Vojiszlav Kostunica ĂşjĂŠvi nyilatkozatĂĄban 2008-at az energia ĂŠvĂŠnek nevezte. A miniszterelnĂśk optimizmusa a szerb kormĂĄny ĂŠs az orosz Gazprom egyelőre csak halvĂĄny kĂśrvonalakban lĂŠtező szerződĂŠsĂŠre tĂĄmaszkodik, amelynek ĂŠrtelmĂŠben a Nyugat-EurĂłpĂĄt majdan gĂĄzzal ellĂĄtĂł vezetĂŠkek egyike, vagy annak leĂĄgazĂĄsa ĂĄtszeli SzerbiĂĄt, ĂŠs VajdasĂĄgban ĂŠpĂtendő tĂĄrolĂłval egyĂźtt gondmentessĂŠ teszi az orszĂĄg energiaellĂĄtĂĄsĂĄt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Eddig a jĂł hĂr. A rosszat a kormĂĄny sebtĂŠben titkosĂtotta, de nem elĂŠg gyorsan ahhoz, hogy elzĂĄrva maradjon a kĂśzvĂŠlemĂŠny elől. Ăgy aztĂĄn mĂŠg az óÊvben fĂŠny derĂźlt rĂĄ: Vlagyimir Putyin elnĂśkĂśt alighanem meghatotta, hogy szerb hazafiak – akik amĂşgy meg nem hajolnĂĄnak az ĂĄtkos Nyugat zsarolĂĄsai előtt – ĂŠgő gyertyĂĄval a kezĂźkben kĂŠrtek a belgrĂĄdi orosz kĂśvetsĂŠg előtt egy erĂŠlyes “Nyet!”-et (mĂĄrmint KoszovĂł fĂźggetlensĂŠgĂŠre).
A hĂĄlĂĄt azonban lehet, hogy MoszkvĂĄban mĂĄskĂŠnt ĂŠrtelmezik. A kiszivĂĄrgott ĂŠrtesĂźlĂŠs szerint a Gazprom nemzetkĂśzi versenyeztetĂŠs nĂŠlkĂźl akar tĂśbbsĂŠgi tulajdonhoz jutni a szerb olajiparban (NIS), s azĂŠrt 400 milliĂł eurĂłt kĂŠsz adni. Ezen felĂźl 500 milliĂłt fektetne a jĂśvőben hatĂĄridőhĂśz nem kĂśtĂśtt fejlesztĂŠsekbe. ĂllĂtĂłlag 2012-ig megĂŠpĂti a gĂĄzvezetĂŠk 10 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂş szerbiai szakaszĂĄt ĂŠs a 300 milliĂł kĂśbmĂŠteres bĂĄnĂĄti tĂĄrolĂłt.
Borisz Tadics azt nyilatkozta, hogy minden erejĂŠvel kĂźzdeni fog az orszĂĄgra kedvezőtlen egyezsĂŠg ellen, de a szerb elnĂśknek erre nincs kellő meghatalmazĂĄsa. TĂśbbet tehetnĂŠnek a kormĂĄnyzĂł koalĂciĂłt alkotĂł pĂĄrtok, de pĂŠldĂĄul a legnagyobb partner, a Demokrata PĂĄrt (DS) nem mozdult mostanĂĄig. A főleg gazdasĂĄgi szakĂŠrtőket tĂśmĂśrĂtő kisebbik G-17 nĂŠgy minisztere a kabinet tĂĄrgyalĂĄsi ĂĄllĂĄspontja ellen szavazott. ElnĂśke, a gazdasĂĄgi tĂĄrcĂĄt vezető Mladjan Dinkics pedig kihĂĄtrĂĄlt a szerb-orosz gazdasĂĄgi egyĂźttműkĂśdĂŠsi bizottsĂĄgbĂłl.
