HĂŠtszĂĄzezer lakĂĄst akar fĹąteni EurĂłpĂĄban tunĂŠziai napfĂŠnnyel a Desertec nĂŠmet alapĂtvĂĄny, amely politikai vezetĹk, termĂŠszettudĂłsok ĂŠs kĂśzgazdĂĄszok rĂŠszvĂŠtelĂŠvel 2009-ben jĂśtt lĂŠtre azzal a cĂŠllal, hogy nĂŠpszerĹąsĂtse a napenergiĂĄt a sivatagi Ăśvezetekben
Az alapĂtvĂĄny jelenleg hĂĄrom orszĂĄgban mĹąkĂśdik: TunĂŠziĂĄban, MarokkĂłban ĂŠs Egyiptomban. Az arab tavasz kĂŠsleltette ugyan az egyes projekteket, de azok megvalĂłsĂtĂĄsa nem kĂŠrdĹjelezĹdik meg – ĂĄllĂtjĂĄk a vezetĹi. SzerintĂźk bĂĄrki legyen kormĂĄnyon, a megĂşjulĂł energiĂĄk hasznosĂtĂĄsa mint a gazdasĂĄgi fejlĹdĂŠs hĂşzóågazata tovĂĄbbra is kulcsfontossĂĄgĂş marad.
A program TunĂŠziĂĄban halad a legjobban. Az alapĂtvĂĄny a TuNur cĂŠget tĂĄmogatja, amely 2014-tĹl 2000 megawatt teljesĂtmĂŠnyĹą naperĹmĹą ĂŠpĂtĂŠsĂŠt tervezi az orszĂĄg dĂŠli rĂŠszĂŠben. A beruhĂĄzĂĄs kĂśltsĂŠge 7-9 milliĂĄrd eurĂł (2058- 2646 milliĂĄrd forint); ebben nincs benne az ĂĄramot OlaszorszĂĄgba szĂĄllĂtĂł tenger alatti kĂĄbel kĂśltsĂŠge, amely Till Stenzel, a TuNur vezĂŠrigazgatĂłja szerint 1,5-2,5 milliĂĄrd eurĂłt kĂłstĂĄlhat.
A program rĂŠvĂŠn, amelyet vĂĄrhatĂłan tĂĄmogat a VilĂĄgbank ĂŠs az EurĂłpai UniĂł is, kĂśzvetlenĂźl ĂŠs kĂśzvetetten legalĂĄbb 22 ezer munkahelyet teremtenĂŠnek – kĂśzĂślte Stenzel a Le Monde cĂmĹą francia lappal. Ezek nagyobb rĂŠsze TunĂŠziĂĄban jĂśhet lĂŠtre, ugyanis a beruhĂĄzĂĄsok 60 szĂĄzalĂŠka – kĂśzĂśttĂźk 825 ezer napelem gyĂĄrtĂĄsa – helyben valĂłsul meg.A vezĂŠrigazgatĂł ĂŠs a Desertec vezetĹi nem rejtik vĂŠka alĂĄ, hogy mĂŠg sok mindent meg kell oldaniuk a program finanszĂrozĂĄsĂĄtĂłl az ĂĄram eurĂłpai ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠsi ĂĄrĂĄnak meghatĂĄrozĂĄsĂĄig. A program ugyanakkor pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹą szĂĄmukra, rĂĄadĂĄsul egy mĂĄsik szempontbĂłl is ĂşjdonsĂĄg: a technolĂłgia rendkĂvĂźl vĂztakarĂŠkos.
