close
Lex MOL, avagy piros-fehér nemzeti vállalat
Egyéb - Olaj

Lex MOL, avagy piros-fehér nemzeti vállalat

LĂĄtszĂłlag vĂŠletlenĂźl, de
kĂśzel egy időben tĂśrtĂŠnt a hĂłnap elejĂŠn a MOL vĂŠdelmĂŠt szolgĂĄlĂł tĂśrvĂŠny
tervezetĂŠnek megjelenĂŠse, ĂŠs a cseh energetikai konglomerĂĄtum, a CEZ MOL-al
valĂł stratĂŠgiai egyĂźttműkĂśdĂŠsĂŠnek bejelentĂŠse. Ugyanakkor EurĂłpĂĄban ĂŠs a
tengerentúlon körültekintve láthatjuk, hogy nem hungarikum a protekcionizmus –
diplomatikusan szólva: gazdasági patriotizmus – új hulláma.

Úgy tűnik, hogy az energetikai piaci
konszolidĂĄciĂł fĂŠlidejĂŠben vilĂĄgszerte visszakĂśszĂśn az ĂĄllami beavatkozĂĄs ĂŠs
protekcionizmus. Paradoxon ez a javĂĄbĂłl, hiszen ne feledjĂźk, a piaci
ĂĄtrendeződĂŠs egyik hajtĂłereje a piacok liberalizĂĄlĂĄsa volt. TermĂŠszetesen
minden ellenkező lĂĄtszattal szemben az energetikai piacnyitĂĄs – ha lassan ĂŠs
felemĂĄs mĂłdon is – tovĂĄbb zajlik. TĂśbb helyĂźtt azonban lĂĄtvĂĄnyos szereplővĂŠ
avanzsĂĄl az ĂĄllam a piaci szereplők egyre hevesebb kĂźzdelmĂŠben.

SajĂĄtosan alakul a helyzet azokban az
orszĂĄgokban, amelyek geopolitikai tĂśrekvĂŠseik sorĂĄn az energiapolitika
eszköztárát is bevetésre készen tartják. Érdekes módon nemcsak Oroszországról
van szó, az Egyesßlt Államok is óvintÊzkedÊseket vezet be odahaza. A
PĂŠnzĂźgyminisztĂŠrium irĂĄnyĂ­tĂĄsa alatt tevĂŠkenykedő tĂĄrcakĂśzi bizottsĂĄg, a CFIUS
(Committee on Foreign Investment in the United States) eddig is nyomon kĂśvette
a kĂźlfĂśldi befektetĂŠseket, illetve tulajdonszerzĂŠseket az Exon-Florio nĂŠven
ismert tĂśrvĂŠnymĂłdosĂ­tĂĄs alapjĂĄn, amely vĂŠtĂłlehetősĂŠget biztosĂ­t az USA
elnĂśkĂŠnek nemzetbiztonsĂĄgi megfontolĂĄsok alapjĂĄn. IdĂŠn jĂşliusban azonban Ăşj
tĂśrvĂŠnyt fogadott el a Kongresszus, amely oktĂłberi hatĂĄlybalĂŠpĂŠsekor jelentősen
kiszĂŠlesĂ­ti majd a beavatkozĂĄsi lehetősĂŠgeket, kĂźlĂśnĂśs tekintettel a „kritikus
infrastruktĂşrĂĄra”, valamint a kĂźlfĂśldi ĂĄllami tulajdonban levő cĂŠgek
tranzakciĂłira. A CFIUS ĂŠrtesĂ­teni fogja a Kongresszust minden olyan Ăźgyről,
amelyben vizsgĂĄlatot, vagy nyomozĂĄst indĂ­t, ĂŠs a tĂśrvĂŠnyhozĂłk vĂŠgső soron jogi
eszkĂśzĂśkkel akadĂĄlyozhatjĂĄk meg a nem kĂ­vĂĄnatos felvĂĄsĂĄrlĂĄst. Ilyen mĂłdon nem
kell majd pusztĂĄn a sajtĂł nyomĂĄsĂĄra, illetve politikai fenyegetĂŠsre
hagyatkozni, mint pĂĄr ĂŠve a kĂ­nai CNOOC tervezett Unocal felvĂĄsĂĄrlĂĄsa ĂźgyĂŠben,
vagy tavaly a Dubai Ports World kikĂśtői terminĂĄlokkal kapcsolatos tranzakciĂłja
kĂśrĂźl. (UtĂłbbit egyĂŠbkĂŠnt a CFIUS is jĂłvĂĄhagyta, de a politikai hullĂĄmverĂŠs
nyomĂĄn vĂŠgĂźl mindkĂŠt befektető elĂĄllt az Ăźgylettől.)

