ArĂĄnytalan lĂŠpĂŠs szavazatkorlĂĄtozĂĄssal gĂşzsba kĂśtni a kĂźlfĂśldieket a hazai energiapiac vĂŠdelmĂŠben – mondtĂĄk ki az uniĂłs talĂĄrosok az EdF-HidrocantĂĄbrico Ăźgyben – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Egyelőre bizonytalan a kimenetele az OMV/Mol felvĂĄsĂĄrlĂĄsi kĂsĂŠrletre az EurĂłpai BĂrĂłsĂĄg csĂźtĂśrtĂśkĂśn hozott ĂtĂŠletĂŠnek. A luxembourgi talĂĄrosok kimondtĂĄk: nincs arĂĄnyban az energiaellĂĄtĂĄs tagĂĄllami vĂŠdelmĂŠnek igĂŠnyĂŠvel az az 1999-es piacvĂŠdő tĂśrvĂŠny, amelyet a spanyol sajtĂł Rodrigo Rato akkori gazdasĂĄgi miniszter nyomĂĄn Rato-, illetve âEdF-ellenes” tĂśrvĂŠnykĂŠnt emleget. A jogszabĂĄly ugyanis az ĂlectricitĂŠ de France (EdF) vezető francia ĂĄramszolgĂĄltatĂł azon tĂśrekvĂŠsĂŠt volt hivatott kivĂŠdeni, hogy megszerezze a HidrocantĂĄbrico spanyol energiavĂĄllalatot. Erre Madrid azt talĂĄlta ki, hogy amennyiben kĂźlfĂśldi cĂŠgek akĂĄr csak hĂĄrom szĂĄzalĂŠkos rĂŠszesedĂŠst szereznek az ibĂŠriai energiavĂĄllalatokban, a tulajdonszerzĂŠst kĂśvető kĂŠt hĂłnapon belĂźl korlĂĄtozĂĄsokat vezethet be a szavazati jogukra az ĂŠrintett cĂŠg kĂśzgyűlĂŠsĂŠn. A hosszĂş ĂŠvekig hĂşzĂłdĂł jogvitĂĄval terhelt Ăźgynek – BrĂźsszel vĂŠgĂźl 2006 jĂşniusĂĄban fordult az EurĂłpai BĂrĂłsĂĄghoz – napi aktualitĂĄsa is van. A galloknĂĄl ânemzeti bajnok” EdF ugyanis – amelyet 87 szĂĄzalĂŠkban a francia ĂĄllam birtokol, s amely FranciaorszĂĄg (ĂŠrdemi) szomszĂŠdai kĂśzĂźl egyedĂźl a spanyoloknĂĄl nem tudta mĂŠg megvetni a lĂĄbĂĄt – szemet vetett az IberdrolĂĄra is. UtĂłbbi piaci ĂŠrtĂŠke mintegy 50 milliĂĄrd, mĂg az EdF-ĂŠ 144 milliĂĄrd eurĂł. Ugyanolyan szavazati korlĂĄtozĂĄs van ĂŠrvĂŠnyben az IberdrolĂĄnĂĄl is, mint amelyet a Mol esetĂŠben a B-sorozatĂş tĂśrzsrĂŠszvĂŠnyek biztosĂtanak. Azaz ezek birtokosai nĂŠlkĂźl nem tĂśrĂślhető el a tĂśbbieket sĂşjtĂł szavazati plafon a kĂśzgyűlĂŠsen – fĂźggetlenĂźl a tulajdoni hĂĄnyadtĂłl. Az EurĂłpai BizottsĂĄg a minap az uniĂłs talĂĄrosokhoz fordult a magyar tĂśrzsrĂŠszvĂŠnyeket biztosĂtĂł privatizĂĄciĂłs tĂśrvĂŠny miatt. Ugyanez a lĂŠpĂŠs vĂĄr a spanyolokra egy tovĂĄbbi piacvĂŠdő lĂŠpĂŠs miatt, amellyel az olasz Enel utĂĄn a nĂŠmet E.Ont is tĂĄvol tartottĂĄk a hazai EndesĂĄtĂłl.
