2020-ra valamennyi hazai panellakás energetikai korszerűsítése megvalósulhat â jelentette be Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Egy pillanatig sem vitatva a panelépületek korszerűsítésének szükségességét, az Energiaklub azt javasolja, hogy az egyéb építőanyagból épült épületek felújítására is legalább ekkora hangsúlyt fektessen a kormány.
âA 2014-2020. időszak uniós forrásaiból építőanyagtól függetlenül minden lakóépület korszerűsítése támogatható lesz; érdemes ezt a lehetőséget kihasználni, és nem kizárólag egyetlen, a lakásállomány mindössze ötödét kitevő típusra koncentrálni.â â mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub munkatársa. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 4,1 millió háztartás él. Az NFM közleménye szerint 700 ezer háztartás él panellakásban. Vagyis eszerint 3,4 millió háztartás, a magyar háztartások 83 százaléka nem panel épületben lakik. Számukra jelenleg nem érhető el állami támogatás energiahatékonysági korszerűsítésekre.
A harmadik panelprogram bejelentéséről itt olvashat!
Számos tanulmány bemutatja, hogy a meglévő, régi építésű lakóépületek közül energetikai szempontból nem a panelépületek a legrosszabbak. A panellakások elvi (7/2006. TNM rendelet szerint számított) energiafogyasztási értékeivel (200-220 kWh/m2 év) szemben a régebbi építésű családi házak elvi energiaigénye jóval magasabb, 230-550 kWh/ m2 év érték között mozog.
Mindez azt jelenti, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás épületenként és országos szinten is a családi házak felújításával érhető el. Épületenergetikával foglalkozó szakemberek között egyetértés van ebben a tekintetben, de ezt támasztják alá a 2008-2011. évi lakossági pályázatok eredményei is: az egy lakásban elért energiamegtakarítás tekintetében kiemelkednek a Klímabarát otthon és a Mi otthonunk pályázatok, amelyekben döntő részben családi házak pályáztak. Szakmailag nem állja meg tehát a helyét Horváth Attila államtitkár kijelentése, miszerint a panelekben érhető el a legnagyobb megtakarítás.
Ellentmondásos számok keringenek az eddigi panelprogramok eredményéről is: az NFM közleménye szerint az előző (Panel II.) programban 320 ezer lakás korszerűsítése történt meg. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter két héttel ezelőtti bejelentése szerint az elmúlt három évben 215 ezer hazai lakásban történt energetikai korszerűsítés. Ezzel szemben az NFM háttérintézménye, az ÉMI által készített hivatalos zárójelentés adatai szerint a Panel I. programban 46 ezer, a Panel II-ben 30 ezer lakás nyert állami támogatást. Az ÉMI jelentése szerint a Panel I és II. programban a nyertes lakások felújításával összesen 1,6 PJ energiamegtakarítás valósult meg, az NFM közleménye szerint a Panel III. programban korszerűsítendő 380 ezer lakásban viszont összesen 13 PJ energia-mérséklés érhető el.
Nem csak a paneleket kellene felújítani!
2020-ra valamennyi hazai panellakás energetikai korszerűsítése megvalósulhat â jelentette be Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Egy pillanatig sem vitatva a panelépületek korszerűsítésének szükségességét, az Energiaklub azt javasolja, hogy az egyéb építőanyagból épült épületek felújítására is legalább ekkora hangsúlyt fektessen a kormány.
âA 2014-2020. időszak uniós forrásaiból építőanyagtól függetlenül minden lakóépület korszerűsítése támogatható lesz; érdemes ezt a lehetőséget kihasználni, és nem kizárólag egyetlen, a lakásállomány mindössze ötödét kitevő típusra koncentrálni.â â mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub munkatársa. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon 4,1 millió háztartás él. Az NFM közleménye szerint 700 ezer háztartás él panellakásban. Vagyis eszerint 3,4 millió háztartás, a magyar háztartások 83 százaléka nem panel épületben lakik. Számukra jelenleg nem érhető el állami támogatás energiahatékonysági korszerűsítésekre.
A harmadik panelprogram bejelentéséről itt olvashat!
Számos tanulmány bemutatja, hogy a meglévő, régi építésű lakóépületek közül energetikai szempontból nem a panelépületek a legrosszabbak. A panellakások elvi (7/2006. TNM rendelet szerint számított) energiafogyasztási értékeivel (200-220 kWh/m2 év) szemben a régebbi építésű családi házak elvi energiaigénye jóval magasabb, 230-550 kWh/ m2 év érték között mozog.
Mindez azt jelenti, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás épületenként és országos szinten is a családi házak felújításával érhető el. Épületenergetikával foglalkozó szakemberek között egyetértés van ebben a tekintetben, de ezt támasztják alá a 2008-2011. évi lakossági pályázatok eredményei is: az egy lakásban elért energiamegtakarítás tekintetében kiemelkednek a Klímabarát otthon és a Mi otthonunk pályázatok, amelyekben döntő részben családi házak pályáztak. Szakmailag nem állja meg tehát a helyét Horváth Attila államtitkár kijelentése, miszerint a panelekben érhető el a legnagyobb megtakarítás.
Ellentmondásos számok keringenek az eddigi panelprogramok eredményéről is: az NFM közleménye szerint az előző (Panel II.) programban 320 ezer lakás korszerűsítése történt meg. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter két héttel ezelőtti bejelentése szerint az elmúlt három évben 215 ezer hazai lakásban történt energetikai korszerűsítés. Ezzel szemben az NFM háttérintézménye, az ÉMI által készített hivatalos zárójelentés adatai szerint a Panel I. programban 46 ezer, a Panel II-ben 30 ezer lakás nyert állami támogatást. Az ÉMI jelentése szerint a Panel I és II. programban a nyertes lakások felújításával összesen 1,6 PJ energiamegtakarítás valósult meg, az NFM közleménye szerint a Panel III. programban korszerűsítendő 380 ezer lakásban viszont összesen 13 PJ energia-mérséklés érhető el.
