Történelmi lépésként értékelik a tárgyalások résztvevői a napokban meghozott Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India gázvezeték megépítéséről szóló döntést. A beruházás gazdasági előnyei mellett politikai jelentőséggel is bír.
Megszületett a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India (TAPI) gázvezetékről szóló szerződés, így a beruházás hamarosan elkezdődhet. Mint arról a hónap elején beszámoltunk, a négy ország ezen elképzelése már egy ideje körvonalazódott, de a transzferdíjakról és a gázárról való megegyezés még hátravolt.
A héten a Türkmengaz, a pakisztáni Inter State Gas Systems és az indiai GAIL állami vállalatok írták alá azt a szerződést Iszlamabádban, amely szerint Türkmenisztán a vezeték megépítését követően 30 éven át szolgálja majd gázzal a térséget. A majdnem 1800 kilométer hosszú vezeték Afganisztánon át vezet és évi 90 milliárd köbméteres kapacitású lesz. A türkmén Galkinis gázmezőtől az indiai Pandzsáb tartományban lévő Fazilkáig fut majd, érintve az afgán Heratot és Kandahárt, valamint a pakisztáni Multánt és Kvettát (Quetta). Az évi 90 milliárd köbméterből Indiába 33 milliárd érkezik majd, a fennmaradó mennyiség a másik két országban talál majd gazdára. A félszigeten fekvő állam már most is súlyos energiahiánnyal küzd, 2030-ra pedig megduplázódik energiaigénye.
A türkmén mező 16 ezer milliárd köbméter gázt rejt a becslések szerint. A korábban felmerült ötletet, amely szerint a Türkmennyefty a 21 ezer milliárd köbméteres Dél-Jolotán mezőtől építené a vezetéket, elvetették.
A külföldi médiában a Békevezetéknek nevezett beruházás sokakat aggaszt, mivel 735 kilométer hosszan igen veszélyes afgán és pakisztáni területeken futna. Az elnevezés tükrözi az afgán, pakisztáni és indiai nemzetek által megtett lépés fontosságát, a viszályokkal terhes kapcsolatukban ez több, mint energiakérdés, magyarázta Swaran Singh, az Új-Delhi Egyetem professzora. “Fellendíti a régiót; az embereket párbeszédre készteti. Ezért nagyon boldogok, nagyon optimisták vagyunk”, kommentálta a döntést Warner Liepach, az Asian Development Bank pakisztáni igazgatója, ugyanis ez a pénzintézet segítette a négy állam közötti tárgyalásokat.
A Kaszpi-tenger nyugati partján is született gázvezetékkel kapcsolatos döntés a héten. Azerbajdzsán állami olajvállalata, a SOCAR nyerte meg a grúziai Abasa-Szenaki tendert. A két várost összekötő 29 kilométeres vezeték megépítéséről való döntés annak az 5 éves együttműködési periódusnak a része, amely még 2009-ben kezdődött.
Épülhet a türkmén-indiai gázvezeték
Történelmi lépésként értékelik a tárgyalások résztvevői a napokban meghozott Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India gázvezeték megépítéséről szóló döntést. A beruházás gazdasági előnyei mellett politikai jelentőséggel is bír.
Megszületett a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India (TAPI) gázvezetékről szóló szerződés, így a beruházás hamarosan elkezdődhet. Mint arról a hónap elején beszámoltunk, a négy ország ezen elképzelése már egy ideje körvonalazódott, de a transzferdíjakról és a gázárról való megegyezés még hátravolt.
A héten a Türkmengaz, a pakisztáni Inter State Gas Systems és az indiai GAIL állami vállalatok írták alá azt a szerződést Iszlamabádban, amely szerint Türkmenisztán a vezeték megépítését követően 30 éven át szolgálja majd gázzal a térséget. A majdnem 1800 kilométer hosszú vezeték Afganisztánon át vezet és évi 90 milliárd köbméteres kapacitású lesz. A türkmén Galkinis gázmezőtől az indiai Pandzsáb tartományban lévő Fazilkáig fut majd, érintve az afgán Heratot és Kandahárt, valamint a pakisztáni Multánt és Kvettát (Quetta). Az évi 90 milliárd köbméterből Indiába 33 milliárd érkezik majd, a fennmaradó mennyiség a másik két országban talál majd gazdára. A félszigeten fekvő állam már most is súlyos energiahiánnyal küzd, 2030-ra pedig megduplázódik energiaigénye.
A türkmén mező 16 ezer milliárd köbméter gázt rejt a becslések szerint. A korábban felmerült ötletet, amely szerint a Türkmennyefty a 21 ezer milliárd köbméteres Dél-Jolotán mezőtől építené a vezetéket, elvetették.
A külföldi médiában a Békevezetéknek nevezett beruházás sokakat aggaszt, mivel 735 kilométer hosszan igen veszélyes afgán és pakisztáni területeken futna. Az elnevezés tükrözi az afgán, pakisztáni és indiai nemzetek által megtett lépés fontosságát, a viszályokkal terhes kapcsolatukban ez több, mint energiakérdés, magyarázta Swaran Singh, az Új-Delhi Egyetem professzora. “Fellendíti a régiót; az embereket párbeszédre készteti. Ezért nagyon boldogok, nagyon optimisták vagyunk”, kommentálta a döntést Warner Liepach, az Asian Development Bank pakisztáni igazgatója, ugyanis ez a pénzintézet segítette a négy állam közötti tárgyalásokat.
A Kaszpi-tenger nyugati partján is született gázvezetékkel kapcsolatos döntés a héten. Azerbajdzsán állami olajvállalata, a SOCAR nyerte meg a grúziai Abasa-Szenaki tendert. A két várost összekötő 29 kilométeres vezeték megépítéséről való döntés annak az 5 éves együttműködési periódusnak a része, amely még 2009-ben kezdődött.
