Csaknem ezermilliĂĄrd dollĂĄr haszonra tesznek szert, azaz MagyarorszĂĄg hat-hĂŠt ĂŠvi nemzeti jĂśvedelmĂŠt zsebelik be az idĂŠn az olajexportĂĄlĂł orszĂĄgok. A hatalmas bevĂŠtelt fejlesztĂŠsekre, szociĂĄlis kiadĂĄsokra, valamint amerikai ĂŠs eurĂłpai felvĂĄsĂĄrlĂĄsokra kĂśltik, vĂĄllalva a politikai feszĂźltsĂŠgeket is – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A rekordolajĂĄrak nyomĂĄn rekordbevĂŠtelekre tesznek szert a vilĂĄg olajigĂŠnyĂŠnek tĂśbb mint harmadĂĄt adĂł Kőolaj-exportĂĄlĂł OrszĂĄgok SzervezetĂŠnek (OPEC) tagjai. Az amerikai alaptĂpus ĂĄra tegnap hordĂłnkĂŠnt mĂĄr meghaladta a 113 dollĂĄrt, az idĂŠn csaknem hĂşsz szĂĄzalĂŠkkal drĂĄgult. Az olaj ĂĄra 2002 eleje Ăłta felfelĂŠ araszol, a trendet csak rĂśvidebb időszakokra tĂśrtĂŠk meg ĂĄtmeneti csĂśkkenĂŠsek. A vilĂĄggazdasĂĄgi fellendĂźlĂŠs, KĂna ĂŠs India bekapcsolĂłdĂĄsa a globĂĄlis Ăźzleti ĂŠletbe fokozta a keresletet az energiahordozĂł irĂĄnt. A fekete arany ĂĄra 2004 elejĂŠn negyven, 2006 tavaszĂĄn hatvan dollĂĄr kĂśrĂźl alakult. AzĂłta megĂĄllĂthatatlannak lĂĄtszik a drĂĄgulĂĄs.
Mind ez ideig ez nem okozott sĂşlyos feszĂźltsĂŠget – sőt az olajtermelők ĂŠs a kĂnaiak bevĂŠteleiben felhalmozĂłdĂł pĂŠnzĂźgyi tĂśbbletek hozzĂĄjĂĄrultak ahhoz, hogy ĂŠveken ĂĄt alacsony kamat ĂŠs inflĂĄciĂł jellemezte a globĂĄlis gazdasĂĄgot. Olyan kedvező hangulat alakult ki, amely kĂśzvetve lehetővĂŠ tette az amerikai ingatlanpiaci spekulĂĄciĂł kibontakozĂĄsĂĄt. Ennek ĂśsszeomlĂĄsa azonban most sĂşlyos pĂŠnzĂźgyi zavarokat okoz. Lassul a gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠs, az energia- ĂŠs ĂŠlelmiszerĂĄrak pedig inflĂĄciĂłs fĂŠlelmeket okoznak, rendkĂvĂźl nehĂŠz feladatot adva a jegybankoknak.
Ilyen vilĂĄggazdasĂĄgi lĂŠgkĂśrben gyűjtĂśttek mesĂŠs vagyont az olajtermelők. Az amerikai energiaĂźgyi minisztĂŠrium informĂĄciĂłs szolgĂĄlata a napokban tette kĂśzzĂŠ friss kimutatĂĄsĂĄt, amely szerint az idĂŠn csaknem ezermilliĂĄrd dollĂĄr exportbevĂŠtelhez jutnak az OPEC-kartell tagorszĂĄgai. Ez hozzĂĄvetőlegesen hat-hĂŠt ĂŠvi magyar nemzeti jĂśvedelemnek felel meg. Tavaly 676 milliĂĄrdot zsebeltek be, tavalyelőtt 612, annak előtte meg 500 milliĂĄrdot. S jĂśvőre is vagy 900 milliĂĄrdra szĂĄmĂthatnak. TĂśrtĂŠnelmi lĂŠptĂŠkkel nĂŠzve is hatalmas vagyoni ĂĄtcsoportosĂtĂĄs zajlik, csupĂĄn az EgyesĂźlt Ăllamok – mint a legnagyobb fogyasztĂł – ĂŠvente 460 milliĂĄrd dollĂĄrt fizet ki a napi 12 milliĂł hordĂłnyi olajimportjĂĄĂŠrt.
