Az elmĂşlt kĂŠt napban a helyzet JapĂĄnban egyĂŠrtelmĹąen tovĂĄbb romlott. A
fĂśldrengĂŠs idejĂŠn mĹąkĂśdĹ Fukushima atomerĹmĹą 1. szĂĄmĂş telephelyĂŠnek 1.,
2. ĂŠs 3. reaktorĂĄn robbanĂĄs tĂśrtĂŠnt, a 4. blokk pedig (ami
karbantartĂĄson ĂĄllt a fĂśldrengĂŠs idejĂŠn) egy sĂşlyos tĹązĂśn esett ĂĄt, ĂŠs
sĂŠrĂźlt a pihentetĹ medencĂŠben lĂŠvĹ besugĂĄrzott kazettĂĄk hĹątĂŠse – foglalta Ăśssze legfrissebb elemzĂŠsĂŠben AsuzĂłdi Attila, a BME NukleĂĄris Technikai IntĂŠzetĂŠnek vezetĹje.Â
Az Ăşj helyzetet Ăşgy lehet Ăśsszefoglalni, hogy tervezĂŠsi alapon tĂşli, Ăşn. sĂşlyos baleseti folyamatok zajlanak az 1., 2., 3. reaktor zĂłnĂĄjĂĄban, valamint vĂŠlhetĹen minimum a 4. blokk pihentetĹ medencĂŠjĂŠben, de vĂŠlemĂŠnyem szerint nem elkĂŠpzelhetetlen, hogy az 1., 2., 3. reaktor pihentetĹ medencĂŠjĂŠben is veszĂŠlybe kerĂźlt a kazettĂĄk hĹątĂŠse. Gondok vannak az 5. ĂŠs 6. blokk pihentetĹ medencĂŠjĂŠben termelĹdĹ hĹ elvezetĂŠsĂŠvel is.
1)Â Â Â A magyar kĂśzvĂŠlemĂŠny legfontosabb kĂŠrdĂŠse ebben a helyzetben, hogy mekkora a veszĂŠly a lakossĂĄgra nĂŠzve.
HatĂĄrozott vĂĄlaszaim:
MagyarorszĂĄgra vagy EurĂłpĂĄra nĂŠzve nem jelentenek veszĂŠlyt a japĂĄn kibocsĂĄtĂĄsok! Nem kerĂźlt ki annyi sugĂĄrzĂł anyag, ĂŠs az nem jutott fel olyan magassĂĄgba, hogy ezek az anyagok el tudjanak jutni relevĂĄns mennyisĂŠgben EurĂłpĂĄba. Az esemĂŠnyek kezdete utĂĄn 6 nappal is azt mondom, hogy radiolĂłgiai kĂśvetkezmĂŠnyei nem lesznek ennek az esemĂŠnynek EurĂłpĂĄban ĂŠs MagyarorszĂĄgon sem.
Ăzsia JapĂĄnon kĂvĂźli rĂŠszĂŠn ĂŠs Ăszak-AmerikĂĄban szintĂŠn nem lesznek radiolĂłgiai kĂśvetkezmĂŠnyek. Lehet, hogy KĂnĂĄban vagy OroszorszĂĄgban nyomokban ki fognak tudni mutatni a japĂĄn kibocsĂĄtĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł izotĂłpokat, de ennek egĂŠszsĂŠgĂźgyi kockĂĄzata nem lesz. LĂĄttam ma a CNN adĂĄsĂĄban, hogy az USA nyugati partvidĂŠkĂŠn elkezdtek az emberek jĂłdtablettĂĄt vĂĄsĂĄrolni. RendkĂvĂźli mĂłdon ki kell hangsĂşlyozni, hogy JapĂĄnon kĂvĂźl jĂłdtablettĂĄt bevenni nem csak nem indokolt, de kifejezetten veszĂŠlyes is. Vannak emberek, akiknek a szervezete allergiĂĄs reakciĂłt mutat nagy mennyisĂŠgĹą jĂłd bevĂŠtele utĂĄn, de ez az adott szemĂŠly szĂĄmĂĄra nem feltĂŠtlenĂźl ismert. Ha az emberek nagy szĂĄmban bevesznek jĂłdot, ki fog derĂźlni, hogy ki allergiĂĄs rĂĄ, ĂŠs milliĂł lakosonkĂŠnt 1-2 ember akĂĄr bele is halhat az allergiĂĄs reakciĂłba. Mivel a jĂłdtabletta bevĂŠtele JapĂĄnon kĂvĂźl nem indokolt, nem ĂŠrdemes ezt a kockĂĄzatot felvĂĄllalni!
