240 000 háztartás fizethet kevesebbet a távfűtésért a Főtáv és az Alpiq közös beruházásának köszönhetően. A lakótelepeket összekötő vezetékek kiépítésével létrejön egy egységes dél-budapesti hálózat, amely megteremti a verseny lehetőségét a hőtermelő erőművek között, hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és gazdaságosabbá teszi a fővárosi lakásokban a távhőszolgáltatást.
A Főtáv Zrt. és az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport a mai napon aláírt egy fejlesztési megállapodást, amely jelentős mértékben hozzájárul a budapesti távhőszolgáltatás versenyképességének és energetikai hatékonyságának javításához. A két vállalat összesen több mint 18 milliárd forintot költ a beruházásra 2016-ban és 2017-ben â ebből 15,7 milliárd forintot a Főtáv Zrt. finanszíroz 50%-ban Európai Uniós forrásból, illetve saját tőkéből, mintegy 3 milliárdot pedig az Alpiq Zrt. biztosít saját tőkéből. Az Alpiq ezen felül 2019-ig további 4,3 milliárd forintot fordít a projekthez részben kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztésekre is.
âAz Alpiq Magyarország egyik legsokoldalúbb és legkorszerűbb erőművét üzemelteti, és arra törekszik, hogy költséghatékony, környezetbarát módon előállított energiával lássa el a magyar fogyasztókat. A Főtáv Zrt.-vel közös beruházásunk szintén azt jelzi, hogy elkötelezettek vagyunk a hosszú távú hazai működés mellettâ â mondta Briglovics Gábor, az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport vezérigazgatója.
A beruházás magában foglalja a Csepel II Erőmű korszerűsítését és hőtermelő kapacitásának bővítését, valamint a fővárosi távhő-szigeteket összekötő kooperációs vezetékek megépítését. A fejlesztés nyomán összekapcsolódnak a jelenleg egymástól függetlenül fűtött lakótelepek a dél-pesti és a dél-budai régióban. A helyi erőművek monopolhelyzete megszűnik, hiszen egy adott régiót távolabbról is lehet majd fűteni, így versenyhelyzet áll elő a hőtermelők között, és a hatékonyabban megtermelt, olcsóbb hő nagyobb arányban hasznosulhat a fővárosi távhő portfólióban. Ennek eredményeként nem csak a négy érintett budapesti kerületben, Csepelen, Pesterzsébeten, Kelenföldön és Kispesten juthat olcsóbb hőforráshoz a lakótelepeken élő 300 000 ember, hanem a teljes fővárosban gazdaságosabbá válik a távfűtés. A rendszer várhatóan a 2017/2018-as fűtési szezonban kezdheti meg kereskedelmi üzemét.
âA távhő és hőellátó rendszerek energetikai, technológiai fejlesztését az Európai Unió kiemelt témaként kezeli. Míg a magyar távhőágazat 2007-2013 között mintegy 20 milliárd forint uniós pályázati pénzhez juthatott hozzá, addig a 2014-2020 közötti uniós ciklusban legalább 40-50 milliárd forintnyi uniós támogatásra pályázhat. Ezt az összeget a hőtermelés modernizálására, âzöldítéséreâ, vezetékcserére, hőközpontok szétválasz-tására, a fogyasztói kör bővítésére vagy éppen a távhőrendszerek összekapcsolására fordíthatják a támogatást elnyerők. A Nemzeti Energiastratégia és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve is felhívja a figyelmet a távhőhálózatok fejlesztésének fontosságáraâ â mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
âA beruházás, amelyre készülünk, nem elsősorban a vasról, csövekről vagy a technológiáról szól, sokkal inkább a lehetőségről. Lehetőségről a hatékony és fenntartható energiafelhasználásra, az élhető város, a távhő új fogyasztói â a jövő érdekében. A Főtáv célja, hogy a távhőszolgáltatás a lakások értéknövelő tényezője legyen. Ennek érdekében szükséges a szakemberek, a cégek innovatív összefogása, hogy a nagy tervek valóra is váljanakâ â mondta Fekete Csaba, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója.
“A Főváros legfontosabb célja, hogy minél élhetőbb környezetet teremtsen a lakosai számára. Ezt saját forrásainak felhasználásán túl partneri kapcsolatokkal, együttműködésekkel tudja elérni. Ezért örömteli számunkra ez a mai aláírás, hiszen ha megvalósul a beruházás az Európai Unió, a kormány, a főváros és az érintett cégek együttműködésével, akkor 300 000 budapesti lakos juthat olcsóbb távhőhöz” – mondta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes.
Az Alpiq által üzemeltetett Csepel II Erőműben kapcsoltan termelt hő a fővárosi távhőrendszer egyik legolcsóbb hőforrása. Az áramtermelés során az erőműben termelt hő a távfűtési rendszerbe kerülve most közel 20 000 lakást melegít. Az új fejlesztésnek köszönhetően az erőmű hőtermelő kapacitása a jelenlegi 140 megawattról 245 megawattra növekszik, ami lehetővé teszi, hogy a mostaninál sokkal nagyobb területet fedjen le és több fogyasztót szolgáljon ki.