Ezek az orszĂĄgok az 1973-as, első nagy olajĂĄrrobbanĂĄs utĂĄn is tetemes pĂŠnzhez jutottak, de rĂŠszben roszszul hasznĂĄltĂĄk fel, illetve fektettĂŠk be a vagyont, tĂşlkĂśltekeztek, s amikor az olaj ĂĄra kĂŠsőbb lefelĂŠ ereszkedett, mĂŠg bajba is kerĂźltek. A tĂśbbsĂŠg megtanulta a leckĂŠt. S mĂŠg ha nincsenek is rĂŠszletes adatok a pĂŠnzek felhasznĂĄlĂĄsĂĄrĂłl – ezeket az ĂĄllamokat semmi sem kĂśtelezi nyĂlt pĂŠnzĂźgyi szĂnvallĂĄsra -, jĂłl lĂĄtszik, hogy ĂŠsszerű infrastrukturĂĄlis, oktatĂĄsi ĂŠs egĂŠszsĂŠgĂźgyi fejlesztĂŠsekre, az energiaĂĄgazat korszerűsĂtĂŠsĂŠre ĂŠs kĂźlfĂśldi felvĂĄsĂĄrlĂĄsokra megy a pĂŠnz.
A NemzetkĂśzi Valutaalap (IMF), amely 2005-ben maga is panaszkodott, hogy nem talĂĄl vizsgĂĄlhatĂł informĂĄciĂłkat a pĂŠnzek pontos helyĂŠről, az idei ĂĄprilisi ĂźlĂŠsszakra kiadott vilĂĄggazdasĂĄgi jelentĂŠsĂŠben mĂŠltatta a termelők tĂśbbsĂŠgĂŠnek gazdasĂĄgpolitikĂĄjĂĄt, a vĂŠgrehajtott szerkezeti reformokat, amelyek nyomĂĄn a nĂśvekedĂŠs Ăśt-hat szĂĄzalĂŠkos iramot ĂŠrt el. Az olajpĂŠnzek beĂĄramlĂĄsa nyomĂĄn persze ĂŠlĂŠnkĂźlt a hitelezĂŠsi tevĂŠkenysĂŠg, nĂśvekedett a belső kereslet, s gyorsult az inflĂĄciĂł.
A petrodollĂĄrok vilĂĄgmĂŠretű jelenlĂŠtĂŠt nĂŠgyezermilliĂĄrd dollĂĄrra becsĂźlik. Ennek zĂśme az EgyesĂźlt Ăllamokban ĂŠs EurĂłpĂĄban talĂĄlhatĂł, ĂĄm mintegy negyede ĂzsiĂĄban, a KĂśzel-Keleten ĂŠs Ăszak-AfrikĂĄban. A befektetők kilĂŠte gyakorta rejtve marad, s ez politikai aggodalmakat okoz az EgyesĂźlt Ăllamokban ĂŠs EurĂłpĂĄban. Az amerikai pĂŠnzĂźgyminiszter ĂŠs az EurĂłpai BizottsĂĄg elnĂśke tĂśbb nyilatkozatban sĂźrgette, hogy az olajtermelők ĂĄltal műkĂśdtetett ĂĄllami befektetĂŠsi alapok legyenek ĂĄtlĂĄthatĂłk.
Pontosan ezĂŠrt keltett figyelmet, hogy Walid bin Talal szaĂşdi herceg 7,5 milliĂĄrd dollĂĄrral a – jelzĂĄlogvĂĄlsĂĄgban megĂŠgett – Citigroup legnagyobb rĂŠszvĂŠnyese lett. Nem kevĂŠsbĂŠ ĂŠrdekes fejlemĂŠny, hogy Abu- Dzabi befektetett az AMD csipgyĂĄrtĂł vĂĄllalkozĂĄsba, valamint Walid herceg mellĂŠkesen bevĂĄsĂĄrolt a Walt Disney, a News Corporation, a Procter & Gamble, a Hewlett-Packard, a PepsiCo ĂŠs a Time Warner cĂŠgekbe. Az ĂĄllami olajpĂŠnzek megjelentek ingatlanokban, magĂĄntőke-tĂĄrsasĂĄgokban, fedezeti alapokban is, mindinkĂĄbb kihagyva az Ăźgyletekből az amerikai ĂŠs az eurĂłpai nagybankokat. Ăgy mĂŠg kevĂŠsbĂŠ lĂĄthatĂł, merre megy a pĂŠnz, az pedig vĂŠgkĂŠpp nem magyarĂĄzhatĂł meg, hogy miĂŠrt. PusztĂĄn a befektetĂŠs kedvĂŠĂŠrt, avagy hosszabb tĂĄvĂş politikai cĂŠlok ĂŠrdekĂŠben?
