Várhatóan néhány héten belül tárcaegyeztetésre, majd a parlament elé kerülhet – a 2003-tól versenypiacot bevezető – új gáztörvény tervezete. A Gazdasági Minisztérium (GM), illetve az ágazat illetékesei tegnap is egyeztettek a tervezetről. Bevezetésével a piac csaknem 40 százaléka válhat szabaddá – mondta Hegedűs Éva, a GM helyettes államtitkára -, ugyanakkor megszületne a szociális gáztarifa a lakosság rászoruló rétege számára – olvasható a csütörtöki Magyar Hírlapban. A tervezet újdonsága, hogy bevezetné a törvény a szociális tarifa fogalmát. Elsősorban a rászoruló rétegek érdekében, elsősorban azok számára, akik képtelenek lesznek fizetni a gázszámlát. Hogy milyen mértékű fogyasztási határtól lépne életbe a szociális tarifa, azt egy végrehajtási rendeletnek kell majd szabályoznia; az azonban, hogy nem lesz szó közvetlen pénzfizetésről, hanem számlajóváírásról, már eldőlt.
Fokozatos piacnyitás – ebben összegezhető az 1994-es, ma is hatályban lévő gáztörvényt felváltó új jogszabály legfontosabb változása. Elfogadása esetén 2003 januárjától a nagy (a tervezetben “feljogosított”) földgázfogyasztók szabadon választhatnák meg kitől és milyen áron veszik meg a szükségletüket kielégítő földgázmennyiséget. Ez számítások szerint a teljes magyar fogyasztás 40 százalékát érintené. Ugyanakkor – hasonlóan a villamosipar liberalizációjához – megmaradna egy úgynevezett “közüzemi” szektor, amelybe a lakosság egésze tartozna, s amelyre továbbra is a GM hatósági, kötelező ármegállapítása lenne érvényes. A tervezet egyik fő pontja, hogy az ágazati cégeknek szét kell választaniuk tevékenységeiket. Egyes esetekben ezt csak számvitelileg, ám esetenként szervezetileg is meg kell tenniük. Számviteli szétválasztás lesz érvényes az elosztó, illetve a közüzemi szolgáltatásokra. Ugyanez igaz a közüzemi nagykereskedelemre és a kereskedelemre (ez a Mol Rt.-t érinti egyedül) is. Önálló társaságba kell vinni viszont a gázszolgáltatóknak minden olyan egységüket, amely a versenypiaci kereskedelemben érdekelt. Ugyancsak szervezetileg le kell választani a gáztárolási tevékenységet és a szállítói hálózatot.
A nagy kérdés Hegedűs Éva szerint, hogy valóban élnek-e a feljogosított fogyasztók a lehetőséggel, s valóban kilépnek-e a versenypiacra. A válasz a gáz árában keresendő, ami jelenleg hazánkban alacsonyabb, mint az európai átlag. Azaz egyrészt alaptalan az a várakozás, hogy a verseny áresést jelentene, másrészt – emelte ki a helyettes államtitkár – a verseny lehetősége komoly mértékben visszafoghatja az áremelkedés – a reális európai árak elérésének – ütemét.
A tervezet elfogadásakor a magyar Energia Hivatal (MEH) a szektor egyik kulcsfontosságú szereplőjévé válna. A hivatal engedélyezi vezetékek létesítését, s engedélyezné az új importlehetőségeket, mégpedig mindkettőt a legkisebb költség elvének betartásával. Megtagadhatná az engedélyt abban az esetben, ha az “súlyos pénzügyi helyzetet” teremt az ágazatban.
A MEH tehát megtilthatja a behozatalt, ha “az 1998. július 22. előtt kötött hosszú távú szerződések jogosultja” (a Mol Rt.) bizonyítja, hogy az számára kárt okoz. Az elvet feltétlenül szerepeltetni kell a törvényben, mert ellenkező esetben a Mol képtelenné válna eladni a “közüzemi” szektorban a tőle át nem vett gázmennyiséget.
