Az ország összes energai felhasználása mindössze két százalékkal volt nagyobb a napokban végetért 2004-2005-ös fűtési szezonban, mint az egy évvel korábbi téli időszakban – derül ki a Magyar Energia Hivatal adtaiból – írja a Népszava.Az egész fűtési idényre kiszámított átlagos középhőmérséklet gyakorlatilag ugyanakkora volt, mint egy évvel korábban. (A fűtési időszakokban az elmút tíz év során az átlag hőmérséklet 3,72 celsius fok, míg idén 3,57 celsius fok volt az átlag.) Egyes időszakokban azonban – például december végén, január elején – a szokottnál melegebb volt. Így az enyhébb téli hetekben jelentős mértékben visszaesett az országban földgázfelhasználás. Egyes enyhébb napokon a 70 millió köbmétert sem érte el a hazai igény. Ez pedig jelentős megtakarításokat hozott. Számítások szerint ugyanis abban az esetben, ha az országban egy hónapig egy celsius fokkal melegebb van az átlagosnál, akkor 70 millió köbméterrel kevesebb gáz fogy. Ez pedig hozzávetőleg hárommilliárd forint megtakarítást jelent a fogyasztók számára. Így az idei, a szokottnál havi átlagban mintegy öt fokkal melegebb januárban hozzávetőleg 15 milliárd forinttal kevesebbet költöttek a felhasználók gázvásárlásra. Később azonban a szokásosnál hidegebbre fordult az idő, így ugrásszerűen megnövekedett a gázfogyasztás is. A felhasználási csúcsot idén február 8-án mérték, akkor mínusz 6,5 celsius fok volt a napi középhőmérséklet, s azon a napon 91 millió köbméter földgáz fogyott. A lakossági gázigény a téli időszakban 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az idei első negyedévben az összes energia felhasználás 4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Ennnek elsősorban a hidegebb idő volt az oka. Az első három hónapban az átlagos középhőmérséklet 1,73 celsius fok volt az előző évi 2,48 fokkal szemben.
Az áramfelhasználási mutatók viszont alig tértek el az egy évvel korábbitól. Januárban például mindössze 1,4 százalékkal kevesebb áram fogyott, mint egy évvel korábban. Így a felhasználás 3665 gigawattórára csökkent a tavalyi 3719 gigawattóráról. Az áram iránti keresletet a hőmérséklet mellett az is jelentősen befolyásolja, hogy az adott napon borús-e az égbolt. Felhős, sötét időben ugyanis többlet világításra van szükség, ami akár 300-400 megawattos áramigény növekedést is okozhat.
Számítások szerint a legutóbbi fűtésiszezonban a háztartások a szokásos összeget költötték távfűtésre. Januárban ugyan az átlagos fogyasztóknak sikerült néhászáz forintot megtakarítani a távhőszámlán, ám ezt az összeget elvitte a későbbiekben mért mínusz 25 fokos rekord hideg. Emiatt végül egy átlagos alapterületűnek mondható 52 négyzetméteres, 135 légköbméteres lakás fűtése – havi 4,5 köbméter melegvízhasználat mellett – éves szinten 140 ezer forint kiadással járt.
Nem költöttünk a tavalyinál többet távhőre
Az ország összes energai felhasználása mindössze két százalékkal volt nagyobb a napokban végetért 2004-2005-ös fűtési szezonban, mint az egy évvel korábbi téli időszakban – derül ki a Magyar Energia Hivatal adtaiból – írja a Népszava.Az egész fűtési idényre kiszámított átlagos középhőmérséklet gyakorlatilag ugyanakkora volt, mint egy évvel korábban. (A fűtési időszakokban az elmút tíz év során az átlag hőmérséklet 3,72 celsius fok, míg idén 3,57 celsius fok volt az átlag.) Egyes időszakokban azonban – például december végén, január elején – a szokottnál melegebb volt. Így az enyhébb téli hetekben jelentős mértékben visszaesett az országban földgázfelhasználás. Egyes enyhébb napokon a 70 millió köbmétert sem érte el a hazai igény. Ez pedig jelentős megtakarításokat hozott. Számítások szerint ugyanis abban az esetben, ha az országban egy hónapig egy celsius fokkal melegebb van az átlagosnál, akkor 70 millió köbméterrel kevesebb gáz fogy. Ez pedig hozzávetőleg hárommilliárd forint megtakarítást jelent a fogyasztók számára. Így az idei, a szokottnál havi átlagban mintegy öt fokkal melegebb januárban hozzávetőleg 15 milliárd forinttal kevesebbet költöttek a felhasználók gázvásárlásra. Később azonban a szokásosnál hidegebbre fordult az idő, így ugrásszerűen megnövekedett a gázfogyasztás is. A felhasználási csúcsot idén február 8-án mérték, akkor mínusz 6,5 celsius fok volt a napi középhőmérséklet, s azon a napon 91 millió köbméter földgáz fogyott. A lakossági gázigény a téli időszakban 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az idei első negyedévben az összes energia felhasználás 4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Ennnek elsősorban a hidegebb idő volt az oka. Az első három hónapban az átlagos középhőmérséklet 1,73 celsius fok volt az előző évi 2,48 fokkal szemben.
Az áramfelhasználási mutatók viszont alig tértek el az egy évvel korábbitól. Januárban például mindössze 1,4 százalékkal kevesebb áram fogyott, mint egy évvel korábban. Így a felhasználás 3665 gigawattórára csökkent a tavalyi 3719 gigawattóráról. Az áram iránti keresletet a hőmérséklet mellett az is jelentősen befolyásolja, hogy az adott napon borús-e az égbolt. Felhős, sötét időben ugyanis többlet világításra van szükség, ami akár 300-400 megawattos áramigény növekedést is okozhat.
Számítások szerint a legutóbbi fűtésiszezonban a háztartások a szokásos összeget költötték távfűtésre. Januárban ugyan az átlagos fogyasztóknak sikerült néhászáz forintot megtakarítani a távhőszámlán, ám ezt az összeget elvitte a későbbiekben mért mínusz 25 fokos rekord hideg. Emiatt végül egy átlagos alapterületűnek mondható 52 négyzetméteres, 135 légköbméteres lakás fűtése – havi 4,5 köbméter melegvízhasználat mellett – éves szinten 140 ezer forint kiadással járt.