Közösen fejleszt az Alpiq és a Főtáv
240 000 háztartás fizethet kevesebbet a távfűtésért a Főtáv és az Alpiq közös beruházásának köszönhetően. A lakótelepeket összekötő vezetékek kiépítésével létrejön egy egységes dél-budapesti hálózat, amely megteremti a verseny lehetőségét a hőtermelő erőművek között, hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és gazdaságosabbá teszi a fővárosi lakásokban a távhőszolgáltatást.
A Főtáv Zrt. és az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport a mai napon aláírt egy fejlesztési megállapodást, amely jelentős mértékben hozzájárul a budapesti távhőszolgáltatás versenyképességének és energetikai hatékonyságának javításához. A két vállalat összesen több mint 18 milliárd forintot költ a beruházásra 2016-ban és 2017-ben â ebből 15,7 milliárd forintot a Főtáv Zrt. finanszíroz 50%-ban Európai Uniós forrásból, illetve saját tőkéből, mintegy 3 milliárdot pedig az Alpiq Zrt. biztosít saját tőkéből. Az Alpiq ezen felül 2019-ig további 4,3 milliárd forintot fordít a projekthez részben kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztésekre is.
âAz Alpiq Magyarország egyik legsokoldalúbb és legkorszerűbb erőművét üzemelteti, és arra törekszik, hogy költséghatékony, környezetbarát módon előállított energiával lássa el a magyar fogyasztókat. A Főtáv Zrt.-vel közös beruházásunk szintén azt jelzi, hogy elkötelezettek vagyunk a hosszú távú hazai működés mellettâ â mondta Briglovics Gábor, az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport vezérigazgatója.
A beruházás magában foglalja a Csepel II Erőmű korszerűsítését és hőtermelő kapacitásának bővítését, valamint a fővárosi távhő-szigeteket összekötő kooperációs vezetékek megépítését. A fejlesztés nyomán összekapcsolódnak a jelenleg egymástól függetlenül fűtött lakótelepek a dél-pesti és a dél-budai régióban. A helyi erőművek monopolhelyzete megszűnik, hiszen egy adott régiót távolabbról is lehet majd fűteni, így versenyhelyzet áll elő a hőtermelők között, és a hatékonyabban megtermelt, olcsóbb hő nagyobb arányban hasznosulhat a fővárosi távhő portfólióban. Ennek eredményeként nem csak a négy érintett budapesti kerületben, Csepelen, Pesterzsébeten, Kelenföldön és Kispesten juthat olcsóbb hőforráshoz a lakótelepeken élő 300 000 ember, hanem a teljes fővárosban gazdaságosabbá válik a távfűtés. A rendszer várhatóan a 2017/2018-as fűtési szezonban kezdheti meg kereskedelmi üzemét.
âA távhő és hőellátó rendszerek energetikai, technológiai fejlesztését az Európai Unió kiemelt témaként kezeli. Míg a magyar távhőágazat 2007-2013 között mintegy 20 milliárd forint uniós pályázati pénzhez juthatott hozzá, addig a 2014-2020 közötti uniós ciklusban legalább 40-50 milliárd forintnyi uniós támogatásra pályázhat. Ezt az összeget a hőtermelés modernizálására, âzöldítéséreâ, vezetékcserére, hőközpontok szétválasz-tására, a fogyasztói kör bővítésére vagy éppen a távhőrendszerek összekapcsolására fordíthatják a támogatást elnyerők. A Nemzeti Energiastratégia és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve is felhívja a figyelmet a távhőhálózatok fejlesztésének fontosságáraâ â mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
âA beruházás, amelyre készülünk, nem elsősorban a vasról, csövekről vagy a technológiáról szól, sokkal inkább a lehetőségről. Lehetőségről a hatékony és fenntartható energiafelhasználásra, az élhető város, a távhő új fogyasztói â a jövő érdekében. A Főtáv célja, hogy a távhőszolgáltatás a lakások értéknövelő tényezője legyen. Ennek érdekében szükséges a szakemberek, a cégek innovatív összefogása, hogy a nagy tervek valóra is váljanakâ â mondta Fekete Csaba, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója.
“A Főváros legfontosabb célja, hogy minél élhetőbb környezetet teremtsen a lakosai számára. Ezt saját forrásainak felhasználásán túl partneri kapcsolatokkal, együttműködésekkel tudja elérni. Ezért örömteli számunkra ez a mai aláírás, hiszen ha megvalósul a beruházás az Európai Unió, a kormány, a főváros és az érintett cégek együttműködésével, akkor 300 000 budapesti lakos juthat olcsóbb távhőhöz” – mondta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes.
Az Alpiq által üzemeltetett Csepel II Erőműben kapcsoltan termelt hő a fővárosi távhőrendszer egyik legolcsóbb hőforrása. Az áramtermelés során az erőműben termelt hő a távfűtési rendszerbe kerülve most közel 20 000 lakást melegít. Az új fejlesztésnek köszönhetően az erőmű hőtermelő kapacitása a jelenlegi 140 megawattról 245 megawattra növekszik, ami lehetővé teszi, hogy a mostaninál sokkal nagyobb területet fedjen le és több fogyasztót szolgáljon ki.