MarokkĂłban a napenergia hasznosĂtĂĄsa mĂĄr valĂłsĂĄg. 2007-ben avattĂĄk fel Afrika elsĹ naperĹmĹąvĂŠt, ĂŠs a kormĂĄny stratĂŠgiai ĂĄgazatkĂŠnt kezeli a nap- ĂŠs a szĂŠlenergiĂĄt. Az igĂŠnyek hatalmasak: az orszĂĄg energiaszĂźksĂŠgletĂŠnek 96 szĂĄzalĂŠkĂĄt importbĂłl fedezi, a kiadĂĄsok a GDP 10 szĂĄzalĂŠkĂĄt teszik ki. “A lakossĂĄg arrĂłl ĂĄlmodik, hogy ugyanolyan legyen az ĂŠletszĂnvonala, mint EurĂłpĂĄban. Az energetika kĂŠrdĂŠse azonban nem foglalkoztatja. Ha nem teszik rĂĄ fogĂŠkonnyĂĄ, nehĂŠz lesz nyĂŠlbe Ăźtni Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb, megĂşjulĂł energiaforrĂĄsokkal kapcsolatos tervet” – vĂŠlekedett a marokkĂłi Meriem Rezgaui, a Desertec projektvezetĹje.
Az alapĂtvĂĄny a szĂŠlenergia hasznosĂtĂĄsĂĄban ĂşttĂśrĹ szerepet jĂĄtszĂł Schleswig-Holstein nĂŠmet szĂśvetsĂŠgi tartomĂĄnnyal kĂśzĂśsen kĂŠpzĂŠsi programot ajĂĄnlott fel a marokkĂłi kĂśrnyezetvĂŠdelmi minisztĂŠriumnak technikusok ĂŠs menedzserek rĂŠszĂŠre. A kĂśzĂśs programban a nĂŠmet fĂŠl 3 milliĂł eurĂłval (882 milliĂł forint), a marokkĂłi pedig 600 ezer eurĂłval (176 milliĂł forint) vesz rĂŠszt. Az alapĂtvĂĄny mellett egy mĂĄsik nĂŠmet szervezet is tevĂŠkenykedik MarokkĂłban: a mintegy Ăśtven cĂŠget tĂśmĂśrĂtĹ Desertec Industrial Initiative, amely VarzazĂĄtban vesz rĂŠszt naperĹmĹą ĂŠpĂtĂŠsĂŠben. A lĂŠtesĂtmĂŠny 2014-ben lesz ĂźzemkĂŠpes.
Â
Tunéziai napfénnyel fűtené Európát a Desertec
HĂŠtszĂĄzezer lakĂĄst akar fĹąteni EurĂłpĂĄban tunĂŠziai napfĂŠnnyel a Desertec nĂŠmet alapĂtvĂĄny, amely politikai vezetĹk, termĂŠszettudĂłsok ĂŠs kĂśzgazdĂĄszok rĂŠszvĂŠtelĂŠvel 2009-ben jĂśtt lĂŠtre azzal a cĂŠllal, hogy nĂŠpszerĹąsĂtse a napenergiĂĄt a sivatagi Ăśvezetekben
Az alapĂtvĂĄny jelenleg hĂĄrom orszĂĄgban mĹąkĂśdik: TunĂŠziĂĄban, MarokkĂłban ĂŠs Egyiptomban. Az arab tavasz kĂŠsleltette ugyan az egyes projekteket, de azok megvalĂłsĂtĂĄsa nem kĂŠrdĹjelezĹdik meg – ĂĄllĂtjĂĄk a vezetĹi. SzerintĂźk bĂĄrki legyen kormĂĄnyon, a megĂşjulĂł energiĂĄk hasznosĂtĂĄsa mint a gazdasĂĄgi fejlĹdĂŠs hĂşzóågazata tovĂĄbbra is kulcsfontossĂĄgĂş marad.
A program TunĂŠziĂĄban halad a legjobban. Az alapĂtvĂĄny a TuNur cĂŠget tĂĄmogatja, amely 2014-tĹl 2000 megawatt teljesĂtmĂŠnyĹą naperĹmĹą ĂŠpĂtĂŠsĂŠt tervezi az orszĂĄg dĂŠli rĂŠszĂŠben. A beruhĂĄzĂĄs kĂśltsĂŠge 7-9 milliĂĄrd eurĂł (2058- 2646 milliĂĄrd forint); ebben nincs benne az ĂĄramot OlaszorszĂĄgba szĂĄllĂtĂł tenger alatti kĂĄbel kĂśltsĂŠge, amely Till Stenzel, a TuNur vezĂŠrigazgatĂłja szerint 1,5-2,5 milliĂĄrd eurĂłt kĂłstĂĄlhat.