JapĂĄnban ott kell jĂłdtablettĂĄt bevenni, ahol a hatĂłsĂĄgok azt elrendelik. Ez az a szĹąk terĂźlet, amire a szennyezĂŠs kiterjedhet. TovĂĄbbra is tartom, hogy JapĂĄn egĂŠszĂŠnek vagy nagy terĂźletĂŠnek elszennyezĹdĂŠse nem valĂłszĂnĹą. Az erĹmĹą kĂśrĂźli 20 km-es kĂśrben jelentĹs szennyezĂŠs van mĂĄr most is, ĂŠs a helyzet ott valĂłszĂnĹąleg mĂŠg romlani fog. Nagyobb tĂĄvolsĂĄgban radiolĂłgiai kĂśvetkezmĂŠnyek nagyon nem valĂłszĂnĹąek!
2)Â Â Â A helyzet egĂŠszsĂŠgĂźgyi veszĂŠlyei a Fukushima I. atomerĹmĹą dolgozĂłira, a mentesĂtĂŠsben rĂŠsztvevĹkre nĂŠzve
A mostani adatok szerint a telephely egyes rĂŠszein 8-10 mSv/h a dĂłzisteljesĂtmĂŠny (8-10 millisievert dĂłzis ĂłrĂĄnkĂŠnt), vagy ekkora volt rĂśvidebb-hosszabb ideig. EnnĂŠl magasabb ĂŠrtĂŠkek is elkĂŠpzelhetĹek ebben a helyzetben. Ez â ahogy korĂĄbban is Ărtam â egyĂŠrtelmĹąen korlĂĄtozza a dolgozĂłk munkĂĄjĂĄt. A nemzetkĂśzi elĹĂrĂĄsok szerint egy dolgozĂł 5 ĂŠv alatt 100 mSv dĂłzist kaphat a munkĂĄja sorĂĄn, ĂŠves szinten a korlĂĄt 20 mSv. (Egy adott ĂŠvben ez az ĂŠrtĂŠk felmehet 50 mSv-re, de akkor is 100 mSv a korlĂĄt 5 ĂŠvre.) A baleset elhĂĄrĂtĂĄsa mint kĂźlĂśnĂśs indok miatt egy kivĂĄlasztott dolgozĂłi csoportra a dĂłziskorlĂĄtot megemelhetik (a hĂrek szerint ez a hatĂĄrĂŠrtĂŠk mĂłdosĂtĂĄs JapĂĄnban 250 mSv-ig megtĂśrtĂŠnt). Ha fennmaradnak a telephelyen a mostani dĂłzisviszonyok, vagy tovĂĄbb romlanak, a helyreĂĄllĂtĂĄshoz sok dolgozĂłra ĂŠs kĂźlĂśnleges intĂŠzkedĂŠsekre lesz szĂźksĂŠg.
