Ma tizenkét biogáz üzem található Magyarországon, számuk az év végéig tizenötre nő. Az Európai Unió harmadik energiacsomagjának segítségével azonban, mely kifejezetten támogatja a megújuló energiaforrások kiaknázását, ezek száma 2020-ra akár ötszázra is gyarapodhat – mondta el az energiainfo.hu-nak Szárszó Tibor, a Magyar Biogáz Egyesület elnökségi tagja, miután a szervezet együttműködési megállapodást kötött a Magyar Gázipari Egyesüléssel. A két szervezet közösen kívánja kidolgozni, a megújuló energiaforrásnak tekinthető biogáz, vezetékes földgázszolgáltatásba történő bekapcsolásának szabályozási feltételeit.
A biogázt ma kizárólag villamosenergia-termelésre használják Magyarországon, bár viszonylag kisebb beavatkozással alkalmassá tehető, a földgázzal együtt történő felhasználásra. A biogáz nagyjából kétharmad rész metánt tartalmaz és egyharmad rész széndioxidot. Lényegében ez utóbbi harmadot kell eltávolítani ahhoz, hogy a gázt be lehessen vezetni a hazai földgázhálózatba. A gáztisztításhoz szükséges berendezés költsége nem magasabb, mint a villamos energiát termelő biogáz-alapú generátor, ráadásul a megújuló energiaforrást kihasználó berendezések üzemeltetéséhez támogatást is lehet igényelni. Persze egy ilyen rendszer telepítése így sem olcsó, hiszen egy kisebb erőmű ára is egymilliárd forint körül jár.
A biogáz alapú energiatermelés terjedését nemcsak a megújuló források támogatására hivatott kötelező átvételi rendszerben biztosított átvételi ár, de a berendezések telepítéséhez is igényelhető állami, illetve uniós segítség, érdemes tehát a pályázati kiírásokat rendszeresen böngészni.
Ráadásul a biogáz-feldolgozó üzemek működése során keletkező hő ugyancsak hasznosítható, azzal akár egy kisebb település kommunális épületeinek teljes hőigénye is kielégíthető. A nemzetközi példák is inspirálóak lehetnek, hiszen Németországban már több, mint 4 500, többségében kis üzemek által működtetett biogáztermelő egység található, Ausztriában 700 és Csehországban is elérte a számuk a hetvenet.
A megújuló energiaforrások aránya jelenleg Magyarországon minden energiaforrást figyelembe véve nem éri el a 7 százalékot. A magyar kormány vállalása alapján ez az arány 2020-ig legalább 13 százalékra nő. A fent említett 7 százalék legnagyobb részét azonban a fatüzelésű erőművek jelentik, a szél- és biogázerőművek összesen ennek alig egyhatodát teszik ki, azaz rengeteg kis erőmű számára van még hely a rendszerben.
Ötszáz biogázüzem épülhet 2020-ig Magyarországon
Ma tizenkét biogáz üzem található Magyarországon, számuk az év végéig tizenötre nő. Az Európai Unió harmadik energiacsomagjának segítségével azonban, mely kifejezetten támogatja a megújuló energiaforrások kiaknázását, ezek száma 2020-ra akár ötszázra is gyarapodhat – mondta el az energiainfo.hu-nak Szárszó Tibor, a Magyar Biogáz Egyesület elnökségi tagja, miután a szervezet együttműködési megállapodást kötött a Magyar Gázipari Egyesüléssel. A két szervezet közösen kívánja kidolgozni, a megújuló energiaforrásnak tekinthető biogáz, vezetékes földgázszolgáltatásba történő bekapcsolásának szabályozási feltételeit.
A biogázt ma kizárólag villamosenergia-termelésre használják Magyarországon, bár viszonylag kisebb beavatkozással alkalmassá tehető, a földgázzal együtt történő felhasználásra. A biogáz nagyjából kétharmad rész metánt tartalmaz és egyharmad rész széndioxidot. Lényegében ez utóbbi harmadot kell eltávolítani ahhoz, hogy a gázt be lehessen vezetni a hazai földgázhálózatba. A gáztisztításhoz szükséges berendezés költsége nem magasabb, mint a villamos energiát termelő biogáz-alapú generátor, ráadásul a megújuló energiaforrást kihasználó berendezések üzemeltetéséhez támogatást is lehet igényelni. Persze egy ilyen rendszer telepítése így sem olcsó, hiszen egy kisebb erőmű ára is egymilliárd forint körül jár.
A biogáz alapú energiatermelés terjedését nemcsak a megújuló források támogatására hivatott kötelező átvételi rendszerben biztosított átvételi ár, de a berendezések telepítéséhez is igényelhető állami, illetve uniós segítség, érdemes tehát a pályázati kiírásokat rendszeresen böngészni.
Ráadásul a biogáz-feldolgozó üzemek működése során keletkező hő ugyancsak hasznosítható, azzal akár egy kisebb település kommunális épületeinek teljes hőigénye is kielégíthető. A nemzetközi példák is inspirálóak lehetnek, hiszen Németországban már több, mint 4 500, többségében kis üzemek által működtetett biogáztermelő egység található, Ausztriában 700 és Csehországban is elérte a számuk a hetvenet.
A megújuló energiaforrások aránya jelenleg Magyarországon minden energiaforrást figyelembe véve nem éri el a 7 százalékot. A magyar kormány vállalása alapján ez az arány 2020-ig legalább 13 százalékra nő. A fent említett 7 százalék legnagyobb részét azonban a fatüzelésű erőművek jelentik, a szél- és biogázerőművek összesen ennek alig egyhatodát teszik ki, azaz rengeteg kis erőmű számára van még hely a rendszerben.