A program rĂŠvĂŠn, amelyet vĂĄrhatĂłan tĂĄmogat a VilĂĄgbank ĂŠs az EurĂłpai UniĂł is, kĂśzvetlenĂźl ĂŠs kĂśzvetetten legalĂĄbb 22 ezer munkahelyet teremtenĂŠnek – kĂśzĂślte Stenzel a Le Monde cĂmĹą francia lappal. Ezek nagyobb rĂŠsze TunĂŠziĂĄban jĂśhet lĂŠtre, ugyanis a beruhĂĄzĂĄsok 60 szĂĄzalĂŠka – kĂśzĂśttĂźk 825 ezer napelem gyĂĄrtĂĄsa – helyben valĂłsul meg.A vezĂŠrigazgatĂł ĂŠs a Desertec vezetĹi nem rejtik vĂŠka alĂĄ, hogy mĂŠg sok mindent meg kell oldaniuk a program finanszĂrozĂĄsĂĄtĂłl az ĂĄram eurĂłpai ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠsi ĂĄrĂĄnak meghatĂĄrozĂĄsĂĄig. A program ugyanakkor pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹą szĂĄmukra, rĂĄadĂĄsul egy mĂĄsik szempontbĂłl is ĂşjdonsĂĄg: a technolĂłgia rendkĂvĂźl vĂztakarĂŠkos.
MarokkĂłban a napenergia hasznosĂtĂĄsa mĂĄr valĂłsĂĄg. 2007-ben avattĂĄk fel Afrika elsĹ naperĹmĹąvĂŠt, ĂŠs a kormĂĄny stratĂŠgiai ĂĄgazatkĂŠnt kezeli a nap- ĂŠs a szĂŠlenergiĂĄt. Az igĂŠnyek hatalmasak: az orszĂĄg energiaszĂźksĂŠgletĂŠnek 96 szĂĄzalĂŠkĂĄt importbĂłl fedezi, a kiadĂĄsok a GDP 10 szĂĄzalĂŠkĂĄt teszik ki. “A lakossĂĄg arrĂłl ĂĄlmodik, hogy ugyanolyan legyen az ĂŠletszĂnvonala, mint EurĂłpĂĄban. Az energetika kĂŠrdĂŠse azonban nem foglalkoztatja. Ha nem teszik rĂĄ fogĂŠkonnyĂĄ, nehĂŠz lesz nyĂŠlbe Ăźtni Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb, megĂşjulĂł energiaforrĂĄsokkal kapcsolatos tervet” – vĂŠlekedett a marokkĂłi Meriem Rezgaui, a Desertec projektvezetĹje.
Az alapĂtvĂĄny a szĂŠlenergia hasznosĂtĂĄsĂĄban ĂşttĂśrĹ szerepet jĂĄtszĂł Schleswig-Holstein nĂŠmet szĂśvetsĂŠgi tartomĂĄnnyal kĂśzĂśsen kĂŠpzĂŠsi programot ajĂĄnlott fel a marokkĂłi kĂśrnyezetvĂŠdelmi minisztĂŠriumnak technikusok ĂŠs menedzserek rĂŠszĂŠre. A kĂśzĂśs programban a nĂŠmet fĂŠl 3 milliĂł eurĂłval (882 milliĂł forint), a marokkĂłi pedig 600 ezer eurĂłval (176 milliĂł forint) vesz rĂŠszt. Az alapĂtvĂĄny mellett egy mĂĄsik nĂŠmet szervezet is tevĂŠkenykedik MarokkĂłban: a mintegy Ăśtven cĂŠget tĂśmĂśrĂtĹ Desertec Industrial Initiative, amely VarzazĂĄtban vesz rĂŠszt naperĹmĹą ĂŠpĂtĂŠsĂŠben. A lĂŠtesĂtmĂŠny 2014-ben lesz ĂźzemkĂŠpes.
Â
