Drágult mától négy forinttal a motorbenzin ára, míg a gázolajár hat forinttal lett magasabb. Az árnövekedést a forint dollárhoz viszonyított gyengülése és a külpiaci jegyzésárak megugrása indokolja – írja a Népszava.Megtörténhet, hogy idehaza a tavalyihoz képest – éves szinten – a benzin esetében nyolc, a gázolaj esetében pedig 12-13 százalékos áremelkedés következik be. Abban az esetben, ha ez megtörténne, akkor az 0,3-0,4 százalékkkal növelhetné az idei inflációt.
A nyersolaj és a késztemékek – benzin, gázolaj – külpiaci árainak növekedése miatt mától idehaza is drágul az üzemanyag. A benzin literenkénti úgynevezett listaárát négy forinttal, a dízel hajtóanyagét pedig hat forinttal emelte a Mol Rt. Így a 95-ös benzin ára 260 forint 50 fillérre növekedett, a dízel üzemanyag literje pedig 250 forintba kerül. Az oljatársaság szerint az árrkorrekció visszafogott, mivel a nemzetközi jegyzésárváltozások és a forint dollárhoz viszonyított gyengélkedése a benzinnél csaknem tíz forint, a gázolaj esetében pedig 15 forintos áremelést tennének indokolttá. (Az Európában mértékadónak tekintett Brent olaj hordókénti ára a napokban 53 dollár fölé emelkedett. A benzin jegyzésára mintegy tíz százalékkal, a gázolajé pedig 17 százalékkal lett magasabb.)
Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja: elképzelhető, hogy az olaj hordónkénti átlagára a világpiacon az idénre prognosztizált 40 amerikai dollár körüli szint helyett 45-50 dollár körül alakul majd. Ebből kiindulva megtörténhet, hogy idehaza a tavalyihoz képest – éves szinten -a bezin esetében nyolc, a gázolaj esetében pedig 12-13 százalékos áremelkedés következik be. Ez azonban nem tekinthető majd tragikus fordulatnak, hiszen a lakossági kiadások között ma már csak 4-4,5 százalékos súllyal szerepel az üzemanyagvásárlás. Így ebben a szegmensben egy tízszázalékos drágulás kevesebb mint fél százalékos költségnövekedést jelent. Emellett a nemzetgazdaság működésében egyes ágazatok – mint például a szállítás – kivételével egyre kisebb következményei mutakoznak a hajtóanyagár-változásoknak. Ma már ugyanis az üzemanyagdrágulás – egyebek mellett az éleződő piaci verseny miatt – nem jelenik meg teljes mértékben és autómatikusan a termékek, illetve szolgáltatások árában.(A szakember számításai szerint a dízel hajtóanyag árának tíz százalékos emelése átlagosan csak mindössze egy százalék körüli mértékben emeli a közúti szállítási cégek összköltségét.)
Egy tízszázalékos hajtóanyag drágulás az inflációt hozzávetlőleg mindössze 0,3-0,4 százalékkal növelheti. Így az idei pénzromlás mértéke a borúlátó számítások szerint is négy százalék alatt marad majd. Vagyis az üzemanyagdrágulás nem lendíti meg túlzottan az inflációt és nem lassítja észrevehetően a gazdasági növekedést.
A szakértő szerint 300 forintos benzinár csak a legpesszimistább előrejelzések – drasztikus forint árfolyam romlás és külpiaci jegyzésárnövekedés – megvalósulása esetén alakulhat ki. Ekkora áremelkedés viszont visszavetné a fogyasztást, ami ellentétes a hajtóanyagforgalmazók érdekeivel. A magas árak esetén ugyanis megindulna az import. (A versenytársakénál jelentősen olcsóbb árak esetén viszont dömpingár alkalmazásával vádolhatnák a Mol Rt.-t.)
Hegedűs Miklós úgy véli: a jövedéki adó néhány forintos csökkentése nem szüntetné meg a határmenti üzemanyag-turizmust és nem okozna erőteljes fogyasztásnövekedést sem.
Érdemes megjegyezni, hogy a fuvarozók visszagényelhetik a hajtóanyagárban lévő forgalmi adót. A nagyobb szállítási cégek zöme pedig külön szerződést kötött valamelyik üzemanyagforgalmazó céggel, így nem “kútáron” hanem kedvezményes árért tankol az adott hálózat bármely töltőállomásánál.