Dinkics utĂłbb a sajtĂłban ismertette kifogĂĄsait: az ajĂĄnlat csak vĂŠdekezĂŠsre ad lehetősĂŠget, nem tartalmazza a NIS kezdő ĂĄrĂĄt, sem azt, hogy Szerbia mit kap cserĂŠbe. Nincs rĂĄ garancia, hogy a DĂŠli ĂĄramlat egyĂĄltalĂĄn ĂĄthalad SzerbiĂĄn, viszont ha egyik ĂĄga el is kanyarodik errefelĂŠ, rendkĂvĂźl kicsi lesz a kapacitĂĄsa, ĂŠs csak 2013-ban lesz ĂźzemkĂŠpes. Ennyi bizonytalansĂĄgĂŠrt negyed vagy ĂśtĂśd ĂĄron kell odaadni a NIS-t. A kormĂĄny elutasĂtotta Dinkics indĂtvĂĄnyĂĄt, hogy nemzetkĂśzi tenderen adjĂĄk el a szerb olajipart, s a tĂśbbsĂŠgi rĂŠszvĂŠnycsomag kezdő ĂĄra legyen 2,5 milliĂĄrd eurĂł. Ăm elfogadta, hogy a Gazpromot kĂśtelezni kell a kĂśrnyezetvĂŠdelmi szabvĂĄnyok betartĂĄsĂĄra, valamint a tĂśbbi rĂŠszvĂŠny megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄra. Ez a rĂŠszlet nemcsak a NIS dolgozĂłit ĂŠrinti, hanem a lakossĂĄgnak azt a rĂŠszĂŠt is, amely a kĂśzeljĂśvőben juthat ingyenesen a cĂŠg rĂŠszvĂŠnyeihez a privatizĂĄciĂłs akciĂł sorĂĄn.
A szerb-orosz tĂĄrgyalĂĄs januĂĄr derekĂĄn kezdődik, s a belgrĂĄdi kormĂĄny remĂŠnyei szerint hamar lĂŠtrejĂśn a megĂĄllapodĂĄs.
Egy Mol-cĂŠlpont kilőve
A Mol nem kĂvĂĄnta kommentĂĄlni a NIS-sel kapcsolatos hĂreket. MindazonĂĄltal a magyar tĂĄrsasĂĄg az utĂłbbi időkben is folyamatosan kinyilvĂĄnĂtotta ĂŠrdeklődĂŠsĂŠt dĂŠli szomszĂŠdunk kĂśzponti olajfinomĂtĂł, Ăźzemanyag nagy- ĂŠs kiskereskedő cĂŠge irĂĄnt. A Mol vezetői tĂśbbszĂśr kijelentettĂŠk: vĂĄrnak a pĂĄlyĂĄzati kiĂrĂĄsra. A NIS irĂĄnt előzetesen ĂŠrdeklődĂŠst mutatott az osztrĂĄk-gĂśrĂśg OMV-Hellenic Petroleum pĂĄros, a lengyel PKN ĂŠs a romĂĄn Rompetrol is. Ezek a tĂĄrsasĂĄgok, esetleg bĂzva az uniĂł nyomĂĄsĂĄban, talĂĄn mĂŠg lĂĄtnak esĂŠlyt arra, hogy a szerb kabinet visszakozik, ĂŠs mĂŠgis nyilvĂĄnos pĂĄlyĂĄzatot Ăr ki a NIS-re.
A Gazpromneft ĂĄltal a NIS 51 szĂĄzalĂŠkos pakettjĂŠĂŠrt megajĂĄnlott 400 milliĂł eurĂłs ĂĄrat szakĂŠrtők alulĂŠrtĂŠkeltnek tartjĂĄk, mĂŠg a tovĂĄbbi 500 milliĂłs fejlesztĂŠsi ĂgĂŠret mellett is. A Mol 2003-ban – a jelenleginĂŠl jĂłval magasabb ĂĄrfolyamon – 505 milliĂł dollĂĄrt fizetett a NIS horvĂĄt “pĂĄrja”, az INA 25 szĂĄzalĂŠk plusz egy szavazatnyi szeletĂŠĂŠrt. Igaz, a NIS-től eltĂŠrően az INA jelentős kitermelő is.
