Az Országgyűlés hétfői ülésén nagy többséggel elfogadta a kormány tájékoztatóját a paksi atomerőmű tervezett üzemidő hosszabbításáról. Kovács József az erőmű vezérigazgatója rendkívülinek nevezte, hogy a törvényhozásban egy kérdés 96,6 százalékos támogatottságot élvez. A jelenlévő 350 képviselő közül 339 támogató szavazatával (4 nem és 8 tartózkodás mellett) fogadta el a T. Ház a benyújtott javaslatot, melynek Petrétei József igazságügy-miniszter volt az előterjesztője. A 96,6 százalékos szavazati arány azt bizonyítja, hogy mind a négy parlamenti párt egyöntetűen támogatja a Bátaapáti kis-és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló megépítését, valamint a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását. A döntést megelőzően már többször tárgyalta az előterjesztést a Parlament Gazdasági, illetve a Környezetvédelmi bizottsága.
Az előterjesztéshez négy módosító javaslat érkezett, amelyeket Illés Zoltán és Pap János (Fidesz), illetve Fodor Gábor (SZDSZ) terjesztett elő. Illés Zoltán minden esetben azt indítványozta, hogy zárják be a Paksi Atomerőművet, mert szerinte hatezer szélerőművel kiváltható lenne a termelése, valamint megszűnne a hazai energiaellátás biztonságát veszélyeztető helyzet, ami abból adódik, hogy egy nagy erőmű biztosítja a villamos-energia igény 40 százalékát. Szerinte hazánk uniós tagországként egyébként sem tekinthető az energiahordozók szempontjából importfüggőnek, hiszen lehetőségünk van a hiányzó energia beszerzésére. Szerinte inkább kiszolgáltatottá teszi az országot az, hogy az orosz uránszállítmányoktól függ az áramtermelés biztonsága. Illés Zoltán rendszeresen vitába szállt az eredeti határozati javaslat beterjesztőivel, a többi képviselővel, köztük saját párttársaival is. Felszólalásaiban mindvégig azt bizonygatta, hogy szerinte kiváltható a Paksi Atomerőmű szélenergiával, ezért az üzemidő-hosszabbítás és a hulladéktároló megépítése helyett szélerőműveket kellene létesíteni. Illés Zoltán kétségbe vonta az atomenergia lakossági elfogadottságát igazoló közvélemény kutatásokat, (a felmérések hatvanöt százalékos lakossági támogatottságot mutatnak), valamint megkérdőjelezte a Bátaapáti geológiai kutatások eredményét és a korrekt tájékoztatást is. Azt állította, hogy az atomlobbi akarata érvényesül mindenben, sőt néhány képviselőtársát is az atomlobbi emberének nevezett, valamint kétségbe vonta a kormányhivatalok, a szakhatóságok és felügyeleti szervek pártatlanságát is.
A vitában résztvevő többi képviselő egytől-egyig azt hangoztatta, hogy jelenleg nincs alternatívája a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbításának, ezért értelemszerűen meg kell építeni a hulladéktárolót is. Bár többen azt is hozzátették, hogy nem atomenergia pártiak, de az ország energiaellátásának biztonsága miatt nem lehet eltekinteni a nukleáris energia további felhasználásától. Ez nemcsak a legolcsóbb energiatermelési mód, de környezetvédelmi szempontból is támogatható, ugyanis nem bocsát ki a légkörre veszélyes káros anyagokat. Hozzászólásaikban minden párt nevében azt jelezték a képviselők, hogy támogatják az eredeti országgyűlési javaslat elfogadását és elutasítják a módosító indítványokat.
Ilyen előzmények után szavazta meg a T. Ház 99,6 százalékos szavazati aránnyal az előterjesztést, melyet Kovács József vezérigazgató a következőképpen értékelt az EnergiaInfónak: a szabadon választott magyar országgyűlés történetében rendkívüli eredménynek nevezhető a 96,6 százalékos igenlő szavazati arány, amely egyben azt is jelenti, hogy a Parlament felelősségteljesen döntött Magyarország villamos-energia ellátásának jövőjéről. Ezzel a döntéssel olyan választ adott az Országgyűlés az energiaellátás biztonságosságára, amely mind Paks, mind az egész ország számára megnyugtató. A jövőben nincs miért aggódni Pakson, az elért eredmények minősítik az atomerőmű eddigi teljesítményét, és ez tükröződött vissza ebben a meggyőző többségű szavazásban is. A képviselők is látják és tudják, hogy az atomerőmű biztonságosan működik, különben nem adták volna szavazatukat az üzemidő-hosszabbításra.
