Az Európai Uniónak érdeke, hogy Ukrajna továbbra is meghatározó földgáztranzit ország legyen a közösség energia és klímaügyekért felelős biztosa szerint. Miguel Arias Canete a hírek szerint jelezte: brüsszel kész segíteni egy új orosz-ukrán trazitmegállapodás megkötésében, a jelenlegi 2019-es lejárta után.
A politikai és gazdasági kihívások ellenére Ukrajna kiszámítható és megbízható tranzitország – idézi a biztost a Sputnik című lap. Canete az Európai Parlament plenáris ülésén beszélt a gáztranzit ügyekről, az Északi Áramlat 2. csővezeték hatásaival foglakozó vitában. Úgy vélte valamennyi érintettnek, de különösen a közép- és kelet-európai országoknak érdeke, hogy Ukrajna továbbra is meghatározó szerepet töltsön be az Európába irányuló oroszországi földgázszállításokban.
Amint arról többször beszámoltunk itt az energiainfo.hu-n is, az Északi Áramlat 2. csővezeték a tervek szerint évi 55 milliárd köbméter földgáz szűllítására lesz képes a Balti-tengeren Németországba, kikerülve Ukrajnát. A Gazprom és több német, valamint brit energiaipari társaság közös vállalkozásában megvalósuló projekt, gyakorlatilag az Északi Áramlat eredeti kapacitásának megduplázását jelenti, azonos nyomvonalon. A beruházás ellen több közép- és kelet-európai ország felszólalt Brüsszelben, mert a térség ellátásbiztonságát fenyegető lépésnek tartják az Ukrajnát elkerülő útvonalat. A lépés egyenes következménye az ukrajnai válságnak, az orosz-ukrán konfliktusnak. Moszkva elszánt, hogy a számára szakadár országot kihagyja az európai szállításokból. A német, és a nyugat-európai piac méretét tekintve egyébként is komolyabb moszakva számára, mint közép-európa, amelynek lobbiereje láthatóan nem volt elég jelentős, hogy Moszkvát egy a térség számára kedvező megoldás felé tolja. Az Északi Áramlatról ráadásul az Oroszország elleni EU-s embargó elnerendelés után nem sokkal kötött megállapodást nyugat-európai partnereivel, nyilvánvalóan azok kormányainak tudtával, és Brüsszel sem igazán tiltakozott a lépés ellen. MIndezek alapján a közép- és kelet-európai országok tiltakozásának hatékonysága elemzők szerint borítékolható.
Ukrajna mellett érvel az energiaügyi biztos
Az Európai Uniónak érdeke, hogy Ukrajna továbbra is meghatározó földgáztranzit ország legyen a közösség energia és klímaügyekért felelős biztosa szerint. Miguel Arias Canete a hírek szerint jelezte: brüsszel kész segíteni egy új orosz-ukrán trazitmegállapodás megkötésében, a jelenlegi 2019-es lejárta után.
A politikai és gazdasági kihívások ellenére Ukrajna kiszámítható és megbízható tranzitország – idézi a biztost a Sputnik című lap. Canete az Európai Parlament plenáris ülésén beszélt a gáztranzit ügyekről, az Északi Áramlat 2. csővezeték hatásaival foglakozó vitában. Úgy vélte valamennyi érintettnek, de különösen a közép- és kelet-európai országoknak érdeke, hogy Ukrajna továbbra is meghatározó szerepet töltsön be az Európába irányuló oroszországi földgázszállításokban.
Amint arról többször beszámoltunk itt az energiainfo.hu-n is, az Északi Áramlat 2. csővezeték a tervek szerint évi 55 milliárd köbméter földgáz szűllítására lesz képes a Balti-tengeren Németországba, kikerülve Ukrajnát. A Gazprom és több német, valamint brit energiaipari társaság közös vállalkozásában megvalósuló projekt, gyakorlatilag az Északi Áramlat eredeti kapacitásának megduplázását jelenti, azonos nyomvonalon. A beruházás ellen több közép- és kelet-európai ország felszólalt Brüsszelben, mert a térség ellátásbiztonságát fenyegető lépésnek tartják az Ukrajnát elkerülő útvonalat. A lépés egyenes következménye az ukrajnai válságnak, az orosz-ukrán konfliktusnak. Moszkva elszánt, hogy a számára szakadár országot kihagyja az európai szállításokból. A német, és a nyugat-európai piac méretét tekintve egyébként is komolyabb moszakva számára, mint közép-európa, amelynek lobbiereje láthatóan nem volt elég jelentős, hogy Moszkvát egy a térség számára kedvező megoldás felé tolja. Az Északi Áramlatról ráadásul az Oroszország elleni EU-s embargó elnerendelés után nem sokkal kötött megállapodást nyugat-európai partnereivel, nyilvánvalóan azok kormányainak tudtával, és Brüsszel sem igazán tiltakozott a lépés ellen. MIndezek alapján a közép- és kelet-európai országok tiltakozásának hatékonysága elemzők szerint borítékolható.