3)Â Â Â A Fukushima I. atomerĹmĹą blokkjainak ĂĄllapota
A japĂĄn Yoshiaki Oka professzorral kĂśzĂśsen rĂŠszletesen elemeztĂźk az interneten elĂŠrhetĹ videofelvĂŠteleket. Arra jutottunk, amit a hivatalos kĂśzlĂŠsek is tartalmaznak: az 1. ĂŠs a 3. blokkon a hidrogĂŠnrobbanĂĄs a reaktorcsarnokban tĂśrtĂŠnhetett (az 1. ĂĄbrĂĄn (20) jelĹą tĂŠr), ami az ĂŠpĂźlet tetejĂŠt rombolta le. JĂłl lĂĄthatĂł a videĂłkon, hogy a robbanĂĄs felhĹje elsĹsorban vĂzszintesen terjed, kevĂŠssĂŠ hatol felfelĂŠ. Az atomerĹmĹąvet ĂźzemeltetĹ TEPCO cĂŠg azon kĂśzlĂŠse, hogy itt a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźlet elsĹ gĂĄtja, az 1. ĂĄbrĂĄn (12) szĂĄmmal jelĂślt acĂŠl fal nem sĂŠrĂźlt meg, minden bizonnyal helytĂĄllĂł. Ăgy tĹąnik, hogy mostanra ezeket a reaktorokat elĂĄrasztottĂĄk vĂzzel. Ha a keletkezĹ gĹzt egyszerĹąen kiengedik a kĂśrnyezetbe, a kazettĂĄk hosszĂş tĂĄvĂş hĹątĂŠse megoldott, Ăgy itt tovĂĄbbi Ăźzemanyag-sĂŠrĂźlĂŠs nem vĂĄrhatĂł. A TEPCO kĂśzlĂŠse szerint mind az 1., mind a 3. reaktoron a zĂłna jelentĹs rĂŠsze (az egyik esetben kb. 2/3 rĂŠsze, mĂĄsik esetben 1/3 rĂŠsze) megolvadhatott. Ha a reaktorokat azĂłta vĂzzel elĂĄrasztottĂĄk, ĂŠs a vĂzszintet most mĂĄr tartjĂĄk, tovĂĄbbi olvadĂĄs nem valĂłszĂnĹą. A korĂĄbbi zĂłnaolvadĂĄs elsĹsorban azĂŠrt problĂŠma, mert az olvadĂĄs hatĂĄsĂĄra a keramikus urĂĄn-dioxid Ăźzemanyag mĂĄtrixbĂłl a gĂĄz halmazĂĄllapotĂş, illetve illĂŠkony hasadĂĄsi termĂŠkek nagyobb mennyisĂŠgben tudtak kiszabadulni. Ez nĂśvelte az erĹmĹą telephelyĂŠnek szennyezettsĂŠgĂŠt.
A felvĂŠtelek elemzĂŠse alapjĂĄn a robbanĂĄs a Fukushima I. atomerĹmĹą 2. blokkjĂĄn teljesen mĂĄs termĂŠszetĹą volt. A YouTube-on talĂĄlt felvĂŠtelen egyĂŠrtelmĹąen lĂĄtszik, hogy a robbanĂĄs felhĹje felfelĂŠ tĂśrekszik (szerintem maximum 1000 mĂŠter magasra hatolhatott fel), majd nagy mĂŠretĹą, nehĂŠz (vĂŠlhetĹen) betondarabok hullanak alĂĄ. Az is egyĂŠrtelmĹąen lĂĄthatĂł, hogy a robbanĂĄs elejĂŠn megindul egy szĂźrke felhĹ felfelĂŠ, majd lĂĄtszik egy narancssĂĄrga szĂnĹą felvillanĂĄs, ĂŠs a robbanĂĄs felhĹje mĂŠg magasabbra hatol. A 2. ĂĄbra felhasznĂĄlĂĄsĂĄval a kĂśvetkezĹ magyarĂĄzat adhatĂł.
A 2. reaktor hĹątĂŠse hosszabb idĹre kimaradt. Ennek hatĂĄsĂĄra a reaktorzĂłna szĂĄrazra kerĂźlt, a kazettĂĄk tĂşlhevĂźltek, ami az elĂĄrasztĂĄs utĂĄn jelentĹs hidrogĂŠnfejlĹdĂŠshez vezetett, mert 1200 oC fĂślĂśtt az Ăźzemanyag cirkĂłnium burkolata ĂŠs a vĂzgĹz kĂśzĂśtt a kĂśvetkezĹ kĂŠmiai reakciĂł jĂĄtszĂłdik le:
Zr + 2 H2O ZrO2 + 2H2 + 5 MJ/kg Zr (hĹfelszabadulĂĄssal jĂĄrĂł reakciĂł).
