Csúcsot dönt a benzinár: a Mol ugyanis az elszabaduló világpiaci kőolajárakra hivatkozva ismét felsrófolta az árakat. Szerdától literenként 6 forinttal nő a 95-ös oktánszámú benzin ára. A kormány által beharangozott árcsillapító mechanizmusról tegnap este döntött a parlament, ám a kétforintos lefaragás legfeljebb két hét múlva jelentkezhet a tarifákban. Eközben Amerikában az olajár már a hordónkénti 42 dollárt ostromolja, s a drágulás szakértők szerint itt sem áll meg – írja a Magyar Hírlap. A Mol szerdától literenként hat forinttal növeli az üzemanyagok fogyasztói árát, így a 95-ösért 254,50 forintot (0,99 euró), a gázolajért pedig 224 forintot (0,87 euró) kell majd fizetni a kutaknál. A Mol az drágulást a kőolaj világpiaci árának tartós emelkedésével magyarázza. Az új ár egyben rekordot is jelent, hiszen a benzinért eddig a legtöbbet, 249,50 forintot négy évvel ezelőtt kellett fizetni. A gázolaj árában még van tízforintnyi “tartalék”, hiszen a dízel eddigi csúcsát 2001-ben érte el, 233,75 forintos tarifával.
A hat forinttal emelt árak két hétig biztosan maradnak sőt ha a Mol úgy látja, még emelkedhetnek is , akkor lép ugyanis érvénybe a kormány által kidolgozott árcsillapító mechanizmus. A parlament tegnap este zöld utat adott a javaslatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy elvérzett a Fidesz legújabb ötlete, amely 250 forintban maximálta volna a benzin árát. Az elfogadott törvénymódosításban az áll, hogy ha a benzinár két egymást követő hétfőn is meghaladja a 250 forintot, akkor literenként két forinttal csökkentik az árban foglalt adót. További drágulás esetén 5 forintonként egy forintról mondana le az állam. A többi oktánszámú benzin ára a 95-össel megegyezően csökken. A gázolajnál az intervenciós határt 225 forintban szabták meg, úgyhogy ott a szerdai emelés után sem várható ármérséklés.
Az Országgyűlés egyébként egyhangúlag szavazta meg, hogy a házszabálytól eltérő módon tárgyalják meg a jövedéki adóról szóló törvény módosítását. A határozathozatalkor azonban már nem volt ilyen egysíkú a kép: az adócsökkentésről a kormánypárti képviselők 193 igen szavazatával, 51 tartózkodás mellett született döntés. A többiek nem nyomtak gombot.
Az inkriminált néhány forintos csökkentések bagatell öszszegnek tűnnek, ha az olajár emelkedéséről szóló előrejelzéseket nézzük. A Barclays Capital tegnap közzétett piaci elemzésében azzal riogat, hogy akár az ötven dollárt is elérheti a következő hetekben-hónapokban a kőolaj hordójának (159 liter) jegyzésára. A neves londoni befektetési ház úgy látja, a negyvendolláros árszint áttörésével a fekete arany kurzusa átlépte azt a lélektani határt, ahonnan könnyebb az út felfelé, mint lefelé. A Barclays elemzői szerint ha az olajár a következő egy hónapban negyven dollár felett marad, a piacok “hozzászoknak” az új helyzethez, amely nem csupán “tartósíthatja” a korábbinál magasabb árszínvonalat, de további áremelkedést is gerjeszthet.
A kőolaj árfolyama hónapok óta döntögeti az újabb és újabb csúcsokat; tegnap az amerikai könnyűolaj ára fél dollárral 41,85, az északi-tengeri Brenté pedig negyven centtel 38,20 dollárra emelkedett. Mindkettő évtizedes rekord; utoljára Kuvait iraki megszállását követően került ennyibe a kőolaj (előzőleg 1981-ben, az irakiiráni háború kitörésekor érte el a jelenlegi szintet az olaj ára).
