Jelenleg Kanada nyugati partvidĂŠkĂŠn, Vancouverben tartĂłzkodom egy
atomreaktorokkal foglalkozĂł nemzetkĂśzi konferenciĂĄn. A rĂŠsztvevĹk kĂśzĂśtt
szĂĄmos japĂĄn szakember is van, kĂśzĂśttĂźk Professzor Yoshiaki Oka a japĂĄn
atomerĹmĹąvek biztonsĂĄgi filozĂłfiĂĄjĂĄnak egyik megalkotĂłja. A konferencia
megnyitĂłjĂĄnak keretĂŠben Professzor Oka tartott ma egy rĂśvid ĂĄttekintĹ
elĹadĂĄst a japĂĄn fĂśldrengĂŠsrĹl ĂŠs atomerĹmĹąvekre gyakorolt hatĂĄsairĂłl.
Az alĂĄbbiakban Ăśsszefoglalom az elĹadĂĄs fĹ megĂĄllapĂtĂĄsait, valamint az
elĹadĂĄst kĂśvetĹ szemĂŠlyes beszĂŠlgetĂŠsĂźnk lĂŠnyeges gondolatait.
A 2011. mĂĄrcius 11-ĂŠn JapĂĄnban bekĂśvetkezett fĂśldrengĂŠs hatĂĄsĂĄra a JapĂĄn szigetek kĹzetlemezei tĂśbb szĂĄz kilomĂŠter hosszan jelentĹsen elmozdultak. ĂriĂĄsi energia szabadult fel, a hosszĂş ideig tartĂł 9-es magnitĂşdĂłjĂş fĹ rengĂŠs hatĂĄsĂĄra az Ăśsszes fosszilis- ĂŠs atomerĹmĹą automatikusan leĂĄllt. TokiĂłban ĂŠs a rĂŠgiĂł telepĂźlĂŠsein tartĂłs ĂĄramszĂźnet lĂŠpett fel.
A fĂśldrengĂŠs idejĂŠn a Fukushima atomerĹmĹą 1. szĂĄmĂş telephelyĂŠn 3 reaktor mĹąkĂśdĂśtt, melyek automatikusan leĂĄlltak. A fĂśldrengĂŠs hatĂĄsĂĄra a villamos hĂĄlĂłzat Ăśsszeomlott, ĂŠs az atomerĹmĹą biztonsĂĄgi hĹątĹvĂz ellĂĄtĂĄsa is megszĹąnt. Az ilyen esetekre a 90-es ĂŠvekben kidolgozott sĂşlyosbaleset-kezelĂŠsiutasĂtĂĄsokat kell alkalmaznia az ĂźzemeltetĹnek, ami magĂĄban foglalja szĂźksĂŠg esetĂŠn a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźlet ellenĹrzĂśtt lefĂşvatĂĄsĂĄt (âszellĹztetĂŠsĂŠtâ), szĂźksĂŠghelyzetben hĹątĹvĂz biztosĂtĂĄsĂĄt mobil vĂztartĂĄlyokbĂłl tĹązoltĂł szivattyĂşk vagy tĹązoltĂł fecskendĹk segĂtsĂŠgĂŠvel, illetve az Ăźzemzavari ĂĄramellĂĄtĂĄst a telephely tovĂĄbbi blokkjainak rendszereibĹl.
Az Ăźzemzavari dĂzelgenerĂĄtorok rendben elindultak, ĂŠs a blokkok lehĹątĂŠse az ĂźzemzavarkezelĂŠsi-utasĂtĂĄsoknak megfelelĹen rendben megkezdĹdĂśtt. A fĂśldrengĂŠs kezdete utĂĄn 55 perc elteltĂŠvel elĂŠrte az atomerĹmĹąvi telephelyet a cunami, aminek 10 mĂŠteres ĂĄrhullĂĄma jelentĹsen meghaladta az atomerĹmĹą tervezĂŠsi alapjĂĄban figyelembe vett ĂŠrtĂŠket. Ennek hatĂĄsĂĄra a dĂzelgenerĂĄtorok leĂĄlltak, mert hĹątĹvĂz ellĂĄtĂĄsukat a szĂśkĹĂĄr tĂśnkretette. EttĹl kezdve a telephely teljesen ĂĄramellĂĄtĂĄs nĂŠlkĂźl maradt.
