A szénhidrogének túlsúlya legalább 2050-ig megmaradhat – áll a csütörtöki Világgazdaság összefoglalójában, amely az ExxonMobil előrejelzését ismerteti.A szénhidrogének energiapiaci túlsúlya legalább az évszázad közepéig megmarad, ám a kőolaj jelenlegi első helyét idővel átveszi a környezetkímélőbb földgáz. Észak-Amerika és Európa felfutó gázigényét növekvő mértékben importból kell kielégíteni. A nagy távolságú vezetékek építése költséges, ezért mind nagyobb szerep jut a cseppfolyósított földgáznak.
A világ elsődleges energiaszükséglete 40, villamosenergia-igénye 70 százalékkal nőhet 2020-ig, mindenekelőtt Kína, India és más fejlődő országok felfutó kereslete nyomán. Az időszak végén az éves összes elsődleges igény kőolaj-egyenértékben számolva elérheti az évi 290 millió barrelt jelentette a Bloomberg az amerikai Exxon Mobil társaság előrejelzésére hivatkozva, amely a tokiói gázkonferencián hangzott el.
A fenti többlet-energiaigény mintegy harmadát várhatóan a földgáz teszi ki, amely már jelenleg is mintegy 20 százalékkal részesedik az összfelhasználásból. Fél évszázaddal ezelőtt még alig 10 százalékos volt a gáz energiapiaci súlya, ám 2020-ban elérheti a 25 százalékot. Mivel a tendencia tovább folytatódhat, a Shell elemzője szerint 2025-ben a gáz már a második helyre szoríthatja vissza a jelenleg legkeresettebb elsődleges energiahordozót, a nyersolajat. A levegőt károsító égéstermékek emissziójának csökkentésére kötött nemzetközi megállapodás ugyanis arra kötelezi a legalább száz érintett országot, hogy a szén mellett a kőolaj felhasználását is mérsékelje majd. A szénhidrogének együttes túlsúlya, a gáz jóvoltából, így is legalább az évszázad közepéig megmaradhat.
A világ ismert feltáratlan gáztartalékai mintegy felerészben Oroszországban és Iránban 2050-ig biztosan fedezik a globális szükségletet. Ám Észak-Amerikában a jelenlegi gázmezők termelési kapacitásának gyors csökkenésével lehet számolni, ezért alternatív gázforrásokat kell majd keresni, beleértve a sarki lelőhelyek feltárását és a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának növelését. Hasonló érvényes Európára is, amely már most is jelentős bevitelre szorul.
Emiatt a következő három évtizedben akár a jelenlegi ötszörösére duzzadhat a tartályhajókban fuvarozott LNG mennyisége, miközben a csővezetéki földgázszállítások is megkétszereződhetnek. A globális LNG-forgalom már 1990 óta is több mint a kétszeresére nőtt, 2020-ig elérheti az évi 250 millió tonnát. Az új igény várhatóan főleg Nyugat-Afrikából, Venezuelából és a Közel-Keletről elégíthető ki. A vezetékes földgáz iránti többletkereslet kielégítésében jelentős szerepet játszhat majd a szibériai és Kaszpi-tengeri régió.
Erősödik az LNG kereslete
A szénhidrogének túlsúlya legalább 2050-ig megmaradhat – áll a csütörtöki Világgazdaság összefoglalójában, amely az ExxonMobil előrejelzését ismerteti.A szénhidrogének energiapiaci túlsúlya legalább az évszázad közepéig megmarad, ám a kőolaj jelenlegi első helyét idővel átveszi a környezetkímélőbb földgáz. Észak-Amerika és Európa felfutó gázigényét növekvő mértékben importból kell kielégíteni. A nagy távolságú vezetékek építése költséges, ezért mind nagyobb szerep jut a cseppfolyósított földgáznak.
A világ elsődleges energiaszükséglete 40, villamosenergia-igénye 70 százalékkal nőhet 2020-ig, mindenekelőtt Kína, India és más fejlődő országok felfutó kereslete nyomán. Az időszak végén az éves összes elsődleges igény kőolaj-egyenértékben számolva elérheti az évi 290 millió barrelt jelentette a Bloomberg az amerikai Exxon Mobil társaság előrejelzésére hivatkozva, amely a tokiói gázkonferencián hangzott el.
A fenti többlet-energiaigény mintegy harmadát várhatóan a földgáz teszi ki, amely már jelenleg is mintegy 20 százalékkal részesedik az összfelhasználásból. Fél évszázaddal ezelőtt még alig 10 százalékos volt a gáz energiapiaci súlya, ám 2020-ban elérheti a 25 százalékot. Mivel a tendencia tovább folytatódhat, a Shell elemzője szerint 2025-ben a gáz már a második helyre szoríthatja vissza a jelenleg legkeresettebb elsődleges energiahordozót, a nyersolajat. A levegőt károsító égéstermékek emissziójának csökkentésére kötött nemzetközi megállapodás ugyanis arra kötelezi a legalább száz érintett országot, hogy a szén mellett a kőolaj felhasználását is mérsékelje majd. A szénhidrogének együttes túlsúlya, a gáz jóvoltából, így is legalább az évszázad közepéig megmaradhat.
A világ ismert feltáratlan gáztartalékai mintegy felerészben Oroszországban és Iránban 2050-ig biztosan fedezik a globális szükségletet. Ám Észak-Amerikában a jelenlegi gázmezők termelési kapacitásának gyors csökkenésével lehet számolni, ezért alternatív gázforrásokat kell majd keresni, beleértve a sarki lelőhelyek feltárását és a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának növelését. Hasonló érvényes Európára is, amely már most is jelentős bevitelre szorul.
Emiatt a következő három évtizedben akár a jelenlegi ötszörösére duzzadhat a tartályhajókban fuvarozott LNG mennyisége, miközben a csővezetéki földgázszállítások is megkétszereződhetnek. A globális LNG-forgalom már 1990 óta is több mint a kétszeresére nőtt, 2020-ig elérheti az évi 250 millió tonnát. Az új igény várhatóan főleg Nyugat-Afrikából, Venezuelából és a Közel-Keletről elégíthető ki. A vezetékes földgáz iránti többletkereslet kielégítésében jelentős szerepet játszhat majd a szibériai és Kaszpi-tengeri régió.