A korábbi áremelkedésekkel ellentétben ezúttal azonban nem egyszeri kiugrásról, hanem “hosszú menetelésről” van szó vélik az elemzők, akik úgy látják, hogy a drágulásban a terrorizmus és az iraki helyzet destabilizálódása mellett a globális kereslet-kínálat egyensúlytalanságai is fontos szerepet játszanak. A világ olajfogyasztása évi két százalékkal emelkedik (az élen Kína vágtat, amelynek olajszomja nyolc százalékkal nő évente), amellyel az olajtermelők egész egyszerűen nem tudnak lépést tartani (az OPEC már most csaknem maximális kapacitásokkal termel). Ugyancsak árfelhajtó tényező a kitermelés drágulása: az elmúlt tíz évben a költségek több mint 75 (!) százalékkal emelkedtek. Nem túl biztató ráadásul a távolabbi jövő sem; a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint a világ olajtartalékai a jelenlegi kitermelési szint mellett is csupán 46 évre elegendőek.
Folyamatos ellátást ígérnek az olajcégek
“A magas világpiaci olajárak ellenére semmiféle ellátási problémára nem számítanak az olajipari vállalatok mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetôivel folytatott egyeztetést követôen. Az olajcégek képviselôi ígéretet tettek arra, hogy a jövedéki adóról szóló törvény módosításával lehetôvé váló árcsökkentést késedelem nélkül érvényesítik áraikban” tette hozzá a pénzügyminiszter. Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója leszögezte: jelenleg az olaj világpiaci ára befolyásolja legnagyobb mértékben a hazai üzemanyagárakat, igaz, a forintdollár-árfolyamváltozása sem kimondottan kedvezô. A következô hónapokról szólva Hernádi elmondta: a világpiaci árakban trendváltásra nem számítanak, várhatóan a nyári hónapokban is a jelenlegi szinten marad az olaj ára, s ennek következtében az üzemanyagok ára is.
Csúcson a benzinár
Csúcsot dönt a benzinár: a Mol ugyanis az elszabaduló világpiaci kőolajárakra hivatkozva ismét felsrófolta az árakat. Szerdától literenként 6 forinttal nő a 95-ös oktánszámú benzin ára. A kormány által beharangozott árcsillapító mechanizmusról tegnap este döntött a parlament, ám a kétforintos lefaragás legfeljebb két hét múlva jelentkezhet a tarifákban. Eközben Amerikában az olajár már a hordónkénti 42 dollárt ostromolja, s a drágulás szakértők szerint itt sem áll meg – írja a Magyar Hírlap. A Mol szerdától literenként hat forinttal növeli az üzemanyagok fogyasztói árát, így a 95-ösért 254,50 forintot (0,99 euró), a gázolajért pedig 224 forintot (0,87 euró) kell majd fizetni a kutaknál. A Mol az drágulást a kőolaj világpiaci árának tartós emelkedésével magyarázza. Az új ár egyben rekordot is jelent, hiszen a benzinért eddig a legtöbbet, 249,50 forintot négy évvel ezelőtt kellett fizetni. A gázolaj árában még van tízforintnyi “tartalék”, hiszen a dízel eddigi csúcsát 2001-ben érte el, 233,75 forintos tarifával.
A hat forinttal emelt árak két hétig biztosan maradnak sőt ha a Mol úgy látja, még emelkedhetnek is , akkor lép ugyanis érvénybe a kormány által kidolgozott árcsillapító mechanizmus. A parlament tegnap este zöld utat adott a javaslatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy elvérzett a Fidesz legújabb ötlete, amely 250 forintban maximálta volna a benzin árát. Az elfogadott törvénymódosításban az áll, hogy ha a benzinár két egymást követő hétfőn is meghaladja a 250 forintot, akkor literenként két forinttal csökkentik az árban foglalt adót. További drágulás esetén 5 forintonként egy forintról mondana le az állam. A többi oktánszámú benzin ára a 95-össel megegyezően csökken. A gázolajnál az intervenciós határt 225 forintban szabták meg, úgyhogy ott a szerdai emelés után sem várható ármérséklés.