Az Ăźzemzavari hĹątĹrendszerek nem tudtak mĹąkĂśdni, Ăgy a Fukushima atomerĹmĹą 1. szĂĄmĂş telephelyĂŠnek 1., 2. ĂŠs 3. reaktorĂĄn a reaktor vĂzszint csĂśkkenni kezdett, hiszen a reaktor ĂźzemanyagĂĄnak maradĂł hĹteljesĂtmĂŠnye folyamatosan pĂĄrologtatta a reaktortartĂĄlyban lĂŠvĹ vizet. IdĹvel mindhĂĄrom reaktor aktĂv zĂłnĂĄja rĂŠszlegesen szĂĄrazra kerĂźlt (az Ăźzemanyag kazettĂĄk felsĹ 1-2 mĂŠter hosszĂş rĂŠsze hĹątĂŠs nĂŠlkĂźl maradt egy idĹre), ami az Ăźzemanyag cirkĂłnium burkolatĂĄnak tĂşlhevĂźlĂŠsĂŠt eredmĂŠnyezte. Az Ăźzemanyag felĂźleti hĹmĂŠrsĂŠklete elĂŠrhette az 1300 Celsius ĂŠrtĂŠket, ami a jĂłl ismert cirkĂłnium-vĂzgĹz reakciĂł beindulĂĄsĂĄhoz vezetett, melyben hidrogĂŠn keletkezik. A reaktorok hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźletĂŠben tĂşl magas ĂŠrtĂŠkre nĹtt a nyomĂĄs, Ăgy a vĂŠdĹĂŠpĂźlet ĂŠpsĂŠgĂŠnek megĹrzĂŠse ĂŠrdekĂŠben mindhĂĄrom blokkon a hidrogĂŠn-vĂzgĹz keverĂŠk lefĂşvatĂĄsa mellett dĂśntĂśttek. MĂĄrcius 12-ĂŠn az 1. blokkon, mĂĄrcius 14-ĂŠn a 3. blokkon a lefĂşvatĂĄs sorĂĄn a hidrogĂŠn a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźleten kĂvĂźl, a hermetikus tĂŠr fĂślĂśtt a reaktorcsarnokban a levegĹ oxigĂŠnjĂŠvel keveredve berobban. (Jelenleg szerintem nem vilĂĄgos, hogy pontosan milyen Ăştvonalon kerĂźlt a reaktorcsarnokba a hidrogĂŠn.) Az eddigi ismeretek szerint a 2 robbanĂĄsban 14 dolgozĂł sĂŠrĂźlt meg kĂśnnyebben. (Megjegyzem, hogy vĂŠlhetĹen a 70-es ĂŠvekben ezeknek a reaktoroknak a tervezĂŠse ĂŠs ĂŠpĂtĂŠse sorĂĄn nem vettĂŠk figyelembe, hogy a hermetikus tĂŠr lefĂşvatĂĄsa sorĂĄn â ha hidrogĂŠn is van a leeresztett kĂśzegben â ez a hidrogĂŠn ĂśsszegyĹąlhet a reaktorcsarnokban.)
A helyzet bonyolultsĂĄgĂĄt jĂłl szemlĂŠlteti a 2. blokk pĂŠldĂĄja: hosszĂş ideig biztosĂtani tudtĂĄk a 2. reaktor hĹątĂŠsĂŠt, annak ellenĂŠre, hogy a beĂŠpĂtett dĂzelgenerĂĄtorok kiesĂŠse utĂĄn a telephelyre hozott mobil dĂzelgenerĂĄtorok Ăźzeme nem volt stabil. NemrĂŠgiben a hĹątĹrendszer kiesett, mert a mobil dĂzelgenerĂĄtorok tĂźzelĹolaja elfogyott ĂŠs nem tudtĂĄk idĹben biztosĂtani dĂzelolaj-utĂĄnpĂłtlĂĄst (!). A zĂłna vĂzszint a szĂźksĂŠges ĂŠrtĂŠk alĂĄ csĂśkkent, az Ăźzemanyag hĹątĂŠse veszĂŠlybe kerĂźlt, majd legalĂĄbb 2 Ăłra idĹtartamra a reaktor zĂłna teljesen szĂĄrazon maradt. A 2. reaktor Ăźzemanyaga az esemĂŠnysor kĂśvetkeztĂŠben rĂŠszlegesen megolvadhatott. A 2. blokk reaktorcsarnokĂĄnak falĂĄt egy rĂŠszen elbontottĂĄk, hogy itt a hidrogĂŠn ne tudjon ĂśsszegyĹąlni: Ăgy kĂvĂĄnjĂĄk elkerĂźlni, hogy az 1. ĂŠs 3. reaktoron bekĂśvetkezett robbanĂĄs a 2. blokkon is megtĂśrtĂŠnhessen. A reaktortartĂĄly ĂŠs a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźlet gĂĄzterĂŠnek ellenĹrzĂśtt lefĂşvatĂĄsĂĄra minden bizonnyal itt is tĂśbb alkalommal sort fognak kerĂteni, ami tovĂĄbbi â korlĂĄtozott â radioaktĂv kibocsĂĄtĂĄssal fog jĂĄrni.
