Az irĂĄni DĂŠl-FĂĄrszi gĂĄzmező fokozott befektetĂŠst igĂŠnyel annak ĂŠrdekĂŠben, hogy a kormĂĄny szeretnĂŠ felgyorsĂtani a kitermelĂŠs sebessĂŠgĂŠt. Az irĂĄni-katari hatĂĄron fekvő terĂźlet kiaknĂĄzĂĄsĂĄban Katar is rĂŠszt vesz, IrĂĄnnak ĂŠvi 110 milliĂĄrd dollĂĄr bevĂŠtele lehet â mondta el a minap Maszud Mirkazemi irĂĄni olajminiszter.
“A DĂŠl-FĂĄrszi mező minden szakasza 25 milliĂł kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt ĂŠs nagyjĂĄbĂłl 40 ezer hordĂł kondenzĂĄtumot fog adni naponta.” – mondta az irĂĄni olajminiszter, Maszud Mirkazemi. A minisztĂŠrium online lapjĂĄnak, a ShanĂĄnak a hĂŠtfői kiadĂĄsĂĄban megjelent hĂr szerint az irĂĄni beruhĂĄzĂĄs ĂŠvi 110 milliĂĄrd dollĂĄrt hozhat az orszĂĄgnak a teljes kimerĂźlĂŠsig.
Mirkazemi elmondta, hogy 60 milliĂĄrd dollĂĄrt kĂźlĂśnĂtenek el a DĂŠl-FĂĄrszi mezők Aszalujeh szektora rĂŠszĂŠre a kitermelĂŠsi fejlesztĂŠsekhez szĂźksĂŠges beruhĂĄzĂĄsokra az ĂśtĂśdik nĂŠgyĂŠves gazdasĂĄgi terv rĂŠszekĂŠnt, ami 2010-től 2015-ig tart, ĂŠs a fenntarthatĂł gazdasĂĄgi feljődĂŠs kialakĂtĂĄsĂĄt cĂŠlozza.
A DĂŠl-FĂĄrszi speciĂĄlis gazdasĂĄgi energiazĂłnĂĄban vĂŠgrehajtandĂł gĂĄztermelĂŠsi fejlesztĂŠsi program 28 fĂĄzisbĂłl ĂĄll. A gĂĄzmező az irĂĄni-katari hatĂĄron hĂşzĂłdik, ĂŠs a becslĂŠsek szerint14 ezer milliĂĄrd kĂśbmĂŠter gĂĄzt ĂŠs 18 milliĂĄrd hordĂł gĂĄzkondenzĂĄtumot rejt. A teljes terĂźlet 9700 nĂŠgyzetkilomĂŠter, ebből 3700 az irĂĄni vizeken, 6000, a katari nemzetkĂśzi vizek alatt fekszik. Az olajminiszter azt is elmondta, hogy a beruhĂĄzĂĄs Katarral kĂśzĂśs vĂĄllalkozĂĄs, mivel nagy befektetĂŠst igĂŠnyel, hogy felgyorsĂthassĂĄk a projekt vĂŠgrehajtĂĄsĂĄt.
A DĂŠl-FĂĄrszi mező a vilĂĄg mĂĄsodik legnagyobb fĂśldgĂĄzkĂŠszletĂŠt rejti, IrĂĄn nem titkolt szĂĄndĂŠka pedig, hogy a nemzetkĂśzi szankciĂłk ellenĂŠre a kĂśzel-kelet gĂĄzkĂśzpontjĂĄvĂĄ vĂĄljon. Mint arrĂłl az EnergiainfĂł is beszĂĄmolt, tavaly novemberben nyĂlt meg az Ăşj gĂĄzvezetĂŠk TĂźrkmenisztĂĄn ĂŠs IrĂĄn kĂśzĂśtt, előbbi ĂŠvi 20 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter gĂĄzt kĂźld IrĂĄnnak, ez tĂśbb, mint a duplĂĄja az addigi mennyisĂŠgnek.
Az IrĂĄni-ĂśbĂśl alatt haladĂł vezetĂŠken egyĂŠbkĂŠnt a vilĂĄg Ăśsszes nyersolajforgalmĂĄnak mintegy 40 szĂĄzalĂŠka halad ĂĄt, nemzetkĂśzi kĂśrnyezetvĂŠdelmi vitĂĄk alĂĄ adva a lovat. Nem is alaptalanul, hiszen pĂŠldĂĄul februĂĄr elejĂŠn egy Ăźzemi baleset kĂśvetkeztĂŠben az irĂĄni partoktĂłl nyolc kilomĂŠterre hatalmas mennyisĂŠgű olaj ĂśmlĂśtt ki, amiről akkor a minisztĂŠrium nem is nyilatkozott â adta hĂrĂźl annak idejĂŠn az EnergiainfĂ is a fĂŠlhivatalos irĂĄni Mehr hĂrĂźgynĂśksĂŠg jelentĂŠse nyomĂĄn.