Az Országgyűlés egyben zöld utat adott a hulladéktároló létesítését megelőző hatósági engedélyeztetési eljáráshoz is. Ennek eredményeként megépülhet Bátaapátiban az a tároló, amely alapvetően szükséges a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításához is. Segítségével megoldott lesz az atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése a következő húsz évben is, amely természetesen egyfajta perspektívát fog teremteni a Pakson élők, dolgozók számára. Ez a politikai döntés lehetővé teszi, hogy az egész magyar nukleáris energetika további hosszú távú fejlődésnek induljon, hiszen olyan perspektíva nyílik meg mind a tudomány, mind pedig a képzés-oktatás és munkahelyteremtés területén, amely hosszú időre meghatározó jelentőségű lesz.
Az egész nukleáris szakma számára olyan történelmi jelentőségű döntés született a Parlamentben, amely túlmutat az ország határain is, tette hozzá Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója. Szerinte ez a döntés mindenki számára három értelemben is biztonságot jelent. Egyfelől az ellátás biztonságát, vagyis, hogy lesz villamos-energia, másfelől pedig garantálja az elfogadható árú áramellátást, hiszen köztudottan az atomerőmű a legolcsóbb energiatermelő. És harmadszor nem szabad elfeledkezni a környezet biztonságáról sem, hiszen a Bátaapáti végleges hulladéktároló sokkal biztonságosabb lesz, mint az átmeneti tároló. Alapvető az is, hogy az atomerőmű nem bocsát ki működése során széndioxidot a levegőbe, tehát a globális felmelegedés elleni nemzetközi harc fontos lépcsője. Ez erőt ad a jövőben az egész nukleáris szakmának, melyet alátámaszt az is, hogy ilyen magas szavazati aránnyal talán még egyszer sem hozott döntést a magyar Parlament.
Nagy öröm, hogy ilyen meggyőző arányban szavazta meg az Országgyűlés a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítását, illetőleg hozzá kapcsolódóan a Bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítését, mondta érdeklődésünkre Tóth Ferenc, a paksi választókerület Fideszes egyéni képviselője. Mint kiemelte: visszagondolva az elmúlt évekre, ilyen fontosságú döntést ilyen magas igen szavazattal még nem fogadott el a T. Ház. Mindenképpen kiemelendő, hogy rengeteg ember munkája fekszik az előkészítésében, amely visszatükröződik abban is, hogy mind a négy parlamenti párt támogatását megkapta. A döntés alátámasztja annak a kedvező folyamatnak a folytatását, amely az egész régióban a Paksi Atomerőmű támogatásával kezdődött el, és biztosítja azt a további fejlődést, amely tulajdonképpen az egész Dél-Dunántúli térségre komoly befolyással lesz a jövőben is.
Az Országgyűlés elfogadta a paksi hosszabbításról szóló tájékoztatót
Az Országgyűlés hétfői ülésén nagy többséggel elfogadta a kormány tájékoztatóját a paksi atomerőmű tervezett üzemidő hosszabbításáról. Kovács József az erőmű vezérigazgatója rendkívülinek nevezte, hogy a törvényhozásban egy kérdés 96,6 százalékos támogatottságot élvez. A jelenlévő 350 képviselő közül 339 támogató szavazatával (4 nem és 8 tartózkodás mellett) fogadta el a T. Ház a benyújtott javaslatot, melynek Petrétei József igazságügy-miniszter volt az előterjesztője. A 96,6 százalékos szavazati arány azt bizonyítja, hogy mind a négy parlamenti párt egyöntetűen támogatja a Bátaapáti kis-és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló megépítését, valamint a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását. A döntést megelőzően már többször tárgyalta az előterjesztést a Parlament Gazdasági, illetve a Környezetvédelmi bizottsága.
Az előterjesztéshez négy módosító javaslat érkezett, amelyeket Illés Zoltán és Pap János (Fidesz), illetve Fodor Gábor (SZDSZ) terjesztett elő. Illés Zoltán minden esetben azt indítványozta, hogy zárják be a Paksi Atomerőművet, mert szerinte hatezer szélerőművel kiváltható lenne a termelése, valamint megszűnne a hazai energiaellátás biztonságát veszélyeztető helyzet, ami abból adódik, hogy egy nagy erőmű biztosítja a villamos-energia igény 40 százalékát. Szerinte hazánk uniós tagországként egyébként sem tekinthető az energiahordozók szempontjából importfüggőnek, hiszen lehetőségünk van a hiányzó energia beszerzésére. Szerinte inkább kiszolgáltatottá teszi az országot az, hogy az orosz uránszállítmányoktól függ az áramtermelés biztonsága. Illés Zoltán rendszeresen vitába szállt az eredeti határozati javaslat beterjesztőivel, a többi képviselővel, köztük saját párttársaival is. Felszólalásaiban mindvégig azt bizonygatta, hogy szerinte kiváltható a Paksi Atomerőmű szélenergiával, ezért az üzemidő-hosszabbítás és a hulladéktároló megépítése helyett szélerőműveket kellene létesíteni. Illés Zoltán kétségbe vonta az atomenergia lakossági elfogadottságát igazoló közvélemény kutatásokat, (a felmérések hatvanöt százalékos lakossági támogatottságot mutatnak), valamint megkérdőjelezte a Bátaapáti geológiai kutatások eredményét és a korrekt tájékoztatást is. Azt állította, hogy az atomlobbi akarata érvényesül mindenben, sőt néhány képviselőtársát is az atomlobbi emberének nevezett, valamint kétségbe vonta a kormányhivatalok, a szakhatóságok és felügyeleti szervek pártatlanságát is.