Az EurĂłpai BizottsĂĄg ugyancsak csĂźtĂśrtĂśkĂśn kĂśzĂślte a tagĂĄllamok belső piaci âeredmĂŠnytĂĄblĂĄjĂĄt”. Ebből az derĂźl ki: hazĂĄnk a huszonhĂŠt orszĂĄg kĂśzĂźl a tizenhetedik helyen ĂĄll az 1630 (belső piaci) uniĂłs irĂĄnyelv ĂĄtvĂŠtelĂŠben, a lemaradĂĄsa 1,2 szĂĄzalĂŠkos. Az ĂŠltanulĂłk a szlovĂĄkok, a dĂĄnok, a lettek ĂŠs a litvĂĄnok, mĂg a sereghajtĂłk a csehek, a luxemburgiak, a portugĂĄlok ĂŠs a lengyelek. MagyarorszĂĄg jobban ĂĄll ennĂŠl abban az ĂśsszesĂtĂŠsben, amely a vele szemben indĂtott szabĂĄlysĂŠrtĂŠsi eljĂĄrĂĄsokat rĂśgzĂti. Huszonnyolc ilyennel hazĂĄnk a tizedik; a sor vĂŠgĂŠn a franciĂĄk, a spanyolok ĂŠs az olaszok ĂĄllnak, 98, 113, illetve 134 folyamatban lĂŠvő eljĂĄrĂĄssal. BrĂźsszel az eljĂĄrĂĄs harmadik szakĂĄszĂĄban fordulhat a luxembourgi bĂrĂłsĂĄghoz, amely ĂĄltalĂĄban egy-kĂŠt ĂŠvig foglalkozik egy-egy Ăźggyel.
TovĂĄbbra sem erősĂtette meg lapunk kĂŠrdĂŠsĂŠre az EurĂłpai BĂrĂłsĂĄg sajtĂłosztĂĄlya, hogy iktattĂĄk volna BrĂźsszel keresetĂŠt, amely a tĂśrzsrĂŠszvĂŠnyeket vĂŠdő magyar privatizĂĄciĂłs tĂśrvĂŠnyt tĂĄmadja. Ugyanakkor Catherine Bunyan, Charlie McCreevy belső piaci EU-biztos sajtĂłtitkĂĄra megkeresĂŠsĂźnkre megerősĂtette, hogy dĂśntĂŠs szĂźletett a per megindĂtĂĄsĂĄrĂłl. Mindebből az kĂśvetkezhet, hogy a kereset âelakadt” az uniĂłs gĂŠpezetben, azaz a jogi szolgĂĄlat nem kereste mĂŠg meg a luxembourgi talĂĄrosokat, feltehetően a Lex Mollal kapcsolatos, pĂĄrhuzamosan folyĂł szabĂĄlysĂŠrtĂŠsi eljĂĄrĂĄssal ĂśsszekĂśtve az Ăźgyet.
Â
A spanyol Lex Molt már elmeszelte az EU
ArĂĄnytalan lĂŠpĂŠs szavazatkorlĂĄtozĂĄssal gĂşzsba kĂśtni a kĂźlfĂśldieket a hazai energiapiac vĂŠdelmĂŠben – mondtĂĄk ki az uniĂłs talĂĄrosok az EdF-HidrocantĂĄbrico Ăźgyben – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Egyelőre bizonytalan a kimenetele az OMV/Mol felvĂĄsĂĄrlĂĄsi kĂsĂŠrletre az EurĂłpai BĂrĂłsĂĄg csĂźtĂśrtĂśkĂśn hozott ĂtĂŠletĂŠnek. A luxembourgi talĂĄrosok kimondtĂĄk: nincs arĂĄnyban az energiaellĂĄtĂĄs tagĂĄllami vĂŠdelmĂŠnek igĂŠnyĂŠvel az az 1999-es piacvĂŠdő tĂśrvĂŠny, amelyet a spanyol sajtĂł Rodrigo Rato akkori gazdasĂĄgi miniszter nyomĂĄn Rato-, illetve âEdF-ellenes” tĂśrvĂŠnykĂŠnt emleget. A jogszabĂĄly ugyanis az ĂlectricitĂŠ de France (EdF) vezető francia ĂĄramszolgĂĄltatĂł azon tĂśrekvĂŠsĂŠt volt hivatott kivĂŠdeni, hogy megszerezze a HidrocantĂĄbrico spanyol energiavĂĄllalatot. Erre Madrid azt talĂĄlta ki, hogy amennyiben kĂźlfĂśldi cĂŠgek akĂĄr csak hĂĄrom szĂĄzalĂŠkos rĂŠszesedĂŠst szereznek az ibĂŠriai energiavĂĄllalatokban, a tulajdonszerzĂŠst kĂśvető kĂŠt hĂłnapon belĂźl korlĂĄtozĂĄsokat vezethet be a szavazati