az etanollal megduplĂĄzĂłdhat a kĂĄros anyag kibocsĂĄtĂĄs a kĂśvetkező 30 ĂŠvben. âAz eredmĂŠnyek komoly aggodalmakat ĂŠbresztenek a bioĂźzemanyagok tĂĄmogatĂĄsĂĄt illetően, s előtĂŠrbe helyezhet mĂĄs megoldĂĄsokat” – Ărja Searchinger tanulmĂĄnyĂĄban.
Mint emlĂtettĂźk a vita tĂŠnyleg vĂŠrre megy, hiszen az amerikai kongresszus nem is olyan rĂŠgen fogadta el azt a tĂśrvĂŠnyt, amely szerint a finomĂtĂłk ĂŠvente 15 milliĂĄrd gallon (1 gallon = 3,79 liter) kukorica alapĂş etanolt ĂĄllĂtsanak elő 2015-el kezdődően. A kĂśvetkező fĂĄzisban pedig, 2020-tĂłl mĂĄr 36 milliĂĄrd gallon bioĂźzemanyag felhasznĂĄlĂĄsĂĄrĂłl beszĂŠlnek, ezen belĂźl 21 milliĂĄrd gallon olyan etanolbĂłl ĂŠrkezne, amely pĂŠldĂĄul cellulĂłz alapĂş.
Wang ĂŠs Haq utolsĂł ĂŠrvei szerint pedig a fejlődő orszĂĄgokban, mint pĂŠldĂĄul BrazĂlia ĂŠs KĂna, az erdőirtĂĄs a kormĂĄnyzatoknak kĂśszĂśnhetően folyamatosan csĂśkken. (VĂŠlemĂŠnyĂźnk szerint azonban sajnos nem elĂŠg gyorsan csĂśkken – a szerk.)