Mivel mindhĂĄrom reaktor Ăźzemanyaga hosszabb ideig hĹątĂŠs nĂŠlkĂźl maradt, a japĂĄn szakemberek feltĂŠtelezik, hogy rĂŠszleges zĂłnaolvadĂĄs tĂśrtĂŠnt mindhĂĄrom blokkon. Az olvadĂĄs mĂŠrtĂŠke nem ismert, ĂŠs a vĂŠlemĂŠnyem szerint hĂłnapokba, vagy akĂĄr 1 ĂŠvbe is kerĂźlhet, amire pontos kĂŠpet kapunk a reaktor Ăźzemanyag-kazettĂĄinak ĂĄllapotĂĄrĂłl, a zĂłnaolvadĂĄs mĂŠrtĂŠkĂŠrĹl. Az Ăźzemanyag pĂĄlcĂĄk burkolatĂĄnak sĂŠrĂźlĂŠse ĂŠs a zĂłnaolvadĂĄs hatĂĄsĂĄra az Ăźzemanyag kazettĂĄkban lĂŠvĹ hasadĂĄsi termĂŠkek egy rĂŠsze kikerĂźlt az ĂźzemanyagbĂłl, egy rĂŠszĂźk pedig a lefĂşvatĂĄs sorĂĄn a kĂśrnyezetbe is kikerĂźlt.
Professzor Oka adatai szerint az atomerĹmĹą telephelyĂŠn a dĂłzisteljesĂtmĂŠny maximĂĄlis ĂŠrtĂŠke 1 mSv/h (1 milli-Sievert-per-Ăłra) kĂśrĂźli, ami jelentĹs ĂŠrtĂŠk, korlĂĄtozza mind a mentesĂtĂŠsben dolgozĂłk ott tartĂłzkodĂĄsĂĄnak idejĂŠt, mind pedig felhĂvja arra is a figyelmet, hogy helyes volt a telephely 20 km-es kĂśrnyezetĂŠbĹl a lakossĂĄgot kitelepĂteni. (A lakossĂĄgi dĂłziskorlĂĄt 1 mSv/ĂŠv.) Professzor Oka szerint a szennyezĂŠs jelentĹs rĂŠszĂŠt az ĂłceĂĄn felĂŠ viszi a szĂŠl, Ăgy a telephely hosszĂş tĂĄvĂş hasznĂĄlatĂĄt szerinte a helyzet nem korlĂĄtozza.
MindhĂĄrom reaktornĂĄl azĂłta a reaktortartĂĄlyt ĂŠs a hermetikus tĂŠr egy rĂŠszĂŠt tengervĂzzel tĂśltĂśttĂŠk fel, Ăgy a helyzet vĂŠlhetĹen stabilizĂĄlĂłdik, Professzor Oka tovĂĄbbi zĂłnasĂŠrĂźlĂŠst ĂŠs nagy kĂśrnyezeti kibocsĂĄtĂĄst nem valĂłszĂnĹąsĂt.