Azon tĂşlmenően, hogy a kĂśzponti magyar olajcĂŠg nem tudja folytatni terjeszkedĂŠsĂŠt a kĂśrnyező orszĂĄgokban, MagyarorszĂĄg szĂĄmĂĄra az Ăźgylet nem feltĂŠtlenĂźl kĂĄros. Viktor Zubkov orosz miniszterelnĂśk december elejĂŠn Budapesten kijelentette: MagyarorszĂĄgon mindenkĂŠppen keresztĂźlhalad majd a DĂŠli ĂĄramlat nevű, OroszorszĂĄgbĂłl BulgĂĄriĂĄn ĂĄt ideĂŠrkező gĂĄzvezetĂŠk, fĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy az RomĂĄnia, avagy Szerbia felől kĂśzelĂt. Igaz, egyes orosz ĂŠrdekeltek rĂŠszĂŠről ezt kĂśvetően is hangzottak el olyan nyilatkozatok, hogy MagyarorszĂĄg mĂŠgis kimaradhat. Moszkva azonban informĂĄciĂłink szerint tovĂĄbbra is pozitĂvan ĂtĂŠli meg a magyar rĂŠszvĂŠtel esĂŠlyeit. A Gazprom a korĂĄbbi hĂrek szerint a NIS-ĂŠrt cserĂŠbe egy helyi gĂĄztĂĄrozĂł kialakĂtĂĄsĂĄt is beĂgĂŠrte, mĂŠgpedig a MagyarorszĂĄgon Szeged mellett tervezett nagy Mol-Gazprom-tĂĄrozĂł kĂśzelĂŠben. SzakĂŠrtők szerint ezt a tervet nem vĂĄltanĂĄ ki a egy szerbiai tĂĄrozĂł, mivel az elsősorban a szomszĂŠdos orszĂĄg hatalmas belfĂśldi gĂĄzhiĂĄnyĂĄt lenne hivatott orvosolni.
A hĂr kapcsĂĄn hozzĂĄĂŠrtők felhĂvjĂĄk a figyelmet az alapvetően gĂĄzzal foglalkozĂł Gazprom egyre izmosodĂł olajipari tevĂŠkenysĂŠgĂŠre. Az orosz ĂĄllam tĂśbbsĂŠgi irĂĄnyĂtĂĄsa alatt ĂĄllĂł mamutcĂŠg ezt az ĂźzletĂĄgĂĄt az ĂĄllami segĂŠdlettel bedĂśntĂśtt, olajipari profilĂş Yukos egyes vagyonelemeinek felvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄval alapozta meg. A sokvĂĄltozĂłs szerbiai alku is azt az orosz stratĂŠgiĂĄt tĂźkrĂśzi, hogy gĂĄzpiaci “engedmĂŠnyekĂŠrt” cserĂŠbe olajipari pozĂciĂłk szerezhetők. Ezt tĂĄmasztja alĂĄ, hogy a NIS-ĂŠrt nem a nagy orosz olajcĂŠgek, az ĂĄllami Rosznyefty vagy a Kreml-barĂĄt Lukoil jelentkezett.
Verseny nélkül a Gazpromé lesz a szerb olajcég
Vojiszlav Kostunica ĂşjĂŠvi nyilatkozatĂĄban 2008-at az energia ĂŠvĂŠnek nevezte. A miniszterelnĂśk optimizmusa a szerb kormĂĄny ĂŠs az orosz Gazprom egyelőre csak halvĂĄny kĂśrvonalakban lĂŠtező szerződĂŠsĂŠre tĂĄmaszkodik, amelynek ĂŠrtelmĂŠben a Nyugat-EurĂłpĂĄt majdan gĂĄzzal ellĂĄtĂł vezetĂŠkek egyike, vagy annak leĂĄgazĂĄsa ĂĄtszeli SzerbiĂĄt, ĂŠs VajdasĂĄgban ĂŠpĂtendő tĂĄrolĂłval egyĂźtt gondmentessĂŠ teszi az orszĂĄg energiaellĂĄtĂĄsĂĄt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Eddig a jĂł hĂr. A rosszat a kormĂĄny sebtĂŠben titkosĂtotta, de nem elĂŠg gyorsan ahhoz, hogy elzĂĄrva maradjon a kĂśzvĂŠlemĂŠny elől. Ăgy aztĂĄn mĂŠg az óÊvben fĂŠny derĂźlt rĂĄ: Vlagyimir Putyin elnĂśkĂśt alighanem meghatotta, hogy szerb hazafiak – akik amĂşgy meg nem hajolnĂĄnak az ĂĄtkos Nyugat zsarolĂĄsai előtt – ĂŠgő gyertyĂĄval a kezĂźkben kĂŠrtek a belgrĂĄdi orosz kĂśvetsĂŠg előtt egy erĂŠlyes “Nyet!”-et (mĂĄrmint KoszovĂł fĂźggetlensĂŠgĂŠre).
