Várhatóan tizenöt éven belül megtérül az E.ON Hungária Rt.-nek a debreceni kombinált ciklusú erőmű létesítése. A 95 megawattos teljesítményű, most átadandó áramtermelő egység a német cég tulajdonában lévő, regionális áramszolgáltató igényének 15 százalékát fedezi. A beruházás 17 milliárd forintba került. Szakemberek a jövőben a debreceninél kisebb gázturbinás erőművek szaporodásával számolnak – olvasható a csütörtöki Világgazdaságban.
A debreceni az első olyan magyarországi erőmű, amely nem az MVM Rt.-vel, hanem közvetlenül az áramszolgáltatóval kötött hosszútávú áramvásárlási szerződést, vagyis piaci alapon épült. A 95 megawatt villamos teljesítményű erőmű közvetlenül a Titász Rt. hálózatához kapcsolódik, az áramszolgáltató igényének 15 százalékát fedezi. A hőenergia nagyobb részét pedig a debreceni kommunális hálózatb táplálják.
A hagyományos erőműveknél két és félszer jobb hatásfokú erőmű információink szerint valamivel az MVM Rt. nagykereskedelmi ára alatt adja az áramot a Titásznak. A beruházás tervezésekor 15 éves megtérüléssel számoltak — tudtuk meg Korcsog Györgytől, az erőműtársaság ügyvezetőjétől. Az ő esetükben nem érvényes az a szabály, amely az 50 megawatt alatti, kapcsolt (hő- és villamos energiát termelő) erőműveknél a kötelező átvételhez 14,70 forintos termelői árat párosít. Ráadásul a tavaly év végi 43 százalékos nagyfogyasztói gázáremelés tovább rontotta pozícióikat. A Titász által a saját termelésű áram értékesítésétől várt hasznot ez utóbbi intézkedés gyakorlatilag teljes egészében felemésztette.
Ágazati szakértők szerint a nyugat-európai országokhoz hasonlóan várhatóan Magyarországon is elszaporodnak majd a debreceninél kisebb, akár egy-egy családi ház hő- és villamosenergia-igényének kielégítésére készült gázmotorok, illetve közösségi kombinált ciklusú gázos erőművek. Elsősorban a fogyasztók körében népszerűek az ilyen beruházások, a szolgáltatók kevésbé kezdeményezők e tekintetben, inkább csak résztvevői egy-egy nagyobb ipari fogyasztó ilyen jellegű beruházásának, hogy mérsékeljék a fogyasztó elvesztéséből származó veszteségüket. Magyarországon a BorsodChem volt az első olyan nagy villamos- és hőenergia-fogyasztó, amely a Mol Rt.-vel és az Émász Rt.-vel közösen saját ipari erőművet létesített, de többen is — köztük a TVK és a Mal Rt. — fontolgatják ezt.
Az 50 megawattnál kisebb erőművek összteljesítménye jelenleg 400 megawatt körül mozog, ami a magyar villamosenergia-rendszer (ver) összteljesítményének kevesebb mint 5 százaléka. Ágazati szakértők szerint ez az arány a következő 20 évben megkétszereződhet. A ver összteljesítményének több mint 80 százalékát egyébként a 200 megawattnál nagyobb egységek adják.
Az E.ON Hungária Rt. is tervezne további, hasonló jellegű beruházást Nyíregyházán — tudtuk meg Korcsog Györgytől. Ennek feltétele a földgáz és villamosenergia árak vizsonyának rendezése, illetve az önkormányzattal történő megegyezés a hőenergia átvételéről. Számításaik szerint, ha a hőpiac biztosított, a jelenlegi gázárak mellett is gazdaságos volna egy ilyen beruházás.
Debrecenben épült az első független erőmű
Várhatóan tizenöt éven belül megtérül az E.ON Hungária Rt.-nek a debreceni kombinált ciklusú erőmű létesítése. A 95 megawattos teljesítményű, most átadandó áramtermelő egység a német cég tulajdonában lévő, regionális áramszolgáltató igényének 15 százalékát fedezi. A beruházás 17 milliárd forintba került. Szakemberek a jövőben a debreceninél kisebb gázturbinás erőművek szaporodásával számolnak – olvasható a csütörtöki Világgazdaságban.
A debreceni az első olyan magyarországi erőmű, amely nem az MVM Rt.-vel, hanem közvetlenül az áramszolgáltatóval kötött hosszútávú áramvásárlási szerződést, vagyis piaci alapon épült. A 95 megawatt villamos teljesítményű erőmű közvetlenül a Titász Rt. hálózatához kapcsolódik, az áramszolgáltató igényének 15 százalékát fedezi. A hőenergia nagyobb részét pedig a debreceni kommunális hálózatb táplálják.
A hagyományos erőműveknél két és félszer jobb hatásfokú erőmű információink szerint valamivel az MVM Rt. nagykereskedelmi ára alatt adja az áramot a Titásznak. A beruházás tervezésekor 15 éves megtérüléssel számoltak — tudtuk meg Korcsog Györgytől, az erőműtársaság ügyvezetőjétől. Az ő esetükben nem érvényes az a szabály, amely az 50 megawatt alatti, kapcsolt (hő- és villamos energiát termelő) erőműveknél a kötelező átvételhez 14,70 forintos termelői árat párosít. Ráadásul a tavaly év végi 43 százalékos nagyfogyasztói gázáremelés tovább rontotta pozícióikat. A Titász által a saját termelésű áram értékesítésétől várt hasznot ez utóbbi intézkedés gyakorlatilag teljes egészében felemésztette.
Ágazati szakértők szerint a nyugat-európai országokhoz hasonlóan várhatóan Magyarországon is elszaporodnak majd a debreceninél kisebb, akár egy-egy családi ház hő- és villamosenergia-igényének kielégítésére készült gázmotorok, illetve közösségi kombinált ciklusú gázos erőművek. Elsősorban a fogyasztók körében népszerűek az ilyen beruházások, a szolgáltatók kevésbé kezdeményezők e tekintetben, inkább csak résztvevői egy-egy nagyobb ipari fogyasztó ilyen jellegű beruházásának, hogy mérsékeljék a fogyasztó elvesztéséből származó veszteségüket. Magyarországon a BorsodChem volt az első olyan nagy villamos- és hőenergia-fogyasztó, amely a Mol Rt.-vel és az Émász Rt.-vel közösen saját ipari erőművet létesített, de többen is — köztük a TVK és a Mal Rt. — fontolgatják ezt.
Az 50 megawattnál kisebb erőművek összteljesítménye jelenleg 400 megawatt körül mozog, ami a magyar villamosenergia-rendszer (ver) összteljesítményének kevesebb mint 5 százaléka. Ágazati szakértők szerint ez az arány a következő 20 évben megkétszereződhet. A ver összteljesítményének több mint 80 százalékát egyébként a 200 megawattnál nagyobb egységek adják.
Az E.ON Hungária Rt. is tervezne további, hasonló jellegű beruházást Nyíregyházán — tudtuk meg Korcsog Györgytől. Ennek feltétele a földgáz és villamosenergia árak vizsonyának rendezése, illetve az önkormányzattal történő megegyezés a hőenergia átvételéről. Számításaik szerint, ha a hőpiac biztosított, a jelenlegi gázárak mellett is gazdaságos volna egy ilyen beruházás.
