TĂĄrgyalĂĄsok szĂźksĂŠgesek a kazahsztĂĄni Karacsaganak-mezőn lĂŠvő termelĂŠs folytatĂĄsĂĄhoz. A harmadik fĂĄzisba lĂŠpve az ĂĄllam szeretne erősebb kontrollt, ĂŠs rĂŠszesedĂŠst is a beruhĂĄzĂĄsbĂłl, a beruhĂĄzĂłk pedig bizonyos szabĂĄlymĂłdosĂtĂĄsokat. A felek szerint biztatĂłak a beszĂŠlgetĂŠsek, de a problĂŠmĂĄk megoldĂĄsĂĄra akĂĄr tĂz ĂŠvet is kell majd vĂĄrni. A beruhĂĄzĂĄs egyik rĂŠsztulajdonosa, a Lukoil a napokban adta ki első negyedĂŠves jelentĂŠsĂŠt, mely szerint a tavalyi azonos időszakhoz kĂŠpest majdnem megduplĂĄzĂłdott a nyeresĂŠge.
A Lukoil vezĂŠrigazgatĂłja, Vagit Alekperov elmondta, hogy vĂĄllalata, mely 15 szĂĄzalĂŠkot birtokol a Karacsaganak-projektből, a munkĂĄlatok harmadik fĂĄzisĂĄnak elkezdĂŠsĂŠhez a kazah tĂśrvĂŠnymĂłdosĂtĂĄsban lĂĄtja a megoldĂĄst. A dĂŠl-nyugat-kazahsztĂĄni mezőt 1990 elejĂŠn talĂĄltĂĄk, a beruhĂĄzĂĄs akkor indult, de Alekperov szerint az akkori szabĂĄlyozĂĄs felett azĂłta eljĂĄrt az idő. Az orosz olajĂłriĂĄs most abban bĂzik, hogy rĂŠszvĂŠnyestĂĄrsaival ĂŠs a kazah vezetĂŠssel kĂśzĂśsen sikerĂźlhet megoldĂĄst talĂĄlni az akadĂĄlyoztatĂł problĂŠmĂĄkra. Ăgy fogalmazott, a tĂĄrgyalĂĄsok konstruktĂvak, de nem lehet előre lĂĄtni, hogy az egyetĂŠrtĂŠs hat hĂłnap, vagy 10 ĂŠv mĂşlva szĂźletik meg.
KazahsztĂĄn terĂźletĂŠn a vilĂĄg kitermelhető olajĂĄnak 3 szĂĄzalĂŠka talĂĄlhatĂł. Az orszĂĄg az elmĂşlt ĂŠvekben egyre hatĂĄrozottabban lĂŠp fel lehetősĂŠgeit vĂŠdve, tĂśbbek kĂśzt arra ĂśsszpontosĂtva, hogy a szovjet időkben kĂśtĂśtt energiaszerződĂŠseit ĂĄtvizsgĂĄlja.
A projektet irĂĄnyĂtĂł KPO csoport (Karachaganak Petroleum Operating Group) kĂŠt nagyobb rĂŠszvĂŠnyese a brit BG Group ĂŠs az olasz ENI egyenkĂŠnt 35 szĂĄzalĂŠkkal. Az amerikai Chevronnak 20 szĂĄzalĂŠk rĂŠszesedĂŠse van a beruhĂĄzĂĄsban. Tavaly az ĂĄllami kazah olajvĂĄllalat, a KazMunaiGas jelentette be igĂŠnyĂŠt a projektben valĂł rĂŠszvĂŠtelre, ezutĂĄn az ENI vezĂŠrigazgatĂłja, Paolo Scaroni augusztusban azt mondta, hogy vĂĄllalata gondolkodik rĂŠszesedĂŠse csĂśkkentĂŠsĂŠn a kazah vĂĄllalat javĂĄra. A kazah kormĂĄny szeretne nagyobb ellenőrzĂŠsi lehetősĂŠget a beruhĂĄzĂĄs most kĂśvetkező, harmadik fĂĄzisĂĄban. Sauat Mjnbajev olajminiszter remĂŠnyei szerint mĂŠg ebben a fĂŠlĂŠvben egyetĂŠrtĂŠs szĂźlethet.