Drágul az üzemanyag
Drágult mától négy forinttal a motorbenzin ára, míg a gázolajár hat forinttal lett magasabb. Az árnövekedést a forint dollárhoz viszonyított gyengülése és a külpiaci jegyzésárak megugrása indokolja – írja a Népszava.Megtörténhet, hogy idehaza a tavalyihoz képest – éves szinten – a benzin esetében nyolc, a gázolaj esetében pedig 12-13 százalékos áremelkedés következik be. Abban az esetben, ha ez megtörténne, akkor az 0,3-0,4 százalékkkal növelhetné az idei inflációt.
A nyersolaj és a késztemékek – benzin, gázolaj – külpiaci árainak növekedése miatt mától idehaza is drágul az üzemanyag. A benzin literenkénti úgynevezett listaárát négy forinttal, a dízel hajtóanyagét pedig hat forinttal emelte a Mol Rt. Így a 95-ös benzin ára 260 forint 50 fillérre növekedett, a dízel üzemanyag literje pedig 250 forintba kerül. Az oljatársaság szerint az árrkorrekció visszafogott, mivel a nemzetközi jegyzésárváltozások és a forint dollárhoz viszonyított gyengélkedése a benzinnél csaknem tíz forint, a gázolaj esetében pedig 15 forintos áremelést tennének indokolttá. (Az Európában mértékadónak tekintett Brent olaj hordókénti ára a napokban 53 dollár fölé emelkedett. A benzin jegyzésára mintegy tíz százalékkal, a gázolajé pedig 17 százalékkal lett magasabb.)
Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja: elképzelhető, hogy az olaj hordónkénti átlagára a világpiacon az idénre prognosztizált 40 amerikai dollár körüli szint helyett 45-50 dollár körül alakul majd. Ebből kiindulva megtörténhet, hogy idehaza a tavalyihoz képest – éves szinten -a bezin esetében nyolc, a gázolaj esetében pedig 12-13 százalékos áremelkedés következik be. Ez azonban nem tekinthető majd tragikus fordulatnak, hiszen a lakossági kiadások között ma már csak 4-4,5 százalékos súllyal szerepel az üzemanyagvásárlás. Így ebben a szegmensben egy tízszázalékos drágulás kevesebb mint fél százalékos költségnövekedést jelent. Emellett a nemzetgazdaság működésében egyes ágazatok – mint például a szállítás – kivételével egyre kisebb következményei mutakoznak a hajtóanyagár-változásoknak. Ma már ugyanis az üzemanyagdrágulás – egyebek mellett az éleződő piaci verseny miatt – nem jelenik meg teljes mértékben és autómatikusan a termékek, illetve szolgáltatások árában.(A szakember számításai szerint a dízel hajtóanyag árának tíz százalékos emelése átlagosan csak mindössze egy százalék körüli mértékben emeli a közúti szállítási cégek összköltségét.)
Egy tízszázalékos hajtóanyag drágulás az inflációt hozzávetlőleg mindössze 0,3-0,4 százalékkal növelheti. Így az idei pénzromlás mértéke a borúlátó számítások szerint is négy százalék alatt marad majd. Vagyis az üzemanyagdrágulás nem lendíti meg túlzottan az inflációt és nem lassítja észrevehetően a gazdasági növekedést.
A szakértő szerint 300 forintos benzinár csak a legpesszimistább előrejelzések – drasztikus forint árfolyam romlás és külpiaci jegyzésárnövekedés – megvalósulása esetén alakulhat ki. Ekkora áremelkedés viszont visszavetné a fogyasztást, ami ellentétes a hajtóanyagforgalmazók érdekeivel. A magas árak esetén ugyanis megindulna az import. (A versenytársakénál jelentősen olcsóbb árak esetén viszont dömpingár alkalmazásával vádolhatnák a Mol Rt.-t.)
Hegedűs Miklós úgy véli: a jövedéki adó néhány forintos csökkentése nem szüntetné meg a határmenti üzemanyag-turizmust és nem okozna erőteljes fogyasztásnövekedést sem.
Érdemes megjegyezni, hogy a fuvarozók visszagényelhetik a hajtóanyagárban lévő forgalmi adót. A nagyobb szállítási cégek zöme pedig külön szerződést kötött valamelyik üzemanyagforgalmazó céggel, így nem “kútáron” hanem kedvezményes árért tankol az adott hálózat bármely töltőállomásánál.
