Japán tizenhat működőképes atomerőművének egyike sem felel meg a szigetország atomenergetikai hatósága által hozott biztonsági előírásoknak, ezért közeljövőbeli újraindításuk egyre valószínűtlenebb – írta az Aszahi Simbun japán napilap vasárnap.
A lap az erőműveket üzemeltető tíz energiaszolgáltatót kérdezte meg a 2011-es fukusima erőműbaleset után kidolgozott új biztonsági előírásokkal kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy kilenc erőmű esetében egyelőre azt sem tudni, hogy azok mikorra lesznek képesek teljesíteni a szabványokat. Az atomenergetikai hatóságnál júliustól kérelmezhetik az üzemeltetők a reaktorok újraindításához szükséges biztonsági vizsgálatok lefolytatását. Ugyanakkor a hatóság közlése szerint vélhetően egyik cég sem lesz képes júliusban benyújtani a kérelmet.
Egyelőre a 16 létesítmény egyike sem rendelkezik azzal a – hatóság által előírt – ventillációs rendszerrel, amely egy baleset esetén meggátolná a radioaktív anyagok kijutását a reaktortartályból. Ezek felszerelését még csak Japán 50 működőképes reaktorából kettőn kezdték meg. Szintén csak két létesítmény rendelkezik cunamivédelmi berendezésekkel, habár három magaslaton elhelyezkedő erőmű esetében ezek nem szükségesek.
Emellett mindössze hét erőműnek van földrengésbiztos készenléti kezelőterme, öt helyen – többek között a világ legnagyobb energiakibocsájtással rendelkező nukleáris létesítményében, a Kasivadzaki-Kariva erőműben – pedig a létesítmények alatti talaj törésvonalait vizsgálja a hatóság. Korábban két erőmű alatt is aktív törésvonalakat véltek felfedezni a hatóság vizsgálóbizottságai, amelyek közül egyet vélhetően le kell majd szerelni.
Komoly kockázatok Japán energiaellátásában
Mint az energiainfo.hu korábban már közölte, Japán hőerőműveinek 63 százaléka földrengésveszélyes területen fekszik, ami komoly veszélyforrás a 2011-es fukusimai baleset óta a hőenergiára erősen rászoruló ország áramellátási biztonságára nézve. A lap 64, egy gigawattosnál nagyobb kapacitású erőmű fekvését vizsgálta meg és vetette össze egy kormányzati kutatóintézet földrengés-veszélyességi térképével. Ezek közül 40 létesítmény található olyan területen, ahol meghaladja a 26 százalékot annak veszélye, hogy a következő 30 évben a hétfokozatú japán skálán hatos erősségű földmozgás következzen be, és 33 közülük olyan helyen áll, ahol 50 százalékos vagy nagyobb egy súlyos rengés valószínűsége.
Egyik japán atomerőmű sem felel meg a biztonsági előírásoknak
Japán tizenhat működőképes atomerőművének egyike sem felel meg a szigetország atomenergetikai hatósága által hozott biztonsági előírásoknak, ezért közeljövőbeli újraindításuk egyre valószínűtlenebb – írta az Aszahi Simbun japán napilap vasárnap.
A lap az erőműveket üzemeltető tíz energiaszolgáltatót kérdezte meg a 2011-es fukusima erőműbaleset után kidolgozott új biztonsági előírásokkal kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy kilenc erőmű esetében egyelőre azt sem tudni, hogy azok mikorra lesznek képesek teljesíteni a szabványokat. Az atomenergetikai hatóságnál júliustól kérelmezhetik az üzemeltetők a reaktorok újraindításához szükséges biztonsági vizsgálatok lefolytatását. Ugyanakkor a hatóság közlése szerint vélhetően egyik cég sem lesz képes júliusban benyújtani a kérelmet.
Egyelőre a 16 létesítmény egyike sem rendelkezik azzal a – hatóság által előírt – ventillációs rendszerrel, amely egy baleset esetén meggátolná a radioaktív anyagok kijutását a reaktortartályból. Ezek felszerelését még csak Japán 50 működőképes reaktorából kettőn kezdték meg. Szintén csak két létesítmény rendelkezik cunamivédelmi berendezésekkel, habár három magaslaton elhelyezkedő erőmű esetében ezek nem szükségesek.
Emellett mindössze hét erőműnek van földrengésbiztos készenléti kezelőterme, öt helyen – többek között a világ legnagyobb energiakibocsájtással rendelkező nukleáris létesítményében, a Kasivadzaki-Kariva erőműben – pedig a létesítmények alatti talaj törésvonalait vizsgálja a hatóság. Korábban két erőmű alatt is aktív törésvonalakat véltek felfedezni a hatóság vizsgálóbizottságai, amelyek közül egyet vélhetően le kell majd szerelni.
Komoly kockázatok Japán energiaellátásában
Mint az energiainfo.hu korábban már közölte, Japán hőerőműveinek 63 százaléka földrengésveszélyes területen fekszik, ami komoly veszélyforrás a 2011-es fukusimai baleset óta a hőenergiára erősen rászoruló ország áramellátási biztonságára nézve. A lap 64, egy gigawattosnál nagyobb kapacitású erőmű fekvését vizsgálta meg és vetette össze egy kormányzati kutatóintézet földrengés-veszélyességi térképével. Ezek közül 40 létesítmény található olyan területen, ahol meghaladja a 26 százalékot annak veszélye, hogy a következő 30 évben a hétfokozatú japán skálán hatos erősségű földmozgás következzen be, és 33 közülük olyan helyen áll, ahol 50 százalékos vagy nagyobb egy súlyos rengés valószínűsége.