Egyelőre nincs ĂŠrdemi bizonyĂtĂŠk arra, hogy az alapok politikai cĂŠlokat kĂśvetnĂŠnek, a fejlett ipari ĂĄllamok azonban nemigen tehetnek mĂĄst, minthogy megprĂłbĂĄlnak a kĂśzĂśs ĂŠrdekek mentĂŠn egyezsĂŠgre jutni. A fenyegető feszĂźltsĂŠg egyik pĂŠldĂĄja volt, hogy az EgyesĂźlt Ăllamok megakadĂĄlyozta Dubai kĂsĂŠrletĂŠt egy amerikai kikĂśtőket műkĂśdtető cĂŠg felvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄra. S persze gyanakvĂĄs kĂsĂŠri a nem OPEC-ĂĄllamok, pĂŠldĂĄul OroszorszĂĄg, vagy a nem is olajtermelő, de Ăşjgazdag ĂĄllamok – kĂśztĂźk KĂna vagy SzingapĂşr – ĂĄltal lĂŠtrehozott befektetĂŠsi alapok tevĂŠkenysĂŠgĂŠt is.
A bizalmatlansĂĄgot tĂĄplĂĄlja, hogy az olajtermelők nem, vagy nem szĂvesen engedik be a kĂźlfĂśldi tőkĂŠt, kĂźlĂśnĂśsen nem az energiaszektorba. Az IMF mĂĄr hĂĄrom ĂŠvvel ezelőtt Ăşgy becsĂźlte, hogy 2030-ig legalĂĄbb 350 milliĂĄrd dollĂĄrt kellene az olajmezők feltĂĄrĂĄsĂĄra fordĂtani. A bevĂŠtelekhez kĂŠpest ez is nagy Ăśsszeg. Ăm hĂĄrom nagy termelő, Venezuela, MexikĂł ĂŠs IrĂĄn esetĂŠben mindenkĂŠppen felmerĂźl a kĂŠtsĂŠg, hogy a szociĂĄlis igĂŠnyek kielĂŠgĂtĂŠse vĂŠget nem hanyagolja-e el a fejlesztĂŠseket, s ezzel nem sodorja-e veszĂŠlybe ĂśnnĂśn jĂśvőjĂŠt. A venezuelai ChĂĄvez elnĂśk ĂĄllamosĂtĂĄssal – s persze a megĂtĂŠlt hatalmas kĂĄrtĂŠrĂtĂŠsek kifizetĂŠsĂŠvel – igyekszik szabadulni a kĂźlfĂśldi tĂĄrsasĂĄgoktĂłl. SzakĂŠrtők szerint viszont Ăgy elmaradnak a szĂźksĂŠges korszerűsĂtĂŠsek. MexikĂłban ĂŠles vita bontakozott ki az ĂĄllami olajvĂĄllalat sorsĂĄrĂłl, amelyet eddig leginkĂĄbb arra hasznĂĄltak, hogy nyeresĂŠgĂŠt megcsapoljĂĄk, ĂŠs szociĂĄlis cĂŠlokra kĂśltsĂŠk. A kĂśltsĂŠgvetĂŠs negyven szĂĄzalĂŠka az olajbevĂŠtelekből fakad, ĂĄm, ha a Pemex nem fejlődik, hoszszabb tĂĄvon pĂŠnzĂźgyi nehĂŠzsĂŠgek is keletkezhetnek. IrĂĄn elismerte, hogy kĂŠptelen a PakisztĂĄn ĂŠs India, illetve az EurĂłpa felĂŠ haladĂł Nabucco gĂĄzvezetĂŠk egyidejű feltĂśltĂŠsĂŠre. A fejlesztĂŠsek irama nem tart lĂŠpĂŠst az igĂŠnyekkel, mert a bevĂŠteleket a hetvenmilliĂłs nĂŠpessĂŠg eltartĂĄsĂĄra fordĂtjĂĄk.
