A klímavédelmi aggodalmak a fejlett világban ugyan lehűtötték valamelyest a szénpiacokat, Ázsiában azonban töretlenül növekszik a szénbázisú energiatermelés részesedése. Igaz a legfrissebb statisztikai adatok szerint számos uniós országban 7-15 százalékkal csökkent a szénfelhasználás, a közösség egészében mégis 0,4 százalékos növekedés volt tapasztalható 2005-ben. A szénpiaci elemzők a nukleáris erőművek reneszánsza okán az európai és az amerikai piacon a felhasználás csökkenésére számítanak. Az árak pedig várhatóan a jelenlegi szinten stabilizálódhatnak. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése mellett elkötelezett EU-s tagországokban ugyan igen erős a környezetvédelmi nyomás a szénerőműveken, ehhez képest például Németországban közel harminc új hőerőmű építését tervezik. A hírek szerint Angela Merkel támogatja ezeket, a beruházásokat. A kancellár nemcsak az összesen 40 milliárd dolláros beruházási érték, és a több ezer új munkahely miatt állt a szénerőművi fejlesztések mellé, az ország energiaellátásnak biztonsága felett érzett aggodalma is motiválta. Ez az egyetlen indok, amiért az európai államok, klímaváltozás ide, vagy oda nem sietnek kiiktatni a szénbázisú energiatermelést. A BP legutóbbi, 2005-ös statisztikai jelentése szerint, a skandináv országokban, Finnországban, Norvégiában, illetve Magyarországon, Dániában, Fehéroroszországban 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent a szénfelhasználás. Ezzel szemben viszont például Szlovákiában 6, Angliában 2,8 százalékkal több szenet égettek el 2005-ben, mint 2004-ben, Európa összfelhasználása 0,4 százalékkal nőtt, a világ teljes szénfogyasztásának 18,3 százalékát adva így.
Ázsia változatlanul őrzi első helyét, 56,3 százalékos részesedéssel a világ teljes szénfelhasználásán belül, és a piaci elemzők szerint a kínai és az indiai gazdaság szűnni nem akaró növekedésével összefüggésben részesedésük, fogyasztásuk csak növekedni fog. A becslések szerint Kína 2010-ben átveszi az Egyesült Államok első helyét az ÜHG kibocsátási ranglistán. Szakértők szerint az energiaigények rohamos emelkedésének eredményeként az ázsiai óriásállam kibocsátása 2005-ben 10 százalékkal nőtt, és ez a trend aligha torpan meg látva, hogy az elmúlt évben a kínai szénigény 9 százalékkal volt nagyobb a megelőző évinél, meghaladva minden korábbi várakozást.
Az ÜHG kibocsátási toplistán a kínai âhatalomátvételtâ segíti, hogy az Egyesült Államok szénfelhasználása az elmúlt évben szerény mértékű csökkenést mutatott. Míg 2005-ben az év első kilenc hónapjában 845 millió tonna szenet használtak fel, addig tavaly ugyanebben az időszakban már csak 835 millió tonnát.
A szénpiaci elemzők a nukleáris erőművek reneszánsza okán az európai és az amerikai piacon a felhasználás csökkenésére számítanak, jóllehet az EU-s tagországok sem kívánnak lemondani a hazai szén és lignitkészletek hasznosításáról. A világ széntermelői viszont azzal vigasztalódhatnak, hogy Kína és India még legalább másfél évtizeden keresztül növekvő mennyiséget vesz majd fel. Az árak e két hatás következtében várhatóan a jelenlegi szinten stabilizálódhatnak.
Ázsia étvágya tartja lendületben a szén világpiacot
A klímavédelmi aggodalmak a fejlett világban ugyan lehűtötték valamelyest a szénpiacokat, Ázsiában azonban töretlenül növekszik a szénbázisú energiatermelés részesedése. Igaz a legfrissebb statisztikai adatok szerint számos uniós országban 7-15 százalékkal csökkent a szénfelhasználás, a közösség egészében mégis 0,4 százalékos növekedés volt tapasztalható 2005-ben. A szénpiaci elemzők a nukleáris erőművek reneszánsza okán az európai és az amerikai piacon a felhasználás csökkenésére számítanak. Az árak pedig várhatóan a jelenlegi szinten stabilizálódhatnak. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése mellett elkötelezett EU-s tagországokban ugyan igen erős a környezetvédelmi nyomás a szénerőműveken, ehhez képest például Németországban közel harminc új hőerőmű építését tervezik. A hírek szerint Angela Merkel támogatja ezeket, a beruházásokat. A kancellár nemcsak az összesen 40 milliárd dolláros beruházási érték, és a több ezer új munkahely miatt állt a szénerőművi fejlesztések mellé, az ország energiaellátásnak biztonsága felett érzett aggodalma is motiválta. Ez az egyetlen indok, amiért az európai államok, klímaváltozás ide, vagy oda nem sietnek kiiktatni a szénbázisú energiatermelést. A BP legutóbbi, 2005-ös statisztikai jelentése szerint, a skandináv országokban, Finnországban, Norvégiában, illetve Magyarországon, Dániában, Fehéroroszországban 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent a szénfelhasználás. Ezzel szemben viszont például Szlovákiában 6, Angliában 2,8 százalékkal több szenet égettek el 2005-ben, mint 2004-ben, Európa összfelhasználása 0,4 százalékkal nőtt, a világ teljes szénfogyasztásának 18,3 százalékát adva így.
Ázsia változatlanul őrzi első helyét, 56,3 százalékos részesedéssel a világ teljes szénfelhasználásán belül, és a piaci elemzők szerint a kínai és az indiai gazdaság szűnni nem akaró növekedésével összefüggésben részesedésük, fogyasztásuk csak növekedni fog. A becslések szerint Kína 2010-ben átveszi az Egyesült Államok első helyét az ÜHG kibocsátási ranglistán. Szakértők szerint az energiaigények rohamos emelkedésének eredményeként az ázsiai óriásállam kibocsátása 2005-ben 10 százalékkal nőtt, és ez a trend aligha torpan meg látva, hogy az elmúlt évben a kínai szénigény 9 százalékkal volt nagyobb a megelőző évinél, meghaladva minden korábbi várakozást.
Az ÜHG kibocsátási toplistán a kínai âhatalomátvételtâ segíti, hogy az Egyesült Államok szénfelhasználása az elmúlt évben szerény mértékű csökkenést mutatott. Míg 2005-ben az év első kilenc hónapjában 845 millió tonna szenet használtak fel, addig tavaly ugyanebben az időszakban már csak 835 millió tonnát.
A szénpiaci elemzők a nukleáris erőművek reneszánsza okán az európai és az amerikai piacon a felhasználás csökkenésére számítanak, jóllehet az EU-s tagországok sem kívánnak lemondani a hazai szén és lignitkészletek hasznosításáról. A világ széntermelői viszont azzal vigasztalódhatnak, hogy Kína és India még legalább másfél évtizeden keresztül növekvő mennyiséget vesz majd fel. Az árak e két hatás következtében várhatóan a jelenlegi szinten stabilizálódhatnak.