A reaktorok hermetikus terĂŠt nitrogĂŠnnel tĂśltik fel, hogy ha keletkezik hidrogĂŠn ebben a reakciĂłban, az ne tudjon berobbanni (a robbanĂĄshoz oxigĂŠn is kell, ami a cirkĂłnium-vĂzgĹz reakciĂłban nem keletkezik). A 2. reaktorban sem keletkezett oxigĂŠn, ĂŠs nem valĂłszĂnĹą, hogy tĂśmĂśrtelensĂŠgeken beszĂśkĂśtt volna, hiszen az ĂźzemeltetĹk folyamatosan azzal kĂźzdĂśttek, hogy tĂşl magas a nyomĂĄs a hermetikus vĂŠdĹburkon belĂźl. Adatok hiĂĄnyĂĄban csak vĂŠlelmezni lehet, hogy a tengervĂz bejuttatĂĄsa sorĂĄn a szivattyĂşk nem tisztĂĄn vizet, hanem a mostoha kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt vĂz-levegĹ keverĂŠket nyomtak be a hermetikus tĂŠrbe. Ez az oxigĂŠn elegendĹ lehetett ahhoz, hogy a 2. ĂĄbra tĂłrusz alakĂş terĂŠben vagy a reaktortartĂĄlyon kĂvĂźl, a tartĂĄly kĂśrĂźl a primer kontĂŠnmenten belĂźl a hidrogĂŠn egy rĂŠsze berobbanjon. Ez megemelte a reaktortartĂĄly fĂślĂśtti beton fedelet (jĂłl lĂĄtszik a 2. ĂĄbrĂĄn), a gĹz ĂŠs a maradĂŠk hidrogĂŠn ki tudott ĂĄramlani a szabadba, ahol a maradĂŠk hidrogĂŠn be tudott robbanni a kĂśrnyezetben lĂŠvĹ oxigĂŠnnel. Ez okozhatta a videĂłkon lĂĄthatĂł âkĂsĂŠrĹâ felvillanĂĄst. Az ĂźzemeltetĹ cĂŠg azt kĂśzĂślte, hogy a 2. reaktor tartĂĄlya nem sĂŠrĂźlt meg. A fent leĂrt esemĂŠnysorban ez lehetsĂŠges.
FelmerĂźlhetne, hogy a zĂłnaolvadĂĄs sorĂĄn keletkezett olvadĂŠk a reaktortartĂĄly aljĂĄra ĂŠrkezve gĹzrobbanĂĄst vĂĄlthatott ki, ĂŠs esetleg ez okozhatta a 2. blokkon a robbanĂĄst. Ez azĂŠrt nem valĂłszĂnĹą, mert akkor sokkal tĂśbb aktivitĂĄs kerĂźlt volna ki a kĂśrnyezetbe, a mostaninĂĄl sokkal nagyobb dĂłzisteljesĂtmĂŠnyek lennĂŠnek a telephelyen.
4)Â Â Â A Fukushima I. atomerĹmĹą blokkjainak pihentetĹ medencĂŠi
KorĂĄbbi elemzĂŠsemben Ărtam, hogy ha a vĂz nem folyt el a fĂśldrengĂŠs vagy az azt kĂśvetĹ esemĂŠnyek hatĂĄsĂĄra a pihentetĹ medencĂŠkbĹl, akkor az ott tĂĄrolt kiĂŠgett kazettĂĄk sĂŠrĂźlĂŠsĂŠnek kisebb a valĂłszĂnĹąsĂŠge. Sajnos a âhaâ itt eldĹlt rossz irĂĄnyba, mert tĂśbb blokkon is rossz hĂrek ĂŠrkeztek a pihentetĹ medencĂŠkrĹl. TovĂĄbb ĂĄrnyalja a kĂŠpet, hogy a fĂśldrengĂŠs idejĂŠn ĂĄllĂł 4. blokkon is hĹątĂŠsi problĂŠmĂĄk lĂŠptek fel a pihentetĹ medencĂŠnĂŠl. Arra kell szĂĄmĂtani, hogy az 1., 2., 3., 4. blokkokon is lehetett (vagy lehet a jĂśvĹben) Ăźzemanyag sĂŠrĂźlĂŠs a pihentetĹ medencĂŠkben. Ez nĂśvelheti a telephelyi kibocsĂĄtĂĄst, ĂŠs a kĂśzvetlen kĂśrnyĂŠk szennyezettsĂŠgĂŠt. Innen sem vĂĄrhatĂł azonban olyan kibocsĂĄtĂĄs, ami messzire eljuthatna.