A vitában résztvevő többi képviselő egytől-egyig azt hangoztatta, hogy jelenleg nincs alternatívája a Paksi Atomerőmű üzemidő-meghosszabbításának, ezért értelemszerűen meg kell építeni a hulladéktárolót is. Bár többen azt is hozzátették, hogy nem atomenergia pártiak, de az ország energiaellátásának biztonsága miatt nem lehet eltekinteni a nukleáris energia további felhasználásától. Ez nemcsak a legolcsóbb energiatermelési mód, de környezetvédelmi szempontból is támogatható, ugyanis nem bocsát ki a légkörre veszélyes káros anyagokat. Hozzászólásaikban minden párt nevében azt jelezték a képviselők, hogy támogatják az eredeti országgyűlési javaslat elfogadását és elutasítják a módosító indítványokat.
Ilyen előzmények után szavazta meg a T. Ház 99,6 százalékos szavazati aránnyal az előterjesztést, melyet Kovács József vezérigazgató a következőképpen értékelt az EnergiaInfónak: a szabadon választott magyar országgyűlés történetében rendkívüli eredménynek nevezhető a 96,6 százalékos igenlő szavazati arány, amely egyben azt is jelenti, hogy a Parlament felelősségteljesen döntött Magyarország villamos-energia ellátásának jövőjéről. Ezzel a döntéssel olyan választ adott az Országgyűlés az energiaellátás biztonságosságára, amely mind Paks, mind az egész ország számára megnyugtató. A jövőben nincs miért aggódni Pakson, az elért eredmények minősítik az atomerőmű eddigi teljesítményét, és ez tükröződött vissza ebben a meggyőző többségű szavazásban is. A képviselők is látják és tudják, hogy az atomerőmű biztonságosan működik, különben nem adták volna szavazatukat az üzemidő-hosszabbításra.
Az Országgyűlés egyben zöld utat adott a hulladéktároló létesítését megelőző hatósági engedélyeztetési eljáráshoz is. Ennek eredményeként megépülhet Bátaapátiban az a tároló, amely alapvetően szükséges a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításához is. Segítségével megoldott lesz az atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése a következő húsz évben is, amely természetesen egyfajta perspektívát fog teremteni a Pakson élők, dolgozók számára. Ez a politikai döntés lehetővé teszi, hogy az egész magyar nukleáris energetika további hosszú távú fejlődésnek induljon, hiszen olyan perspektíva nyílik meg mind a tudomány, mind pedig a képzés-oktatás és munkahelyteremtés területén, amely hosszú időre meghatározó jelentőségű lesz.
Az egész nukleáris szakma számára olyan történelmi jelentőségű döntés született a Parlamentben, amely túlmutat az ország határain is, tette hozzá Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója. Szerinte ez a döntés mindenki számára három értelemben is biztonságot jelent. Egyfelől az ellátás biztonságát, vagyis, hogy lesz villamos-energia, másfelől pedig garantálja az elfogadható árú áramellátást, hiszen köztudottan az atomerőmű a legolcsóbb energiatermelő. És harmadszor nem szabad elfeledkezni a környezet biztonságáról sem, hiszen a Bátaapáti végleges hulladéktároló sokkal biztonságosabb lesz, mint az átmeneti tároló. Alapvető az is, hogy az atomerőmű nem bocsát ki működése során széndioxidot a levegőbe, tehát a globális felmelegedés elleni nemzetközi harc fontos lépcsője. Ez erőt ad a jövőben az egész nukleáris szakmának, melyet alátámaszt az is, hogy ilyen magas szavazati aránnyal talán még egyszer sem hozott döntést a magyar Parlament.
Nagy öröm, hogy ilyen meggyőző arányban szavazta meg az Országgyűlés a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítását, illetőleg hozzá kapcsolódóan a Bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítését, mondta érdeklődésünkre Tóth Ferenc, a paksi választókerület Fideszes egyéni képviselője. Mint kiemelte: visszagondolva az elmúlt évekre, ilyen fontosságú döntést ilyen magas igen szavazattal még nem fogadott el a T. Ház. Mindenképpen kiemelendő, hogy rengeteg ember munkája fekszik az előkészítésében, amely visszatükröződik abban is, hogy mind a négy parlamenti párt támogatását megkapta. A döntés alátámasztja annak a kedvező folyamatnak a folytatását, amely az egész régióban a Paksi Atomerőmű támogatásával kezdődött el, és biztosítja azt a további fejlődést, amely tulajdonképpen az egész Dél-Dunántúli térségre komoly befolyással lesz a jövőben is.