 A KPO csoport elmondta, hogy 2009-ről 2010-re a szĂŠnhidrogĂŠn-kitermelĂŠs ĂŠvi 139,4 milliĂł tonnĂĄrĂłl 133,7 milliĂł tonnĂĄra esett a Karacsaganak-mezőn. A lelőhelyet a tervek szerint 2038-ig műkĂśdtetik. A Lukoil ezen kĂvĂźl 8 milliĂł tonna olajegyenĂŠrtĂŠkre szĂĄmĂt mĂĄs kazahsztĂĄni beruhĂĄzĂĄsaibĂłl. A mĂĄsodik legnagyobb orosz olajvĂĄllalat az eslő negyedĂŠvben majdnem megduplĂĄzta nyeresĂŠgĂŠt a most kiadott pĂŠnzĂźgyi jelentĂŠse szerint. A 2010 első negyedĂŠvĂŠben 257 milliĂł dollĂĄrnyi profit az idei azonos időszakban 573 milliĂł dollĂĄrra nőtt. Az ĂĄrbevĂŠtel 8315 milliĂł dollĂĄr volt, ez 2,2 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠs. Az adĂłzĂĄs előtti nyeresĂŠg is majdnem duplĂĄzĂłdott, 488 milliĂł dollĂĄr. A hosszĂş tĂĄvĂş kĂśtelezettsĂŠgeit 1,6 szĂĄzalĂŠkkal sikerĂźlt csĂśkkentenie 1,67 milliĂĄrd dollĂĄrra, a rĂśvid tĂĄvĂşak viszont 11,2 szĂĄzalĂŠkkal nőttek, 20,59 milliĂĄrd dollĂĄrra.
Új szabályozásra vár az óriás kazah olajmező
TĂĄrgyalĂĄsok szĂźksĂŠgesek a kazahsztĂĄni Karacsaganak-mezőn lĂŠvő termelĂŠs folytatĂĄsĂĄhoz. A harmadik fĂĄzisba lĂŠpve az ĂĄllam szeretne erősebb kontrollt, ĂŠs rĂŠszesedĂŠst is a beruhĂĄzĂĄsbĂłl, a beruhĂĄzĂłk pedig bizonyos szabĂĄlymĂłdosĂtĂĄsokat. A felek szerint biztatĂłak a beszĂŠlgetĂŠsek, de a problĂŠmĂĄk megoldĂĄsĂĄra akĂĄr tĂz ĂŠvet is kell majd vĂĄrni. A beruhĂĄzĂĄs egyik rĂŠsztulajdonosa, a Lukoil a napokban adta ki első negyedĂŠves jelentĂŠsĂŠt, mely szerint a tavalyi azonos időszakhoz kĂŠpest majdnem megduplĂĄzĂłdott a nyeresĂŠge.
A Lukoil vezĂŠrigazgatĂłja, Vagit Alekperov elmondta, hogy vĂĄllalata, mely 15 szĂĄzalĂŠkot birtokol a Karacsaganak-projektből, a munkĂĄlatok harmadik fĂĄzisĂĄnak elkezdĂŠsĂŠhez a kazah tĂśrvĂŠnymĂłdosĂtĂĄsban lĂĄtja a megoldĂĄst. A dĂŠl-nyugat-kazahsztĂĄni mezőt 1990 elejĂŠn talĂĄltĂĄk, a beruhĂĄzĂĄs akkor indult, de Alekperov szerint az akkori szabĂĄlyozĂĄs felett azĂłta eljĂĄrt az idő. Az orosz olajĂłriĂĄs most abban bĂzik, hogy rĂŠszvĂŠnyestĂĄrsaival ĂŠs a kazah vezetĂŠssel kĂśzĂśsen sikerĂźlhet megoldĂĄst talĂĄlni az akadĂĄlyoztatĂł problĂŠmĂĄkra. Ăgy fogalmazott, a tĂĄrgyalĂĄsok konstruktĂvak, de nem lehet előre lĂĄtni, hogy az egyetĂŠrtĂŠs hat hĂłnap, vagy 10 ĂŠv mĂşlva szĂźletik meg.