A 4. blokk pihentetĹ medencĂŠjĂŠnek problĂŠmĂĄja Ăşjra felhĂvja arra a figyelmet, amirĹl a korĂĄbbi elemzĂŠsekben Ărtam: az alap infrastruktĂşra nagyon sĂşlyosan megsĂŠrĂźlt (elsĹsorban nem a fĂśldrengĂŠsben, hanem a cunami miatt), ezĂŠrt alapvetĹ feladatok elvĂŠgzĂŠse is nehĂŠzzĂŠ vĂĄlt. Lehet, hogy itt is tĂźzelĹanyag ellĂĄtĂĄsi problĂŠmĂĄk keletkeztek a szivattyĂşknĂĄl vagy a szivattyĂşkat hajtĂł motorok Ăźzemanyaga vĂzzel szennyezĹdĂśtt, ami hosszabb idejĹą hĹątĂŠs kiesĂŠshez vezetett. Az 1., 2., 3. blokki robbanĂĄsok mechanikai hatĂĄsa is okozhatott problĂŠmĂĄt a reaktorĂŠpĂźletek tetejĂŠn lĂŠvĹ (az 1. ĂĄbrĂĄn (21) szĂĄmmal jelĂślt) pihentetĹ medencĂŠk integritĂĄsĂĄban vagy hĹątĹrendszerĂŠben. A legutolsĂł jelentĂŠsek szerint gondok lĂŠptek fel az 5. ĂŠs 6. blokk pihentetĹ medencĂŠjĂŠben termelĹdĹ hĹ elvezetĂŠsĂŠvel is.
5)Â Â Â Kikezdik-e a nukleĂĄris biztonsĂĄgi alapelveket a japĂĄn esemĂŠnyek?
Az atomerĹmĹąveket a mĂŠlysĂŠgi vĂŠdelem elve alapjĂĄn az Ăźzemzavarok szĂŠles kĂśrĂŠre mĂŠretezik. Az Ăźzemzavarok kiindulĂł esemĂŠnye kĂśzĂśtt minden, az adott telephelyen elkĂŠpzelhetĹ kĂźlsĹ hatĂĄst figyelembe kell venni. Az Ăśsszes atomerĹmĹąvet mĂŠretezni kell szĂŠlsĹsĂŠges idĹjĂĄrĂĄsi kĂśrĂźlmĂŠnyekre, fĂśldrengĂŠsre, ĂĄrvĂzre, nagy hĹsĂŠgre vagy extrĂŠm hidegre. A tengerparti telephelyeknĂŠl a mĂŠretezĂŠsi alapban szerepelnie kell a szĂśkĹĂĄrnak is.
A mĂŠretezĂŠs sorĂĄn az atomerĹmĹą biztonsĂĄgi elemzĂŠsĂŠt vĂŠgzĹ mĂŠrnĂśkĂśk kikĂŠrik a geolĂłgusok, hidrolĂłgusok, meteorolĂłgusok vĂŠlemĂŠnyĂŠt, akik megadjĂĄk, hogy adott valĂłszĂnĹąsĂŠgi szintek mellett milyen extrĂŠm terhelĂŠsek vĂĄrhatĂłak a kĂśrnyezetbĹl.
A Fukushima atomerĹmĹą blokkjait is mĂŠreteztĂŠk fĂśldrengĂŠsre ĂŠs szĂśkĹĂĄrra is. A mostani fĂśldrengĂŠs JapĂĄn tĂśrtĂŠnetĂŠnek legnagyobbika. A fĂśldrengĂŠs utĂĄni cunami JapĂĄn tĂśrtĂŠnetĂŠnek legextrĂŠmebb szĂśkĹĂĄrja. Ilyen hatĂĄsokra nem mĂŠreteztĂŠk ezeket a blokkokat!