EurĂłpĂĄban viszont – ami az EurĂłpai UniĂłt
illeti – mĂĄr elfeledettnek tűnő piackorlĂĄtozĂł rendelkezĂŠseket fontolgatnak. A
BizottsĂĄg tervezete az energiapiaci befolyĂĄsszerzĂŠs kĂśrĂŠben felmelegĂ­tenĂŠ az
első liberalizĂĄciĂłs csomagbĂłl ismert reciprocitĂĄs fogalmĂĄt. A korai ĂĄrampiaci
irĂĄnyelv tartalmazott olyan kikĂśtĂŠseket – az egyenlőtlen mĂŠrtĂŠkű piacnyitĂĄs
idejĂŠn -, amelyek korlĂĄtozni kĂ­vĂĄntĂĄk azokat a (kĂźl)piacra lĂŠpő szolgĂĄltatĂłkat,
akiknek anyaorszĂĄga nem nyitotta meg piacait. Ezt akkoriban nemigen lehetett
kikĂŠnyszerĂ­teni, kĂŠrdĂŠses, hogy bevezetĂŠse esetĂŠn hogyan műkĂśdik majd a cĂŠlba
vett orosz ĂŠs kĂśzel-keleti befektetőkkel szemben.

Ami az eurĂłpai orszĂĄgokat illeti,
FranciaorszĂĄgban ĂŠppen a napokban jut a vĂŠgjĂĄtszma fĂĄzisĂĄba a mĂĄsfĂŠl ĂŠve hĂşzĂłdĂł
Gaz de France – Suez história. Sajátosan fonódik össze itt a piaci pozícióikat
– tĂśbbek kĂśzĂśtt az olasz Enel felvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄtĂłl – fĂŠltő cĂŠgek ĂŠrdeke a francia
belpolitika tĂśrekvĂŠseivel. A 35%-os ĂĄllami tulajdonrĂŠsszel lĂŠtrejĂśvő GDF Suez
globĂĄlis energetikai ĂłriĂĄskonszern lĂĄttĂĄn ne felejtsĂźk el, hogy
FranciaorszĂĄgban a gazdasĂĄg 10%-ĂĄt kitevő cĂŠg van ĂĄllami tulajdonban, mĂĄsfĂŠl
milliĂł alkalmazottal.

HazĂĄnkban viszont Ăşgy tűnik, hogy kizĂĄrĂłlag a
menedzsment, illetve a – nem állami – tulajdonosok védelmét szolgálja az állami
beavatkozĂĄs szĂŠlesedő eszkĂśztĂĄra. LegalĂĄbbis a MOL kĂśrĂźli esemĂŠnyek kapcsĂĄn nehĂŠz
volna hazĂĄnk geopolitikai ambĂ­ciĂłit, vagy belpolitikai problĂŠmĂĄkat, ĂĄllami
tulajdont felfedezni a háttérben. Érdekes módon a kormánykoalíció és az
ellenzĂŠk kĂłrusban fĂşjtĂĄk a politikai retorikĂĄt a „nemzeti vĂĄllalat” vĂŠdelmĂŠről,
ĂŠs a jelek szerint ősszel első dolgukkĂŠnt teljes egyetĂŠrtĂŠsben hozzĂĄk majd meg
„A
kĂśzellĂĄtĂĄs
biztonsĂĄga szempontjĂĄbĂłl kiemelkedő jelentősĂŠgű vĂĄllalkozĂĄsokat ĂŠrintő egyes
törvények módosításáról” szóló törvényt.

