A nukleáris erőművek üzemanyag-ellátásában komoly szerepet betöltő urán napi piaci ára húszéves csúcsra, kilogrammonként 45 dollár fölé lendült 2004 végén, és a következő években 10-20 dollárral még tovább emelkedhet a Bloomberg által idézett elemzők szerint – írja a Világgazdaság. Ez azért lényeges, mert ez szolgál alapul a teljes forgalom közel 90 százalékát adó hosszú távú szállítási szerződések ármegállapításához is. Az USA-ban ezért azzal számolnak, hogy az idei szerződéses árak átlagosan mintegy egyharmadával nőnek a múlt évihez képest. A Paksi Atomerőmű Rt. költségei emiatt az idén biztosan nem nőnek, Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint. A meghatározó hazai villamosenergia-termelő társaság ugyanis tízéves szállítási szerződés keretében, rögzített áron szerzi be Oroszországból a szükséges üzemanyag-kazettákat, és ennek feltételei eddig nem változtak. Eszerint pedig a kazetták árát legközelebb 2006-ban módosíthatja az orosz exportőr, ám akkor is legfeljebb a dollár inflációjának mértékével. Ennek megfelelően változatlan áron kötötték meg az ez évi, konkrét szállításokra vonatkozó szerződést is. Ez kedvező a társaság számára, hiszen a dollár jelenleg közel 30 forinttal olcsóbb, mint egy éve. Az urán alapanyag ára egyébként is csak kisebb súllyal, mintegy 20 százalékkal szerepel az üzemanyag-kazetták előállítási költségeiben. Ezért költségnövekedést elsősorban az okozhat majd, ha idővel áttérnek új típusú kazetták használatára. Az urán világkereslete a 2013-ig tartó időszakban mintegy 11 százalékkal meghaladhatja a globális kínálatot, még inkább leapasztva a készleteket. Így még egy 66 dollár körüli árszint esetén sem lehet arra számítani, hogy a világpiacot elárassza az urán. Oroszország tudniillik 2003 októberében bejelentette, hogy visszafogja az elmúlt évtizedben felfutott kivitelét belső igénye erősödésével párhuzamosan; a nyugaton korábban leállított uránércbányák ismételt üzembe helyezése, illetve újak nyitása pedig idő- és költségigényes, különös tekintettel a környezetvédelmi engedélyek körülményes beszerzésére. Ugyanakkor Oroszország mellett Kína és India is nagymértékben kívánja bővíteni a nukleáris erőművi kapacitását 2020-ig. Az urán kereskedelmi készletei már az elmúlt években is lényegesen csökkentek. Tavalyelőtt például a teljes bányatermelés 66 ezer tonnát tett ki, nagyjából 55 százalékát fedezve az összkeresletnek, a hiányzó 30 ezer tonnát tartalékokból, illetve másodlagos forrásokból kellett pótolni.
Paksnak nem drágul az urán
A nukleáris erőművek üzemanyag-ellátásában komoly szerepet betöltő urán napi piaci ára húszéves csúcsra, kilogrammonként 45 dollár fölé lendült 2004 végén, és a következő években 10-20 dollárral még tovább emelkedhet a Bloomberg által idézett elemzők szerint – írja a Világgazdaság. Ez azért lényeges, mert ez szolgál alapul a teljes forgalom közel 90 százalékát adó hosszú távú szállítási szerződések ármegállapításához is. Az USA-ban ezért azzal számolnak, hogy az idei szerződéses árak átlagosan mintegy egyharmadával nőnek a múlt évihez képest. A Paksi Atomerőmű Rt. költségei emiatt az idén biztosan nem nőnek, Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint. A meghatározó hazai villamosenergia-termelő társaság ugyanis tízéves szállítási szerződés keretében, rögzített áron szerzi be Oroszországból a szükséges üzemanyag-kazettákat, és ennek feltételei eddig nem változtak. Eszerint pedig a kazetták árát legközelebb 2006-ban módosíthatja az orosz exportőr, ám akkor is legfeljebb a dollár inflációjának mértékével. Ennek megfelelően változatlan áron kötötték meg az ez évi, konkrét szállításokra vonatkozó szerződést is. Ez kedvező a társaság számára, hiszen a dollár jelenleg közel 30 forinttal olcsóbb, mint egy éve. Az urán alapanyag ára egyébként is csak kisebb súllyal, mintegy 20 százalékkal szerepel az üzemanyag-kazetták előállítási költségeiben. Ezért költségnövekedést elsősorban az okozhat majd, ha idővel áttérnek új típusú kazetták használatára. Az urán világkereslete a 2013-ig tartó időszakban mintegy 11 százalékkal meghaladhatja a globális kínálatot, még inkább leapasztva a készleteket. Így még egy 66 dollár körüli árszint esetén sem lehet arra számítani, hogy a világpiacot elárassza az urán. Oroszország tudniillik 2003 októberében bejelentette, hogy visszafogja az elmúlt évtizedben felfutott kivitelét belső igénye erősödésével párhuzamosan; a nyugaton korábban leállított uránércbányák ismételt üzembe helyezése, illetve újak nyitása pedig idő- és költségigényes, különös tekintettel a környezetvédelmi engedélyek körülményes beszerzésére. Ugyanakkor Oroszország mellett Kína és India is nagymértékben kívánja bővíteni a nukleáris erőművi kapacitását 2020-ig. Az urán kereskedelmi készletei már az elmúlt években is lényegesen csökkentek. Tavalyelőtt például a teljes bányatermelés 66 ezer tonnát tett ki, nagyjából 55 százalékát fedezve az összkeresletnek, a hiányzó 30 ezer tonnát tartalékokból, illetve másodlagos forrásokból kellett pótolni.