A hĂĄlĂĄt azonban lehet, hogy MoszkvĂĄban mĂĄskĂŠnt ĂŠrtelmezik. A kiszivĂĄrgott ĂŠrtesĂźlĂŠs szerint a Gazprom nemzetkĂśzi versenyeztetĂŠs nĂŠlkĂźl akar tĂśbbsĂŠgi tulajdonhoz jutni a szerb olajiparban (NIS), s azĂŠrt 400 milliĂł eurĂłt kĂŠsz adni. Ezen felĂźl 500 milliĂłt fektetne a jĂśvőben hatĂĄridőhĂśz nem kĂśtĂśtt fejlesztĂŠsekbe. ĂllĂtĂłlag 2012-ig megĂŠpĂti a gĂĄzvezetĂŠk 10 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂş szerbiai szakaszĂĄt ĂŠs a 300 milliĂł kĂśbmĂŠteres bĂĄnĂĄti tĂĄrolĂłt.
Borisz Tadics azt nyilatkozta, hogy minden erejĂŠvel kĂźzdeni fog az orszĂĄgra kedvezőtlen egyezsĂŠg ellen, de a szerb elnĂśknek erre nincs kellő meghatalmazĂĄsa. TĂśbbet tehetnĂŠnek a kormĂĄnyzĂł koalĂciĂłt alkotĂł pĂĄrtok, de pĂŠldĂĄul a legnagyobb partner, a Demokrata PĂĄrt (DS) nem mozdult mostanĂĄig. A főleg gazdasĂĄgi szakĂŠrtőket tĂśmĂśrĂtő kisebbik G-17 nĂŠgy minisztere a kabinet tĂĄrgyalĂĄsi ĂĄllĂĄspontja ellen szavazott. ElnĂśke, a gazdasĂĄgi tĂĄrcĂĄt vezető Mladjan Dinkics pedig kihĂĄtrĂĄlt a szerb-orosz gazdasĂĄgi egyĂźttműkĂśdĂŠsi bizottsĂĄgbĂłl.
Dinkics utĂłbb a sajtĂłban ismertette kifogĂĄsait: az ajĂĄnlat csak vĂŠdekezĂŠsre ad lehetősĂŠget, nem tartalmazza a NIS kezdő ĂĄrĂĄt, sem azt, hogy Szerbia mit kap cserĂŠbe. Nincs rĂĄ garancia, hogy a DĂŠli ĂĄramlat egyĂĄltalĂĄn ĂĄthalad SzerbiĂĄn, viszont ha egyik ĂĄga el is kanyarodik errefelĂŠ, rendkĂvĂźl kicsi lesz a kapacitĂĄsa, ĂŠs csak 2013-ban lesz ĂźzemkĂŠpes. Ennyi bizonytalansĂĄgĂŠrt negyed vagy ĂśtĂśd ĂĄron kell odaadni a NIS-t. A kormĂĄny elutasĂtotta Dinkics indĂtvĂĄnyĂĄt, hogy nemzetkĂśzi tenderen adjĂĄk el a szerb olajipart, s a tĂśbbsĂŠgi rĂŠszvĂŠnycsomag kezdő ĂĄra legyen 2,5 milliĂĄrd eurĂł. Ăm elfogadta, hogy a Gazpromot kĂśtelezni kell a kĂśrnyezetvĂŠdelmi szabvĂĄnyok betartĂĄsĂĄra, valamint a tĂśbbi rĂŠszvĂŠny megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄra. Ez a rĂŠszlet nemcsak a NIS dolgozĂłit ĂŠrinti, hanem a lakossĂĄgnak azt a rĂŠszĂŠt is, amely a kĂśzeljĂśvőben juthat ingyenesen a cĂŠg rĂŠszvĂŠnyeihez a privatizĂĄciĂłs akciĂł sorĂĄn.
A szerb-orosz tĂĄrgyalĂĄs januĂĄr derekĂĄn kezdődik, s a belgrĂĄdi kormĂĄny remĂŠnyei szerint hamar lĂŠtrejĂśn a megĂĄllapodĂĄs.
Egy Mol-cĂŠlpont kilőve
A Mol nem kĂvĂĄnta kommentĂĄlni a NIS-sel kapcsolatos hĂreket. MindazonĂĄltal a magyar tĂĄrsasĂĄg az utĂłbbi időkben is folyamatosan kinyilvĂĄnĂtotta ĂŠrdeklődĂŠsĂŠt dĂŠli szomszĂŠdunk kĂśzponti olajfinomĂtĂł, Ăźzemanyag nagy- ĂŠs kiskereskedő cĂŠge irĂĄnt. A Mol vezetői tĂśbbszĂśr kijelentettĂŠk: vĂĄrnak a pĂĄlyĂĄzati kiĂrĂĄsra. A NIS irĂĄnt előzetesen ĂŠrdeklődĂŠst mutatott az osztrĂĄk-gĂśrĂśg OMV-Hellenic Petroleum pĂĄros, a lengyel PKN ĂŠs a romĂĄn Rompetrol is. Ezek a tĂĄrsasĂĄgok, esetleg bĂzva az uniĂł nyomĂĄsĂĄban, talĂĄn mĂŠg lĂĄtnak esĂŠlyt arra, hogy a szerb kabinet visszakozik, ĂŠs mĂŠgis nyilvĂĄnos pĂĄlyĂĄzatot Ăr ki a NIS-re.