MĂĄs a helyzet NigĂŠriĂĄban, AngolĂĄban – ahol a fejlesztĂŠseket kĂnai szakĂŠrtők, munkĂĄsok hada segĂti -, AlgĂŠriĂĄban, a kĂźlfĂśldi nagy olajtĂĄrsasĂĄgok felĂŠ nyitĂł LĂbiĂĄban, s főleg SzaĂşd-ArĂĄbiĂĄban, amely 2007 ĂŠs 2012 kĂśzĂśtt 90 milliĂĄrd dollĂĄrt kĂślt a mezőkre, hogy fenntartsa a napi egy-kĂŠtmilliĂł hordĂłra tehető fĂślĂśs kapacitĂĄsĂĄt. Emellett a vilĂĄg ĂśtĂśdik legnagyobb finomĂtĂłi kapacitĂĄsĂĄt ĂŠpĂti ki, kihasznĂĄlva, hogy ilyen lĂŠtesĂtmĂŠnyt ĂŠvtizedek Ăłta nem hoztak lĂŠtre az EgyesĂźlt Ăllamokban. Vagyis a szaĂşdi olajexportot az Ăźzemanyag-kivitel is kiegĂŠszĂtenĂŠ.
Innen kezdve a fogyasztĂł orszĂĄgok kormĂĄnyainak kell eldĂśnteniĂźk, hogy ezekben a fejlemĂŠnyekben energiafĂźggősĂŠgĂźk nĂśvekedĂŠsĂŠt ĂŠszlelik, vagy a szĂĄz dollĂĄr feletti olajĂĄr mellett mĂĄr ĂŠrdemesnek talĂĄljĂĄk az alternatĂv forrĂĄsok kiaknĂĄzĂĄsĂĄnak szorgalmazĂĄsĂĄt.
Â
Olajpénzben fürdik a világ
Csaknem ezermilliĂĄrd dollĂĄr haszonra tesznek szert, azaz MagyarorszĂĄg hat-hĂŠt ĂŠvi nemzeti jĂśvedelmĂŠt zsebelik be az idĂŠn az olajexportĂĄlĂł orszĂĄgok. A hatalmas bevĂŠtelt fejlesztĂŠsekre, szociĂĄlis kiadĂĄsokra, valamint amerikai ĂŠs eurĂłpai felvĂĄsĂĄrlĂĄsokra kĂśltik, vĂĄllalva a politikai feszĂźltsĂŠgeket is – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A rekordolajĂĄrak nyomĂĄn rekordbevĂŠtelekre tesznek szert a vilĂĄg olajigĂŠnyĂŠnek tĂśbb mint harmadĂĄt adĂł Kőolaj-exportĂĄlĂł OrszĂĄgok SzervezetĂŠnek (OPEC) tagjai. Az amerikai alaptĂpus ĂĄra tegnap hordĂłnkĂŠnt mĂĄr meghaladta a 113 dollĂĄrt, az idĂŠn csaknem hĂşsz szĂĄzalĂŠkkal drĂĄgult. Az olaj ĂĄra 2002 eleje Ăłta felfelĂŠ araszol, a trendet csak rĂśvidebb időszakokra tĂśrtĂŠk meg ĂĄtmeneti csĂśkkenĂŠsek. A vilĂĄggazdasĂĄgi fellendĂźlĂŠs, KĂna ĂŠs India bekapcsolĂłdĂĄsa a globĂĄlis Ăźzleti ĂŠletbe fokozta a keresletet az energiahordozĂł irĂĄnt. A fekete arany ĂĄra 2004 elejĂŠn negyven, 2006 tavaszĂĄn hatvan dollĂĄr kĂśrĂźl alakult. AzĂłta megĂĄllĂthatatlannak lĂĄtszik a drĂĄgulĂĄs.