KorĂĄbbi elemzĂŠsemben szerepelt, hogy a Fukushima 1. telephely 1. reaktorĂĄn a kiĂŠgett kazettĂĄk pihentetĹ medencĂŠje a reaktorcsarnokban talĂĄlhatĂł, abban a tĂŠrrĂŠszben, ahol a hidrogĂŠnrobbanĂĄs is bekĂśvetkezett. A hidrogĂŠnrobbanĂĄsban elvileg a kiĂŠgett kazettĂĄk is megsĂŠrĂźlhettek. A pihentetĹ medencĂŠben normĂĄl esetben ezek a kazettĂĄk 7-8 mĂŠter vĂz alatt helyezkednek el. Ha ez a vĂz nem folyt el a fĂśldrengĂŠs vagy az azt kĂśvetĹ esemĂŠnyek hatĂĄsĂĄra, a pihentetĹ medencĂŠben lĂŠvĹ kiĂŠgett kazettĂĄk sĂŠrĂźlĂŠsĂŠnek kisebb a valĂłszĂnĹąsĂŠge.
A fentiek megerĹsĂtik korĂĄbbi feltĂŠtelezĂŠseimet: a) a fĂśldrengĂŠs ĂŠs az azt kĂśvetĹ szĂśkĹĂĄr terhelĂŠse jelentĹsen meghaladta azt az ĂŠrtĂŠket, amit a reaktorok mĂŠretezĂŠse sorĂĄn feltĂŠteleztek; b) az orszĂĄg alap infrastruktĂşrĂĄjĂĄnak (villamos hĂĄlĂłzat, gĂĄzhĂĄlĂłzat, ĂşthĂĄlĂłzat) tĂśnkremenetele jelentĹsen nehezĂti az atomreaktorok Ăźzemzavarainak kezelĂŠsĂŠt.
A helyzet nagyon komplex, az imĂŠnt emlĂtett hĂĄrom reaktor ĂźzemeltetĹinek nagyon nehĂŠz sĂşlyos baleseti esemĂŠnysort kell kezelnie, rĂĄadĂĄsul egyszerre hĂĄrom reaktoron. VĂŠlemĂŠnyem szerint ugyanakkor olyan nagykibocsĂĄtĂĄstĂłl tovĂĄbbra sem kell tartani, ami messzire, JapĂĄn nagy rĂŠszĂŠre vagy EurĂłpĂĄba, Ăszak-AmerikĂĄba eljuthatna, ĂŠs ott a lakossĂĄgra nĂŠzve ĂŠrdemi veszĂŠlyt jelenthetne.
Vancouver, Kanada, 2011. mĂĄrcius 14.
Mi is történt a japán atomerőművekben?
Jelenleg Kanada nyugati partvidĂŠkĂŠn, Vancouverben tartĂłzkodom egy
atomreaktorokkal foglalkozĂł nemzetkĂśzi konferenciĂĄn. A rĂŠsztvevĹk kĂśzĂśtt
szĂĄmos japĂĄn szakember is van, kĂśzĂśttĂźk Professzor Yoshiaki Oka a japĂĄn
atomerĹmĹąvek biztonsĂĄgi filozĂłfiĂĄjĂĄnak egyik megalkotĂłja. A konferencia
megnyitĂłjĂĄnak keretĂŠben Professzor Oka tartott ma egy rĂśvid ĂĄttekintĹ
elĹadĂĄst a japĂĄn fĂśldrengĂŠsrĹl ĂŠs atomerĹmĹąvekre gyakorolt hatĂĄsairĂłl.
Az alĂĄbbiakban Ăśsszefoglalom az elĹadĂĄs fĹ megĂĄllapĂtĂĄsait, valamint az
elĹadĂĄst kĂśvetĹ szemĂŠlyes beszĂŠlgetĂŠsĂźnk lĂŠnyeges gondolatait.
A 2011. mĂĄrcius 11-ĂŠn JapĂĄnban bekĂśvetkezett fĂśldrengĂŠs hatĂĄsĂĄra a JapĂĄn szigetek kĹzetlemezei tĂśbb szĂĄz kilomĂŠter hosszan jelentĹsen elmozdultak. ĂriĂĄsi energia szabadult fel, a hosszĂş ideig tartĂł 9-es magnitĂşdĂłjĂş fĹ rengĂŠs hatĂĄsĂĄra az Ăśsszes fosszilis- ĂŠs atomerĹmĹą automatikusan leĂĄllt. TokiĂłban ĂŠs a rĂŠgiĂł telepĂźlĂŠsein tartĂłs ĂĄramszĂźnet lĂŠpett fel.
