Egy tengerentúli kutató felfedezése szerint, a vasból, az alumíniumból, vagy akár a bórból is kiváló üzemanyagot lehet előállítani.Dave Beach, az Oak Ridge National Laboratory kutatója szerint, a porrá őrölt vas, alumínium, vagy bór helyettesítheti a belsőégésű motorokban eddig használt üzemanyagokat. A fémeket nem elég csupán ledarálni, hanem nanométeres darabkákra kell bontani, és a por ugyanúgy befecskendezhető az égéstérbe, mint például a benzin-levegő keverék.
A nagy finomságú por begyújtásához elegendő egy szikra, így minimális átalakításra van szükség a motorban. A kutató azt állítja, hogy a fém alapú porból többszörös mennyiségű energia nyerhető, mint a hagyományos, fosszilis üzemanyagokból, anélkül, hogy az égés hőmérséklete jelentősen megemelkedne, és kárt tenne a motor alkatrészeiben.
Így például az alumíniumból készített üzemanyagból kétszer, a bórból pedig négyszer annyi energia állítható elő, mint benzinből. Az egyetlen kiküszöbölendő probléma a fém alapú üzemanyaggal kapcsolatban, az oxidáció, amely rontja az égés hatásfokát, ezzel szemben nem keletkeznek nitrogénoxidok, káros részecskék, illetve széndioxid.
A felfedezés másik jelentősége, hogy a fosszilis üzemanyagok fogytával egy olyan alternatív energiaforrás nyerhető, amelyhez szinte korlátlan mennyiségű alapanyag áll rendelkezésre, például roncs autók, vagy üdítős dobozok feldolgozásával..
Bár a fém alapú üzemanyag felhasználása az autóiparban elsőször merült fel, üzemanyagként való használata nem idegen például az űrkutatásban, hiszen például az űrsikló gyorsító rakétájához használt szilárd hajtóanyag is tartalmaz alumíniumot. A harcászati eszközök között is fellelhető a fém alapú üzemanyag, használják például torpedók meghajtására, illetve nagy távolságot áthidaló, taktikai lőfegyverek üzemanyagaként.
Fémpor lehet a benzin alternatívája
Egy tengerentúli kutató felfedezése szerint, a vasból, az alumíniumból, vagy akár a bórból is kiváló üzemanyagot lehet előállítani.Dave Beach, az Oak Ridge National Laboratory kutatója szerint, a porrá őrölt vas, alumínium, vagy bór helyettesítheti a belsőégésű motorokban eddig használt üzemanyagokat. A fémeket nem elég csupán ledarálni, hanem nanométeres darabkákra kell bontani, és a por ugyanúgy befecskendezhető az égéstérbe, mint például a benzin-levegő keverék.
A nagy finomságú por begyújtásához elegendő egy szikra, így minimális átalakításra van szükség a motorban. A kutató azt állítja, hogy a fém alapú porból többszörös mennyiségű energia nyerhető, mint a hagyományos, fosszilis üzemanyagokból, anélkül, hogy az égés hőmérséklete jelentősen megemelkedne, és kárt tenne a motor alkatrészeiben.
Így például az alumíniumból készített üzemanyagból kétszer, a bórból pedig négyszer annyi energia állítható elő, mint benzinből. Az egyetlen kiküszöbölendő probléma a fém alapú üzemanyaggal kapcsolatban, az oxidáció, amely rontja az égés hatásfokát, ezzel szemben nem keletkeznek nitrogénoxidok, káros részecskék, illetve széndioxid.
A felfedezés másik jelentősége, hogy a fosszilis üzemanyagok fogytával egy olyan alternatív energiaforrás nyerhető, amelyhez szinte korlátlan mennyiségű alapanyag áll rendelkezésre, például roncs autók, vagy üdítős dobozok feldolgozásával..
Bár a fém alapú üzemanyag felhasználása az autóiparban elsőször merült fel, üzemanyagként való használata nem idegen például az űrkutatásban, hiszen például az űrsikló gyorsító rakétájához használt szilárd hajtóanyag is tartalmaz alumíniumot. A harcászati eszközök között is fellelhető a fém alapú üzemanyag, használják például torpedók meghajtására, illetve nagy távolságot áthidaló, taktikai lőfegyverek üzemanyagaként.