KazahsztĂĄn terĂźletĂŠn a vilĂĄg kitermelhető olajĂĄnak 3 szĂĄzalĂŠka talĂĄlhatĂł. Az orszĂĄg az elmĂşlt ĂŠvekben egyre hatĂĄrozottabban lĂŠp fel lehetősĂŠgeit vĂŠdve, tĂśbbek kĂśzt arra ĂśsszpontosĂtva, hogy a szovjet időkben kĂśtĂśtt energiaszerződĂŠseit ĂĄtvizsgĂĄlja.
A projektet irĂĄnyĂtĂł KPO csoport (Karachaganak Petroleum Operating Group) kĂŠt nagyobb rĂŠszvĂŠnyese a brit BG Group ĂŠs az olasz ENI egyenkĂŠnt 35 szĂĄzalĂŠkkal. Az amerikai Chevronnak 20 szĂĄzalĂŠk rĂŠszesedĂŠse van a beruhĂĄzĂĄsban. Tavaly az ĂĄllami kazah olajvĂĄllalat, a KazMunaiGas jelentette be igĂŠnyĂŠt a projektben valĂł rĂŠszvĂŠtelre, ezutĂĄn az ENI vezĂŠrigazgatĂłja, Paolo Scaroni augusztusban azt mondta, hogy vĂĄllalata gondolkodik rĂŠszesedĂŠse csĂśkkentĂŠsĂŠn a kazah vĂĄllalat javĂĄra. A kazah kormĂĄny szeretne nagyobb ellenőrzĂŠsi lehetősĂŠget a beruhĂĄzĂĄs most kĂśvetkező, harmadik fĂĄzisĂĄban. Sauat Mjnbajev olajminiszter remĂŠnyei szerint mĂŠg ebben a fĂŠlĂŠvben egyetĂŠrtĂŠs szĂźlethet.
 A KPO csoport elmondta, hogy 2009-ről 2010-re a szĂŠnhidrogĂŠn-kitermelĂŠs ĂŠvi 139,4 milliĂł tonnĂĄrĂłl 133,7 milliĂł tonnĂĄra esett a Karacsaganak-mezőn. A lelőhelyet a tervek szerint 2038-ig műkĂśdtetik. A Lukoil ezen kĂvĂźl 8 milliĂł tonna olajegyenĂŠrtĂŠkre szĂĄmĂt mĂĄs kazahsztĂĄni beruhĂĄzĂĄsaibĂłl. A mĂĄsodik legnagyobb orosz olajvĂĄllalat az eslő negyedĂŠvben majdnem megduplĂĄzta nyeresĂŠgĂŠt a most kiadott pĂŠnzĂźgyi jelentĂŠse szerint. A 2010 első negyedĂŠvĂŠben 257 milliĂł dollĂĄrnyi profit az idei azonos időszakban 573 milliĂł dollĂĄrra nőtt. Az ĂĄrbevĂŠtel 8315 milliĂł dollĂĄr volt, ez 2,2 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠs. Az adĂłzĂĄs előtti nyeresĂŠg is majdnem duplĂĄzĂłdott, 488 milliĂł dollĂĄr. A hosszĂş tĂĄvĂş kĂśtelezettsĂŠgeit 1,6 szĂĄzalĂŠkkal sikerĂźlt csĂśkkentenie 1,67 milliĂĄrd dollĂĄrra, a rĂśvid tĂĄvĂşak viszont 11,2 szĂĄzalĂŠkkal nőttek, 20,59 milliĂĄrd dollĂĄrra.