Finisbe ért az új gáztörvény?
Várhatóan néhány héten belül tárcaegyeztetésre, majd a parlament elé kerülhet – a 2003-tól versenypiacot bevezető – új gáztörvény tervezete. A Gazdasági Minisztérium (GM), illetve az ágazat illetékesei tegnap is egyeztettek a tervezetről. Bevezetésével a piac csaknem 40 százaléka válhat szabaddá – mondta Hegedűs Éva, a GM helyettes államtitkára -, ugyanakkor megszületne a szociális gáztarifa a lakosság rászoruló rétege számára – olvasható a csütörtöki Magyar Hírlapban. A tervezet újdonsága, hogy bevezetné a törvény a szociális tarifa fogalmát. Elsősorban a rászoruló rétegek érdekében, elsősorban azok számára, akik képtelenek lesznek fizetni a gázszámlát. Hogy milyen mértékű fogyasztási határtól lépne életbe a szociális tarifa, azt egy végrehajtási rendeletnek kell majd szabályoznia; az azonban, hogy nem lesz szó közvetlen pénzfizetésről, hanem számlajóváírásról, már eldőlt.
Fokozatos piacnyitás – ebben összegezhető az 1994-es, ma is hatályban lévő gáztörvényt felváltó új jogszabály legfontosabb változása. Elfogadása esetén 2003 januárjától a nagy (a tervezetben “feljogosított”) földgázfogyasztók szabadon választhatnák meg kitől és milyen áron veszik meg a szükségletüket kielégítő földgázmennyiséget. Ez számítások szerint a teljes magyar fogyasztás 40 százalékát érintené. Ugyanakkor – hasonlóan a villamosipar liberalizációjához – megmaradna egy úgynevezett “közüzemi” szektor, amelybe a lakosság egésze tartozna, s amelyre továbbra is a GM hatósági, kötelező ármegállapítása lenne érvényes. A tervezet egyik fő pontja, hogy az ágazati cégeknek szét kell választaniuk tevékenységeiket. Egyes esetekben ezt csak számvitelileg, ám esetenként szervezetileg is meg kell tenniük. Számviteli szétválasztás lesz érvényes az elosztó, illetve a közüzemi szolgáltatásokra. Ugyanez igaz a közüzemi nagykereskedelemre és a kereskedelemre (ez a Mol Rt.-t érinti egyedül) is. Önálló társaságba kell vinni viszont a gázszolgáltatóknak minden olyan egységüket, amely a versenypiaci kereskedelemben érdekelt. Ugyancsak szervezetileg le kell választani a gáztárolási tevékenységet és a szállítói hálózatot.
A nagy kérdés Hegedűs Éva szerint, hogy valóban élnek-e a feljogosított fogyasztók a lehetőséggel, s valóban kilépnek-e a versenypiacra. A válasz a gáz árában keresendő, ami jelenleg hazánkban alacsonyabb, mint az európai átlag. Azaz egyrészt alaptalan az a várakozás, hogy a verseny áresést jelentene, másrészt – emelte ki a helyettes államtitkár – a verseny lehetősége komoly mértékben visszafoghatja az áremelkedés – a reális európai árak elérésének – ütemét.
A tervezet elfogadásakor a magyar Energia Hivatal (MEH) a szektor egyik kulcsfontosságú szereplőjévé válna. A hivatal engedélyezi vezetékek létesítését, s engedélyezné az új importlehetőségeket, mégpedig mindkettőt a legkisebb költség elvének betartásával. Megtagadhatná az engedélyt abban az esetben, ha az “súlyos pénzügyi helyzetet” teremt az ágazatban.
A MEH tehát megtilthatja a behozatalt, ha “az 1998. július 22. előtt kötött hosszú távú szerződések jogosultja” (a Mol Rt.) bizonyítja, hogy az számára kárt okoz. Az elvet feltétlenül szerepeltetni kell a törvényben, mert ellenkező esetben a Mol képtelenné válna eladni a “közüzemi” szektorban a tőle át nem vett gázmennyiséget.