A sajĂĄtos politikai retorika arrĂłl szĂłlt, hogy az OMV – egy szomszĂŠdos,
eurĂłpai uniĂłs tagĂĄllam vĂĄllalata – felvĂĄsĂĄrlĂĄsi kĂ­sĂŠrlete nemzetbiztonsĂĄgi
kockĂĄzatot jelent. A CEZ-MOL egyĂźttműkĂśdĂŠs margĂłjĂĄn pedig felcsendĂźlt az orosz
offenzíva kivédésének szólama a régió „stratégiai” vállalatai tekintetében –
ilyesmi nem rĂŠmlik a Nabucco tĂśrtĂŠnet szĂśvegkĂśnyvĂŠből. Ugyanakkor mind a cseh,
mind a magyar pĂŠnzĂźgyminiszter tagadta, hogy politikai indĂ­ttatĂĄsa volna az
egyĂźttműkĂśdĂŠsnek.

A szabályozási csomag pedig arról szól, hogy „az
orszĂĄg
energiaellĂĄtĂĄsĂĄnak biztonsĂĄga szempontjĂĄbĂłl stratĂŠgiai jelentősĂŠgű gazdasĂĄgi
társaság” milyen további jogi eszközöket kap az általa ellenségesnek tekintett
felvĂĄsĂĄrlĂĄs elleni vĂŠdekezĂŠshez. Ne feledjĂźk, hogy mĂĄr a nyĂĄron elfogadott, Ăşj
villamosenergia-tĂśrvĂŠny legkorĂĄbban ĂŠletbe lĂŠpő passzusĂĄval a fĂśldgĂĄz tĂśrvĂŠnyt
mĂłdosĂ­totta: Magyar Energia Hivatalnak be kell jelenteni a fĂśldgĂĄzipari engedĂŠlyes
vĂĄllalkozĂĄsban tĂśrtĂŠnő, ĂśtszĂĄzalĂŠkos mĂŠrtĂŠket elĂŠrő kĂśzvetlen ĂŠs kĂśzvetett befolyĂĄsszerzĂŠseket.
Persze a MOL-nak mĂĄr csak a FĂśldgĂĄzszĂĄllĂ­tĂł Zrt, illetve kereskedelmi
leĂĄnyvĂĄllalata gĂĄzipari engedĂŠlyes, Ă­gy teljesen indokolt, hogy az Ăşj tĂśrvĂŠny
tervezete kiterjessze a stratĂŠgiai jelentősĂŠgű cĂŠgek kĂśrĂŠt az engedĂŠlyesek
tulajdonosaira is. A tőkepiaci tĂśrvĂŠny, ĂŠs az amĂşgy szeptembertől mĂłdosulĂł
cĂŠgtĂśrvĂŠny jĂłtĂŠkony vĂĄltozĂĄsai garantĂĄljĂĄk majd legkĂŠsőbb jĂśvő januĂĄri
hatĂĄllyal a MOL teljes vĂŠdelmĂŠt.

TĂŠvedĂŠs ne essĂŠk, a CEZ-MOL egyĂźttműkĂśdĂŠs piaci szinergiĂĄit nem becsĂźljĂźk
alĂĄ. Csak az nem vilĂĄgos, miĂŠrt kell ehhez nemzeti szĂ­nű drapĂŠriĂĄval
asszisztĂĄlni, amikor a MOL – igaz, feltűnĂŠs ĂŠs csinnadratta nĂŠlkĂźl – pĂĄr ĂŠve mĂĄr
kiiktatta logĂłja szĂ­nvilĂĄgĂĄbĂłl a zĂśldet, vĂŠlhetően nem fĂźggetlenĂźl regionĂĄlis
tĂśrekvĂŠseitől.