Az Országgyűlés egyébként egyhangúlag szavazta meg, hogy a házszabálytól eltérő módon tárgyalják meg a jövedéki adóról szóló törvény módosítását. A határozathozatalkor azonban már nem volt ilyen egysíkú a kép: az adócsökkentésről a kormánypárti képviselők 193 igen szavazatával, 51 tartózkodás mellett született döntés. A többiek nem nyomtak gombot.
Az inkriminált néhány forintos csökkentések bagatell öszszegnek tűnnek, ha az olajár emelkedéséről szóló előrejelzéseket nézzük. A Barclays Capital tegnap közzétett piaci elemzésében azzal riogat, hogy akár az ötven dollárt is elérheti a következő hetekben-hónapokban a kőolaj hordójának (159 liter) jegyzésára. A neves londoni befektetési ház úgy látja, a negyvendolláros árszint áttörésével a fekete arany kurzusa átlépte azt a lélektani határt, ahonnan könnyebb az út felfelé, mint lefelé. A Barclays elemzői szerint ha az olajár a következő egy hónapban negyven dollár felett marad, a piacok “hozzászoknak” az új helyzethez, amely nem csupán “tartósíthatja” a korábbinál magasabb árszínvonalat, de további áremelkedést is gerjeszthet.
A kőolaj árfolyama hónapok óta döntögeti az újabb és újabb csúcsokat; tegnap az amerikai könnyűolaj ára fél dollárral 41,85, az északi-tengeri Brenté pedig negyven centtel 38,20 dollárra emelkedett. Mindkettő évtizedes rekord; utoljára Kuvait iraki megszállását követően került ennyibe a kőolaj (előzőleg 1981-ben, az irakiiráni háború kitörésekor érte el a jelenlegi szintet az olaj ára).
A korábbi áremelkedésekkel ellentétben ezúttal azonban nem egyszeri kiugrásról, hanem “hosszú menetelésről” van szó vélik az elemzők, akik úgy látják, hogy a drágulásban a terrorizmus és az iraki helyzet destabilizálódása mellett a globális kereslet-kínálat egyensúlytalanságai is fontos szerepet játszanak. A világ olajfogyasztása évi két százalékkal emelkedik (az élen Kína vágtat, amelynek olajszomja nyolc százalékkal nő évente), amellyel az olajtermelők egész egyszerűen nem tudnak lépést tartani (az OPEC már most csaknem maximális kapacitásokkal termel). Ugyancsak árfelhajtó tényező a kitermelés drágulása: az elmúlt tíz évben a költségek több mint 75 (!) százalékkal emelkedtek. Nem túl biztató ráadásul a távolabbi jövő sem; a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint a világ olajtartalékai a jelenlegi kitermelési szint mellett is csupán 46 évre elegendőek.
Folyamatos ellátást ígérnek az olajcégek
“A magas világpiaci olajárak ellenére semmiféle ellátási problémára nem számítanak az olajipari vállalatok mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetôivel folytatott egyeztetést követôen. Az olajcégek képviselôi ígéretet tettek arra, hogy a jövedéki adóról szóló törvény módosításával lehetôvé váló árcsökkentést késedelem nélkül érvényesítik áraikban” tette hozzá a pénzügyminiszter. Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója leszögezte: jelenleg az olaj világpiaci ára befolyásolja legnagyobb mértékben a hazai üzemanyagárakat, igaz, a forintdollár-árfolyamváltozása sem kimondottan kedvezô. A következô hónapokról szólva Hernádi elmondta: a világpiaci árakban trendváltásra nem számítanak, várhatóan a nyári hónapokban is a jelenlegi szinten marad az olaj ára, s ennek következtében az üzemanyagok ára is.