Mind ez ideig ez nem okozott sĂşlyos feszĂźltsĂŠget – sőt az olajtermelők ĂŠs a kĂnaiak bevĂŠteleiben felhalmozĂłdĂł pĂŠnzĂźgyi tĂśbbletek hozzĂĄjĂĄrultak ahhoz, hogy ĂŠveken ĂĄt alacsony kamat ĂŠs inflĂĄciĂł jellemezte a globĂĄlis gazdasĂĄgot. Olyan kedvező hangulat alakult ki, amely kĂśzvetve lehetővĂŠ tette az amerikai ingatlanpiaci spekulĂĄciĂł kibontakozĂĄsĂĄt. Ennek ĂśsszeomlĂĄsa azonban most sĂşlyos pĂŠnzĂźgyi zavarokat okoz. Lassul a gazdasĂĄgi nĂśvekedĂŠs, az energia- ĂŠs ĂŠlelmiszerĂĄrak pedig inflĂĄciĂłs fĂŠlelmeket okoznak, rendkĂvĂźl nehĂŠz feladatot adva a jegybankoknak.
Ilyen vilĂĄggazdasĂĄgi lĂŠgkĂśrben gyűjtĂśttek mesĂŠs vagyont az olajtermelők. Az amerikai energiaĂźgyi minisztĂŠrium informĂĄciĂłs szolgĂĄlata a napokban tette kĂśzzĂŠ friss kimutatĂĄsĂĄt, amely szerint az idĂŠn csaknem ezermilliĂĄrd dollĂĄr exportbevĂŠtelhez jutnak az OPEC-kartell tagorszĂĄgai. Ez hozzĂĄvetőlegesen hat-hĂŠt ĂŠvi magyar nemzeti jĂśvedelemnek felel meg. Tavaly 676 milliĂĄrdot zsebeltek be, tavalyelőtt 612, annak előtte meg 500 milliĂĄrdot. S jĂśvőre is vagy 900 milliĂĄrdra szĂĄmĂthatnak. TĂśrtĂŠnelmi lĂŠptĂŠkkel nĂŠzve is hatalmas vagyoni ĂĄtcsoportosĂtĂĄs zajlik, csupĂĄn az EgyesĂźlt Ăllamok – mint a legnagyobb fogyasztĂł – ĂŠvente 460 milliĂĄrd dollĂĄrt fizet ki a napi 12 milliĂł hordĂłnyi olajimportjĂĄĂŠrt.
Ezek az orszĂĄgok az 1973-as, első nagy olajĂĄrrobbanĂĄs utĂĄn is tetemes pĂŠnzhez jutottak, de rĂŠszben roszszul hasznĂĄltĂĄk fel, illetve fektettĂŠk be a vagyont, tĂşlkĂśltekeztek, s amikor az olaj ĂĄra kĂŠsőbb lefelĂŠ ereszkedett, mĂŠg bajba is kerĂźltek. A tĂśbbsĂŠg megtanulta a leckĂŠt. S mĂŠg ha nincsenek is rĂŠszletes adatok a pĂŠnzek felhasznĂĄlĂĄsĂĄrĂłl – ezeket az ĂĄllamokat semmi sem kĂśtelezi nyĂlt pĂŠnzĂźgyi szĂnvallĂĄsra -, jĂłl lĂĄtszik, hogy ĂŠsszerű infrastrukturĂĄlis, oktatĂĄsi ĂŠs egĂŠszsĂŠgĂźgyi fejlesztĂŠsekre, az energiaĂĄgazat korszerűsĂtĂŠsĂŠre ĂŠs kĂźlfĂśldi felvĂĄsĂĄrlĂĄsokra megy a pĂŠnz.
A NemzetkĂśzi Valutaalap (IMF), amely 2005-ben maga is panaszkodott, hogy nem talĂĄl vizsgĂĄlhatĂł informĂĄciĂłkat a pĂŠnzek pontos helyĂŠről, az idei ĂĄprilisi ĂźlĂŠsszakra kiadott vilĂĄggazdasĂĄgi jelentĂŠsĂŠben mĂŠltatta a termelők tĂśbbsĂŠgĂŠnek gazdasĂĄgpolitikĂĄjĂĄt, a vĂŠgrehajtott szerkezeti reformokat, amelyek nyomĂĄn a nĂśvekedĂŠs Ăśt-hat szĂĄzalĂŠkos iramot ĂŠrt el. Az olajpĂŠnzek beĂĄramlĂĄsa nyomĂĄn persze ĂŠlĂŠnkĂźlt a hitelezĂŠsi tevĂŠkenysĂŠg, nĂśvekedett a belső kereslet, s gyorsult az inflĂĄciĂł.