A Gazpromneft ĂĄltal a NIS 51 szĂĄzalĂŠkos pakettjĂŠĂŠrt megajĂĄnlott 400 milliĂł eurĂłs ĂĄrat szakĂŠrtők alulĂŠrtĂŠkeltnek tartjĂĄk, mĂŠg a tovĂĄbbi 500 milliĂłs fejlesztĂŠsi ĂgĂŠret mellett is. A Mol 2003-ban – a jelenleginĂŠl jĂłval magasabb ĂĄrfolyamon – 505 milliĂł dollĂĄrt fizetett a NIS horvĂĄt “pĂĄrja”, az INA 25 szĂĄzalĂŠk plusz egy szavazatnyi szeletĂŠĂŠrt. Igaz, a NIS-től eltĂŠrően az INA jelentős kitermelő is.
Azon tĂşlmenően, hogy a kĂśzponti magyar olajcĂŠg nem tudja folytatni terjeszkedĂŠsĂŠt a kĂśrnyező orszĂĄgokban, MagyarorszĂĄg szĂĄmĂĄra az Ăźgylet nem feltĂŠtlenĂźl kĂĄros. Viktor Zubkov orosz miniszterelnĂśk december elejĂŠn Budapesten kijelentette: MagyarorszĂĄgon mindenkĂŠppen keresztĂźlhalad majd a DĂŠli ĂĄramlat nevű, OroszorszĂĄgbĂłl BulgĂĄriĂĄn ĂĄt ideĂŠrkező gĂĄzvezetĂŠk, fĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy az RomĂĄnia, avagy Szerbia felől kĂśzelĂt. Igaz, egyes orosz ĂŠrdekeltek rĂŠszĂŠről ezt kĂśvetően is hangzottak el olyan nyilatkozatok, hogy MagyarorszĂĄg mĂŠgis kimaradhat. Moszkva azonban informĂĄciĂłink szerint tovĂĄbbra is pozitĂvan ĂtĂŠli meg a magyar rĂŠszvĂŠtel esĂŠlyeit. A Gazprom a korĂĄbbi hĂrek szerint a NIS-ĂŠrt cserĂŠbe egy helyi gĂĄztĂĄrozĂł kialakĂtĂĄsĂĄt is beĂgĂŠrte, mĂŠgpedig a MagyarorszĂĄgon Szeged mellett tervezett nagy Mol-Gazprom-tĂĄrozĂł kĂśzelĂŠben. SzakĂŠrtők szerint ezt a tervet nem vĂĄltanĂĄ ki a egy szerbiai tĂĄrozĂł, mivel az elsősorban a szomszĂŠdos orszĂĄg hatalmas belfĂśldi gĂĄzhiĂĄnyĂĄt lenne hivatott orvosolni.
A hĂr kapcsĂĄn hozzĂĄĂŠrtők felhĂvjĂĄk a figyelmet az alapvetően gĂĄzzal foglalkozĂł Gazprom egyre izmosodĂł olajipari tevĂŠkenysĂŠgĂŠre. Az orosz ĂĄllam tĂśbbsĂŠgi irĂĄnyĂtĂĄsa alatt ĂĄllĂł mamutcĂŠg ezt az ĂźzletĂĄgĂĄt az ĂĄllami segĂŠdlettel bedĂśntĂśtt, olajipari profilĂş Yukos egyes vagyonelemeinek felvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄval alapozta meg. A sokvĂĄltozĂłs szerbiai alku is azt az orosz stratĂŠgiĂĄt tĂźkrĂśzi, hogy gĂĄzpiaci “engedmĂŠnyekĂŠrt” cserĂŠbe olajipari pozĂciĂłk szerezhetők. Ezt tĂĄmasztja alĂĄ, hogy a NIS-ĂŠrt nem a nagy orosz olajcĂŠgek, az ĂĄllami Rosznyefty vagy a Kreml-barĂĄt Lukoil jelentkezett.