jogukra az ĂŠrintett cĂŠg kĂśzgyűlĂŠsĂŠn. A hosszĂş ĂŠvekig hĂşzĂłdĂł jogvitĂĄval terhelt Ăźgynek – BrĂźsszel vĂŠgĂźl 2006 jĂşniusĂĄban fordult az EurĂłpai BĂrĂłsĂĄghoz – napi aktualitĂĄsa is van. A galloknĂĄl ânemzeti bajnok” EdF ugyanis – amelyet 87 szĂĄzalĂŠkban a francia ĂĄllam birtokol, s amely FranciaorszĂĄg (ĂŠrdemi) szomszĂŠdai kĂśzĂźl egyedĂźl a spanyoloknĂĄl nem tudta mĂŠg megvetni a lĂĄbĂĄt – szemet vetett az IberdrolĂĄra is. UtĂłbbi piaci ĂŠrtĂŠke mintegy 50 milliĂĄrd, mĂg az EdF-ĂŠ 144 milliĂĄrd eurĂł. Ugyanolyan szavazati korlĂĄtozĂĄs van ĂŠrvĂŠnyben az IberdrolĂĄnĂĄl is, mint amelyet a Mol esetĂŠben a B-sorozatĂş tĂśrzsrĂŠszvĂŠnyek biztosĂtanak. Azaz ezek birtokosai nĂŠlkĂźl nem tĂśrĂślhető el a tĂśbbieket sĂşjtĂł szavazati plafon a kĂśzgyűlĂŠsen – fĂźggetlenĂźl a tulajdoni hĂĄnyadtĂłl. Az EurĂłpai BizottsĂĄg a minap az uniĂłs talĂĄrosokhoz fordult a magyar tĂśrzsrĂŠszvĂŠnyeket biztosĂtĂł privatizĂĄciĂłs tĂśrvĂŠny miatt. Ugyanez a lĂŠpĂŠs vĂĄr a spanyolokra egy tovĂĄbbi piacvĂŠdő lĂŠpĂŠs miatt, amellyel az olasz Enel utĂĄn a nĂŠmet E.Ont is tĂĄvol tartottĂĄk a hazai EndesĂĄtĂłl.
Az EurĂłpai BizottsĂĄg ugyancsak csĂźtĂśrtĂśkĂśn kĂśzĂślte a tagĂĄllamok belső piaci âeredmĂŠnytĂĄblĂĄjĂĄt”. Ebből az derĂźl ki: hazĂĄnk a huszonhĂŠt orszĂĄg kĂśzĂźl a tizenhetedik helyen ĂĄll az 1630 (belső piaci) uniĂłs irĂĄnyelv ĂĄtvĂŠtelĂŠben, a lemaradĂĄsa 1,2 szĂĄzalĂŠkos. Az ĂŠltanulĂłk a szlovĂĄkok, a dĂĄnok, a lettek ĂŠs a litvĂĄnok, mĂg a sereghajtĂłk a csehek, a luxemburgiak, a portugĂĄlok ĂŠs a lengyelek. MagyarorszĂĄg jobban ĂĄll ennĂŠl abban az ĂśsszesĂtĂŠsben, amely a vele szemben indĂtott szabĂĄlysĂŠrtĂŠsi eljĂĄrĂĄsokat rĂśgzĂti. Huszonnyolc ilyennel hazĂĄnk a tizedik; a sor vĂŠgĂŠn a franciĂĄk, a spanyolok ĂŠs az olaszok ĂĄllnak, 98, 113, illetve 134 folyamatban lĂŠvő eljĂĄrĂĄssal. BrĂźsszel az eljĂĄrĂĄs harmadik szakĂĄszĂĄban fordulhat a luxembourgi bĂrĂłsĂĄghoz, amely ĂĄltalĂĄban egy-kĂŠt ĂŠvig foglalkozik egy-egy Ăźggyel.
TovĂĄbbra sem erősĂtette meg lapunk kĂŠrdĂŠsĂŠre az EurĂłpai BĂrĂłsĂĄg sajtĂłosztĂĄlya, hogy iktattĂĄk volna BrĂźsszel keresetĂŠt, amely a tĂśrzsrĂŠszvĂŠnyeket vĂŠdő magyar privatizĂĄciĂłs tĂśrvĂŠnyt tĂĄmadja. Ugyanakkor Catherine Bunyan, Charlie McCreevy belső piaci EU-biztos sajtĂłtitkĂĄra megkeresĂŠsĂźnkre megerősĂtette, hogy dĂśntĂŠs szĂźletett a per megindĂtĂĄsĂĄrĂłl. Mindebből az kĂśvetkezhet, hogy a kereset âelakadt” az uniĂłs gĂŠpezetben, azaz a jogi szolgĂĄlat nem kereste mĂŠg meg a luxembourgi talĂĄrosokat, feltehetően a Lex Mollal kapcsolatos, pĂĄrhuzamosan folyĂł szabĂĄlysĂŠrtĂŠsi eljĂĄrĂĄssal ĂśsszekĂśtve az Ăźgyet.
Â
