Oroszország kínai olajexportját 2018-ig napi egymillió hordóra, azaz évente 50 millió tonnára növeli és ezzel Kína az orosz olaj legnagyobb exportpiacává lép elő – idézi a RIA Novosztyi hírügynökség a Nyezaviszimaja Gazeta pénteki számában megjelent cikket.
Kína a világ második legnagyobb energiafelvevő piaca. Európa földgáz- és olajkereslete viszont a pénzügyi válság következtében jelentősen visszaesett az elmúlt években.
A lap szerint az olajszállításról szóló szerződést valószínűleg Hszi Csin-ping kínai államfő pénteken kezdődő moszkvai látogatásán írják alá. Kína az olajszállítások ellenében a feltételezések szerint 30 milliárd eurós hitelkeretet is nyit az orosz Rosznyeft vállalatnak. A Rosznyeftnek nagy szüksége van forgóeszközökre, mivel csütörtökön vásárolta meg a TNK-BP olajtársaságot és vásárolta ki egyúttal annak vegyes vállalati partnerét, a brit BP olajtársaságot is két, összesen 55 milliárd dolláros ügylet keretében.
A Rosznyeft ezzel a világ legnagyobb olajtársaságává lépett elő, megelőzve az amerikai Exxon Mobil olajipari konszernt, a BP pedig közel húsz százalékos tulajdonrészre tett szert az orosz konszernben. A Rosznyeft és a Transznyeft társaságok 2008-ban 25 milliárd dolláros kínai hitelt vettek fel a távol-keleti WSTO olajvezeték megépítésére, amelynek első ága 2009 decemberében kezdte meg a szállítást. A 2694 kilométer hosszú vezeték éves szállítási kapacitása 30 millió tonna, amit később 80 millió tonnára emelnek. Oroszország jelenleg évi 15 millió tonna olajat exportál Kínába. Az olajszállításokat az idén egymillió tonnával, jövőre 2 millió tonnával, 2015-ben pedig 5 millió tonnával növelik.
Oroszország növeli kínai olajszállításait
Oroszország kínai olajexportját 2018-ig napi egymillió hordóra, azaz évente 50 millió tonnára növeli és ezzel Kína az orosz olaj legnagyobb exportpiacává lép elő – idézi a RIA Novosztyi hírügynökség a Nyezaviszimaja Gazeta pénteki számában megjelent cikket.
Kína a világ második legnagyobb energiafelvevő piaca. Európa földgáz- és olajkereslete viszont a pénzügyi válság következtében jelentősen visszaesett az elmúlt években.
A lap szerint az olajszállításról szóló szerződést valószínűleg Hszi Csin-ping kínai államfő pénteken kezdődő moszkvai látogatásán írják alá. Kína az olajszállítások ellenében a feltételezések szerint 30 milliárd eurós hitelkeretet is nyit az orosz Rosznyeft vállalatnak. A Rosznyeftnek nagy szüksége van forgóeszközökre, mivel csütörtökön vásárolta meg a TNK-BP olajtársaságot és vásárolta ki egyúttal annak vegyes vállalati partnerét, a brit BP olajtársaságot is két, összesen 55 milliárd dolláros ügylet keretében.
A Rosznyeft ezzel a világ legnagyobb olajtársaságává lépett elő, megelőzve az amerikai Exxon Mobil olajipari konszernt, a BP pedig közel húsz százalékos tulajdonrészre tett szert az orosz konszernben. A Rosznyeft és a Transznyeft társaságok 2008-ban 25 milliárd dolláros kínai hitelt vettek fel a távol-keleti WSTO olajvezeték megépítésére, amelynek első ága 2009 decemberében kezdte meg a szállítást. A 2694 kilométer hosszú vezeték éves szállítási kapacitása 30 millió tonna, amit később 80 millió tonnára emelnek. Oroszország jelenleg évi 15 millió tonna olajat exportál Kínába. Az olajszállításokat az idén egymillió tonnával, jövőre 2 millió tonnával, 2015-ben pedig 5 millió tonnával növelik.