A fĂśldrengĂŠs idejĂŠn a Fukushima atomerĹmĹą 1. szĂĄmĂş telephelyĂŠn 3 reaktor mĹąkĂśdĂśtt, melyek automatikusan leĂĄlltak. A fĂśldrengĂŠs hatĂĄsĂĄra a villamos hĂĄlĂłzat Ăśsszeomlott, ĂŠs az atomerĹmĹą biztonsĂĄgi hĹątĹvĂz ellĂĄtĂĄsa is megszĹąnt. Az ilyen esetekre a 90-es ĂŠvekben kidolgozott sĂşlyosbaleset-kezelĂŠsiutasĂtĂĄsokat kell alkalmaznia az ĂźzemeltetĹnek, ami magĂĄban foglalja szĂźksĂŠg esetĂŠn a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźlet ellenĹrzĂśtt lefĂşvatĂĄsĂĄt (âszellĹztetĂŠsĂŠtâ), szĂźksĂŠghelyzetben hĹątĹvĂz biztosĂtĂĄsĂĄt mobil vĂztartĂĄlyokbĂłl tĹązoltĂł szivattyĂşk vagy tĹązoltĂł fecskendĹk segĂtsĂŠgĂŠvel, illetve az Ăźzemzavari ĂĄramellĂĄtĂĄst a telephely tovĂĄbbi blokkjainak rendszereibĹl.
Az Ăźzemzavari dĂzelgenerĂĄtorok rendben elindultak, ĂŠs a blokkok lehĹątĂŠse az ĂźzemzavarkezelĂŠsi-utasĂtĂĄsoknak megfelelĹen rendben megkezdĹdĂśtt. A fĂśldrengĂŠs kezdete utĂĄn 55 perc elteltĂŠvel elĂŠrte az atomerĹmĹąvi telephelyet a cunami, aminek 10 mĂŠteres ĂĄrhullĂĄma jelentĹsen meghaladta az atomerĹmĹą tervezĂŠsi alapjĂĄban figyelembe vett ĂŠrtĂŠket. Ennek hatĂĄsĂĄra a dĂzelgenerĂĄtorok leĂĄlltak, mert hĹątĹvĂz ellĂĄtĂĄsukat a szĂśkĹĂĄr tĂśnkretette. EttĹl kezdve a telephely teljesen ĂĄramellĂĄtĂĄs nĂŠlkĂźl maradt.
Az Ăźzemzavari hĹątĹrendszerek nem tudtak mĹąkĂśdni, Ăgy a Fukushima atomerĹmĹą 1. szĂĄmĂş telephelyĂŠnek 1., 2. ĂŠs 3. reaktorĂĄn a reaktor vĂzszint csĂśkkenni kezdett, hiszen a reaktor ĂźzemanyagĂĄnak maradĂł hĹteljesĂtmĂŠnye folyamatosan pĂĄrologtatta a reaktortartĂĄlyban lĂŠvĹ vizet. IdĹvel mindhĂĄrom reaktor aktĂv zĂłnĂĄja rĂŠszlegesen szĂĄrazra kerĂźlt (az Ăźzemanyag kazettĂĄk felsĹ 1-2 mĂŠter hosszĂş rĂŠsze hĹątĂŠs nĂŠlkĂźl maradt egy idĹre), ami az Ăźzemanyag cirkĂłnium burkolatĂĄnak tĂşlhevĂźlĂŠsĂŠt eredmĂŠnyezte. Az Ăźzemanyag felĂźleti hĹmĂŠrsĂŠklete elĂŠrhette az 1300 Celsius ĂŠrtĂŠket, ami a jĂłl ismert cirkĂłnium-vĂzgĹz reakciĂł beindulĂĄsĂĄhoz vezetett, melyben hidrogĂŠn keletkezik. A reaktorok hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźletĂŠben tĂşl magas ĂŠrtĂŠkre nĹtt a nyomĂĄs, Ăgy a vĂŠdĹĂŠpĂźlet ĂŠpsĂŠgĂŠnek megĹrzĂŠse ĂŠrdekĂŠben mindhĂĄrom blokkon a hidrogĂŠn-vĂzgĹz keverĂŠk lefĂşvatĂĄsa mellett dĂśntĂśttek. MĂĄrcius 12-ĂŠn az 1. blokkon, mĂĄrcius 14-ĂŠn a 3. blokkon a lefĂşvatĂĄs sorĂĄn a hidrogĂŠn a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźleten kĂvĂźl, a hermetikus tĂŠr fĂślĂśtt a reaktorcsarnokban a levegĹ oxigĂŠnjĂŠvel keveredve berobban. (Jelenleg szerintem nem vilĂĄgos, hogy pontosan milyen Ăştvonalon kerĂźlt a reaktorcsarnokba a hidrogĂŠn.) Az eddigi ismeretek szerint a 2 robbanĂĄsban 14 dolgozĂł sĂŠrĂźlt meg kĂśnnyebben. (Megjegyzem, hogy vĂŠlhetĹen a 70-es ĂŠvekben ezeknek a reaktoroknak a tervezĂŠse ĂŠs ĂŠpĂtĂŠse sorĂĄn nem vettĂŠk figyelembe, hogy a hermetikus tĂŠr lefĂşvatĂĄsa sorĂĄn â ha hidrogĂŠn is van a leeresztett kĂśzegben â ez a hidrogĂŠn ĂśsszegyĹąlhet a reaktorcsarnokban.)