A petrodollĂĄrok vilĂĄgmĂŠretű jelenlĂŠtĂŠt nĂŠgyezermilliĂĄrd dollĂĄrra becsĂźlik. Ennek zĂśme az EgyesĂźlt Ăllamokban ĂŠs EurĂłpĂĄban talĂĄlhatĂł, ĂĄm mintegy negyede ĂzsiĂĄban, a KĂśzel-Keleten ĂŠs Ăszak-AfrikĂĄban. A befektetők kilĂŠte gyakorta rejtve marad, s ez politikai aggodalmakat okoz az EgyesĂźlt Ăllamokban ĂŠs EurĂłpĂĄban. Az amerikai pĂŠnzĂźgyminiszter ĂŠs az EurĂłpai BizottsĂĄg elnĂśke tĂśbb nyilatkozatban sĂźrgette, hogy az olajtermelők ĂĄltal műkĂśdtetett ĂĄllami befektetĂŠsi alapok legyenek ĂĄtlĂĄthatĂłk.
Pontosan ezĂŠrt keltett figyelmet, hogy Walid bin Talal szaĂşdi herceg 7,5 milliĂĄrd dollĂĄrral a – jelzĂĄlogvĂĄlsĂĄgban megĂŠgett – Citigroup legnagyobb rĂŠszvĂŠnyese lett. Nem kevĂŠsbĂŠ ĂŠrdekes fejlemĂŠny, hogy Abu- Dzabi befektetett az AMD csipgyĂĄrtĂł vĂĄllalkozĂĄsba, valamint Walid herceg mellĂŠkesen bevĂĄsĂĄrolt a Walt Disney, a News Corporation, a Procter & Gamble, a Hewlett-Packard, a PepsiCo ĂŠs a Time Warner cĂŠgekbe. Az ĂĄllami olajpĂŠnzek megjelentek ingatlanokban, magĂĄntőke-tĂĄrsasĂĄgokban, fedezeti alapokban is, mindinkĂĄbb kihagyva az Ăźgyletekből az amerikai ĂŠs az eurĂłpai nagybankokat. Ăgy mĂŠg kevĂŠsbĂŠ lĂĄthatĂł, merre megy a pĂŠnz, az pedig vĂŠgkĂŠpp nem magyarĂĄzhatĂł meg, hogy miĂŠrt. PusztĂĄn a befektetĂŠs kedvĂŠĂŠrt, avagy hosszabb tĂĄvĂş politikai cĂŠlok ĂŠrdekĂŠben?
Egyelőre nincs ĂŠrdemi bizonyĂtĂŠk arra, hogy az alapok politikai cĂŠlokat kĂśvetnĂŠnek, a fejlett ipari ĂĄllamok azonban nemigen tehetnek mĂĄst, minthogy megprĂłbĂĄlnak a kĂśzĂśs ĂŠrdekek mentĂŠn egyezsĂŠgre jutni. A fenyegető feszĂźltsĂŠg egyik pĂŠldĂĄja volt, hogy az EgyesĂźlt Ăllamok megakadĂĄlyozta Dubai kĂsĂŠrletĂŠt egy amerikai kikĂśtőket műkĂśdtető cĂŠg felvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄra. S persze gyanakvĂĄs kĂsĂŠri a nem OPEC-ĂĄllamok, pĂŠldĂĄul OroszorszĂĄg, vagy a nem is olajtermelő, de Ăşjgazdag ĂĄllamok – kĂśztĂźk KĂna vagy SzingapĂşr – ĂĄltal lĂŠtrehozott befektetĂŠsi alapok tevĂŠkenysĂŠgĂŠt is.