Nagy hozamot ígér az iráni Dél-Fárszi gázmező
Az irĂĄni DĂŠl-FĂĄrszi gĂĄzmező fokozott befektetĂŠst igĂŠnyel annak ĂŠrdekĂŠben, hogy a kormĂĄny szeretnĂŠ felgyorsĂtani a kitermelĂŠs sebessĂŠgĂŠt. Az irĂĄni-katari hatĂĄron fekvő terĂźlet kiaknĂĄzĂĄsĂĄban Katar is rĂŠszt vesz, IrĂĄnnak ĂŠvi 110 milliĂĄrd dollĂĄr bevĂŠtele lehet â mondta el a minap Maszud Mirkazemi irĂĄni olajminiszter.
“A DĂŠl-FĂĄrszi mező minden szakasza 25 milliĂł kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt ĂŠs nagyjĂĄbĂłl 40 ezer hordĂł kondenzĂĄtumot fog adni naponta.” – mondta az irĂĄni olajminiszter, Maszud Mirkazemi. A minisztĂŠrium online lapjĂĄnak, a ShanĂĄnak a hĂŠtfői kiadĂĄsĂĄban megjelent hĂr szerint az irĂĄni beruhĂĄzĂĄs ĂŠvi 110 milliĂĄrd dollĂĄrt hozhat az orszĂĄgnak a teljes kimerĂźlĂŠsig.
Mirkazemi elmondta, hogy 60 milliĂĄrd dollĂĄrt kĂźlĂśnĂtenek el a DĂŠl-FĂĄrszi mezők Aszalujeh szektora rĂŠszĂŠre a kitermelĂŠsi fejlesztĂŠsekhez szĂźksĂŠges beruhĂĄzĂĄsokra az ĂśtĂśdik nĂŠgyĂŠves gazdasĂĄgi terv rĂŠszekĂŠnt, ami 2010-től 2015-ig tart, ĂŠs a fenntarthatĂł gazdasĂĄgi feljődĂŠs kialakĂtĂĄsĂĄt cĂŠlozza.
A DĂŠl-FĂĄrszi speciĂĄlis gazdasĂĄgi energiazĂłnĂĄban vĂŠgrehajtandĂł gĂĄztermelĂŠsi fejlesztĂŠsi program 28 fĂĄzisbĂłl ĂĄll. A gĂĄzmező az irĂĄni-katari hatĂĄron hĂşzĂłdik, ĂŠs a becslĂŠsek szerint14 ezer milliĂĄrd kĂśbmĂŠter gĂĄzt ĂŠs 18 milliĂĄrd hordĂł gĂĄzkondenzĂĄtumot rejt. A teljes terĂźlet 9700 nĂŠgyzetkilomĂŠter, ebből 3700 az irĂĄni vizeken, 6000, a katari nemzetkĂśzi vizek alatt fekszik. Az olajminiszter azt is elmondta, hogy a beruhĂĄzĂĄs Katarral kĂśzĂśs vĂĄllalkozĂĄs, mivel nagy befektetĂŠst igĂŠnyel, hogy felgyorsĂthassĂĄk a projekt vĂŠgrehajtĂĄsĂĄt.
A DĂŠl-FĂĄrszi mező a vilĂĄg mĂĄsodik legnagyobb fĂśldgĂĄzkĂŠszletĂŠt rejti, IrĂĄn nem titkolt szĂĄndĂŠka pedig, hogy a nemzetkĂśzi szankciĂłk ellenĂŠre a kĂśzel-kelet gĂĄzkĂśzpontjĂĄvĂĄ vĂĄljon. Mint arrĂłl az EnergiainfĂł is beszĂĄmolt, tavaly novemberben nyĂlt meg az Ăşj gĂĄzvezetĂŠk TĂźrkmenisztĂĄn ĂŠs IrĂĄn kĂśzĂśtt, előbbi ĂŠvi 20 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter gĂĄzt kĂźld IrĂĄnnak, ez tĂśbb, mint a duplĂĄja az addigi mennyisĂŠgnek.
Az IrĂĄni-ĂśbĂśl alatt haladĂł vezetĂŠken egyĂŠbkĂŠnt a vilĂĄg Ăśsszes nyersolajforgalmĂĄnak mintegy 40 szĂĄzalĂŠka halad ĂĄt, nemzetkĂśzi kĂśrnyezetvĂŠdelmi vitĂĄk alĂĄ adva a lovat. Nem is alaptalanul, hiszen pĂŠldĂĄul februĂĄr elejĂŠn egy Ăźzemi baleset kĂśvetkeztĂŠben az irĂĄni partoktĂłl nyolc kilomĂŠterre hatalmas mennyisĂŠgű olaj ĂśmlĂśtt ki, amiről akkor a minisztĂŠrium nem is nyilatkozott â adta hĂrĂźl annak idejĂŠn az EnergiainfĂ is a fĂŠlhivatalos irĂĄni Mehr hĂrĂźgynĂśksĂŠg jelentĂŠse nyomĂĄn.