A helyzet bonyolultsĂĄgĂĄt jĂłl szemlĂŠlteti a 2. blokk pĂŠldĂĄja: hosszĂş ideig biztosĂtani tudtĂĄk a 2. reaktor hĹątĂŠsĂŠt, annak ellenĂŠre, hogy a beĂŠpĂtett dĂzelgenerĂĄtorok kiesĂŠse utĂĄn a telephelyre hozott mobil dĂzelgenerĂĄtorok Ăźzeme nem volt stabil. NemrĂŠgiben a hĹątĹrendszer kiesett, mert a mobil dĂzelgenerĂĄtorok tĂźzelĹolaja elfogyott ĂŠs nem tudtĂĄk idĹben biztosĂtani dĂzelolaj-utĂĄnpĂłtlĂĄst (!). A zĂłna vĂzszint a szĂźksĂŠges ĂŠrtĂŠk alĂĄ csĂśkkent, az Ăźzemanyag hĹątĂŠse veszĂŠlybe kerĂźlt, majd legalĂĄbb 2 Ăłra idĹtartamra a reaktor zĂłna teljesen szĂĄrazon maradt. A 2. reaktor Ăźzemanyaga az esemĂŠnysor kĂśvetkeztĂŠben rĂŠszlegesen megolvadhatott. A 2. blokk reaktorcsarnokĂĄnak falĂĄt egy rĂŠszen elbontottĂĄk, hogy itt a hidrogĂŠn ne tudjon ĂśsszegyĹąlni: Ăgy kĂvĂĄnjĂĄk elkerĂźlni, hogy az 1. ĂŠs 3. reaktoron bekĂśvetkezett robbanĂĄs a 2. blokkon is megtĂśrtĂŠnhessen. A reaktortartĂĄly ĂŠs a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźlet gĂĄzterĂŠnek ellenĹrzĂśtt lefĂşvatĂĄsĂĄra minden bizonnyal itt is tĂśbb alkalommal sort fognak kerĂteni, ami tovĂĄbbi â korlĂĄtozott â radioaktĂv kibocsĂĄtĂĄssal fog jĂĄrni.
Mivel mindhĂĄrom reaktor Ăźzemanyaga hosszabb ideig hĹątĂŠs nĂŠlkĂźl maradt, a japĂĄn szakemberek feltĂŠtelezik, hogy rĂŠszleges zĂłnaolvadĂĄs tĂśrtĂŠnt mindhĂĄrom blokkon. Az olvadĂĄs mĂŠrtĂŠke nem ismert, ĂŠs a vĂŠlemĂŠnyem szerint hĂłnapokba, vagy akĂĄr 1 ĂŠvbe is kerĂźlhet, amire pontos kĂŠpet kapunk a reaktor Ăźzemanyag-kazettĂĄinak ĂĄllapotĂĄrĂłl, a zĂłnaolvadĂĄs mĂŠrtĂŠkĂŠrĹl. Az Ăźzemanyag pĂĄlcĂĄk burkolatĂĄnak sĂŠrĂźlĂŠse ĂŠs a zĂłnaolvadĂĄs hatĂĄsĂĄra az Ăźzemanyag kazettĂĄkban lĂŠvĹ hasadĂĄsi termĂŠkek egy rĂŠsze kikerĂźlt az ĂźzemanyagbĂłl, egy rĂŠszĂźk pedig a lefĂşvatĂĄs sorĂĄn a kĂśrnyezetbe is kikerĂźlt.