A bizalmatlansĂĄgot tĂĄplĂĄlja, hogy az olajtermelők nem, vagy nem szĂvesen engedik be a kĂźlfĂśldi tőkĂŠt, kĂźlĂśnĂśsen nem az energiaszektorba. Az IMF mĂĄr hĂĄrom ĂŠvvel ezelőtt Ăşgy becsĂźlte, hogy 2030-ig legalĂĄbb 350 milliĂĄrd dollĂĄrt kellene az olajmezők feltĂĄrĂĄsĂĄra fordĂtani. A bevĂŠtelekhez kĂŠpest ez is nagy Ăśsszeg. Ăm hĂĄrom nagy termelő, Venezuela, MexikĂł ĂŠs IrĂĄn esetĂŠben mindenkĂŠppen felmerĂźl a kĂŠtsĂŠg, hogy a szociĂĄlis igĂŠnyek kielĂŠgĂtĂŠse vĂŠget nem hanyagolja-e el a fejlesztĂŠseket, s ezzel nem sodorja-e veszĂŠlybe ĂśnnĂśn jĂśvőjĂŠt. A venezuelai ChĂĄvez elnĂśk ĂĄllamosĂtĂĄssal – s persze a megĂtĂŠlt hatalmas kĂĄrtĂŠrĂtĂŠsek kifizetĂŠsĂŠvel – igyekszik szabadulni a kĂźlfĂśldi tĂĄrsasĂĄgoktĂłl. SzakĂŠrtők szerint viszont Ăgy elmaradnak a szĂźksĂŠges korszerűsĂtĂŠsek. MexikĂłban ĂŠles vita bontakozott ki az ĂĄllami olajvĂĄllalat sorsĂĄrĂłl, amelyet eddig leginkĂĄbb arra hasznĂĄltak, hogy nyeresĂŠgĂŠt megcsapoljĂĄk, ĂŠs szociĂĄlis cĂŠlokra kĂśltsĂŠk. A kĂśltsĂŠgvetĂŠs negyven szĂĄzalĂŠka az olajbevĂŠtelekből fakad, ĂĄm, ha a Pemex nem fejlődik, hoszszabb tĂĄvon pĂŠnzĂźgyi nehĂŠzsĂŠgek is keletkezhetnek. IrĂĄn elismerte, hogy kĂŠptelen a PakisztĂĄn ĂŠs India, illetve az EurĂłpa felĂŠ haladĂł Nabucco gĂĄzvezetĂŠk egyidejű feltĂśltĂŠsĂŠre. A fejlesztĂŠsek irama nem tart lĂŠpĂŠst az igĂŠnyekkel, mert a bevĂŠteleket a hetvenmilliĂłs nĂŠpessĂŠg eltartĂĄsĂĄra fordĂtjĂĄk.
MĂĄs a helyzet NigĂŠriĂĄban, AngolĂĄban – ahol a fejlesztĂŠseket kĂnai szakĂŠrtők, munkĂĄsok hada segĂti -, AlgĂŠriĂĄban, a kĂźlfĂśldi nagy olajtĂĄrsasĂĄgok felĂŠ nyitĂł LĂbiĂĄban, s főleg SzaĂşd-ArĂĄbiĂĄban, amely 2007 ĂŠs 2012 kĂśzĂśtt 90 milliĂĄrd dollĂĄrt kĂślt a mezőkre, hogy fenntartsa a napi egy-kĂŠtmilliĂł hordĂłra tehető fĂślĂśs kapacitĂĄsĂĄt. Emellett a vilĂĄg ĂśtĂśdik legnagyobb finomĂtĂłi kapacitĂĄsĂĄt ĂŠpĂti ki, kihasznĂĄlva, hogy ilyen lĂŠtesĂtmĂŠnyt ĂŠvtizedek Ăłta nem hoztak lĂŠtre az EgyesĂźlt Ăllamokban. Vagyis a szaĂşdi olajexportot az Ăźzemanyag-kivitel is kiegĂŠszĂtenĂŠ.
Innen kezdve a fogyasztĂł orszĂĄgok kormĂĄnyainak kell eldĂśnteniĂźk, hogy ezekben a fejlemĂŠnyekben energiafĂźggősĂŠgĂźk nĂśvekedĂŠsĂŠt ĂŠszlelik, vagy a szĂĄz dollĂĄr feletti olajĂĄr mellett mĂĄr ĂŠrdemesnek talĂĄljĂĄk az alternatĂv forrĂĄsok kiaknĂĄzĂĄsĂĄnak szorgalmazĂĄsĂĄt.
Â