Professzor Oka adatai szerint az atomerĹmĹą telephelyĂŠn a dĂłzisteljesĂtmĂŠny maximĂĄlis ĂŠrtĂŠke 1 mSv/h (1 milli-Sievert-per-Ăłra) kĂśrĂźli, ami jelentĹs ĂŠrtĂŠk, korlĂĄtozza mind a mentesĂtĂŠsben dolgozĂłk ott tartĂłzkodĂĄsĂĄnak idejĂŠt, mind pedig felhĂvja arra is a figyelmet, hogy helyes volt a telephely 20 km-es kĂśrnyezetĂŠbĹl a lakossĂĄgot kitelepĂteni. (A lakossĂĄgi dĂłziskorlĂĄt 1 mSv/ĂŠv.) Professzor Oka szerint a szennyezĂŠs jelentĹs rĂŠszĂŠt az ĂłceĂĄn felĂŠ viszi a szĂŠl, Ăgy a telephely hosszĂş tĂĄvĂş hasznĂĄlatĂĄt szerinte a helyzet nem korlĂĄtozza.
MindhĂĄrom reaktornĂĄl azĂłta a reaktortartĂĄlyt ĂŠs a hermetikus tĂŠr egy rĂŠszĂŠt tengervĂzzel tĂśltĂśttĂŠk fel, Ăgy a helyzet vĂŠlhetĹen stabilizĂĄlĂłdik, Professzor Oka tovĂĄbbi zĂłnasĂŠrĂźlĂŠst ĂŠs nagy kĂśrnyezeti kibocsĂĄtĂĄst nem valĂłszĂnĹąsĂt.
KorĂĄbbi elemzĂŠsemben szerepelt, hogy a Fukushima 1. telephely 1. reaktorĂĄn a kiĂŠgett kazettĂĄk pihentetĹ medencĂŠje a reaktorcsarnokban talĂĄlhatĂł, abban a tĂŠrrĂŠszben, ahol a hidrogĂŠnrobbanĂĄs is bekĂśvetkezett. A hidrogĂŠnrobbanĂĄsban elvileg a kiĂŠgett kazettĂĄk is megsĂŠrĂźlhettek. A pihentetĹ medencĂŠben normĂĄl esetben ezek a kazettĂĄk 7-8 mĂŠter vĂz alatt helyezkednek el. Ha ez a vĂz nem folyt el a fĂśldrengĂŠs vagy az azt kĂśvetĹ esemĂŠnyek hatĂĄsĂĄra, a pihentetĹ medencĂŠben lĂŠvĹ kiĂŠgett kazettĂĄk sĂŠrĂźlĂŠsĂŠnek kisebb a valĂłszĂnĹąsĂŠge.
A fentiek megerĹsĂtik korĂĄbbi feltĂŠtelezĂŠseimet: a) a fĂśldrengĂŠs ĂŠs az azt kĂśvetĹ szĂśkĹĂĄr terhelĂŠse jelentĹsen meghaladta azt az ĂŠrtĂŠket, amit a reaktorok mĂŠretezĂŠse sorĂĄn feltĂŠteleztek; b) az orszĂĄg alap infrastruktĂşrĂĄjĂĄnak (villamos hĂĄlĂłzat, gĂĄzhĂĄlĂłzat, ĂşthĂĄlĂłzat) tĂśnkremenetele jelentĹsen nehezĂti az atomreaktorok Ăźzemzavarainak kezelĂŠsĂŠt.
A helyzet nagyon komplex, az imĂŠnt emlĂtett hĂĄrom reaktor ĂźzemeltetĹinek nagyon nehĂŠz sĂşlyos baleseti esemĂŠnysort kell kezelnie, rĂĄadĂĄsul egyszerre hĂĄrom reaktoron. VĂŠlemĂŠnyem szerint ugyanakkor olyan nagykibocsĂĄtĂĄstĂłl tovĂĄbbra sem kell tartani, ami messzire, JapĂĄn nagy rĂŠszĂŠre vagy EurĂłpĂĄba, Ăszak-AmerikĂĄba eljuthatna, ĂŠs ott a lakossĂĄgra nĂŠzve ĂŠrdemi veszĂŠlyt jelenthetne.
Vancouver, Kanada, 2011. mĂĄrcius 14.