A most rendelkezĂŠsemre ĂĄllĂł adatok alapjĂĄn meg vagyok rĂłla gyĹzĹdve, hogy a blokkok a fĂśldrengĂŠst jĂłl viseltĂŠk, mĹąkĂśdĂŠskĂŠpesek maradtak (a 9-es magnitĂşdĂł ellenĂŠre), mivel a fĂśldrengĂŠsre valĂł mĂŠretezĂŠs igen nagy biztonsĂĄgi tartalĂŠkokkal tĂśrtĂŠnik. (Oka professzortĂłl tudom, hogy kisebb biztonsĂĄgi tartalĂŠkokkal mĂŠreteztĂŠk a tĂĄvvezetĂŠkek oszlopait, Ăgy a mĂŠrtĂŠkadĂł fĂśldrengĂŠst meghaladĂł erĹssĂŠgĹą rengĂŠsek hatĂĄsĂĄra a villamos hĂĄlĂłzat Ăśsszeomlott, Ăgy a telephely kĂźlsĹ ĂĄramellĂĄtĂĄs nĂŠlkĂźl maradt.)
A villamos hĂĄlĂłzat ĂśsszeomlĂĄsĂĄra is mĂŠretezik az atomerĹmĹąvet: emiatt ĂŠpĂtenek be tĂśbb, egymĂĄstĂłl fĂźggetlenĂźl mĹąkĂśdni kĂŠpes dĂzelgenerĂĄtort, melyek azonnal elindulnak a blokk generĂĄtorĂĄnak villamos hĂĄlĂłzatrĂłl valĂł leszakadĂĄsakor ĂŠs 40-60 mĂĄsodperces indulĂĄsi idejĂźk utĂĄn a biztonsĂĄgi rendszereket el tudjĂĄk lĂĄtni ĂĄrammal.
A Fukushimai blokkok azonban nem voltak felkĂŠszĂźlve ilyen extrĂŠm cunamira. A blokkok a 10 mĂŠter magas szĂśkĹĂĄr rombolĂĄsa kĂśvetkeztĂŠben sĂŠrĂźltek meg ilyen sĂşlyosan! TĂśnkrement az alapinfrastruktĂşra, ĂŠs a vĂŠgsĹ hĹnyelĹ biztonsĂĄgi hĹątĹvĂz blokkokra tĂśrtĂŠnĹ bepumpĂĄlĂĄsa lehetetlennĂŠ vĂĄlt. A cunami olyan kĂśzĂśs okĂş hibĂĄk sorozatĂĄt indĂtotta el, amit az ĂźzemeltetĹk mĂĄr nem tudtak lekezelni. (Esetleges emberi tĂŠnyezĹkrĹl lĂĄst a 7. pontot.) Ezek utĂĄn a sĂşlyos balesetek kezelĂŠsĂŠre szolgĂĄlĂł Ărott utasĂtĂĄsokat, balesetelhĂĄrĂtĂĄsi terveket kellett alkalmaznia a japĂĄn mĂŠrnĂśkĂśknek, amelyekkel a szabĂĄlyoknak megfelelĹen rendelkeztek is.
A japĂĄn esemĂŠnyek bizonyĂtjĂĄk, hogy a munka, amit a csernobili baleset utĂĄn az atomenergetikai mĂŠrnĂśkĂśk vĂŠgeztek, nem volt hiĂĄbavalĂł. Csernobil utĂĄn ugyanis alapos elemzĂŠsek kĂŠszĂźltek azokra a kis valĂłszĂnĹąsĂŠgĹą esemĂŠnyekre, amelyek nem szerepelnek a tervezĂŠsi alapban. A mĂŠlysĂŠgi vĂŠdelem elve szerint a kis valĂłszĂnĹąsĂŠgĹą, de a reaktorra nĂŠzve sĂşlyos â adott esetben vĂŠgzetes â kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrĂł esemĂŠnyek elemzĂŠse alapjĂĄn az atomerĹmĹąvekre sĂşlyosbaleset-kezelĂŠsi utasĂtĂĄsokat dolgoztak ki. Az elemzĂŠsek tovĂĄbbĂĄ informĂĄciĂłkkal szolgĂĄltak arrĂłl is, mi tĂśrtĂŠnhet a zĂłnaolvadĂŠkkal, mennyi hidrogĂŠn keletkezhet, hogyan lehet azt kezelni, stb. Ezeket az ismereteket ĂŠs kezelĂŠsi utasĂtĂĄsokat lehetett itt alkalmazni (tovĂĄbbi rĂŠszletek a sĂşlyos balesetekrĹl elĂŠrhetĹek habilitĂĄciĂłs elĹadĂĄsomban a weblapomon3).
6)Â Â Â Politikai kĂśvetkezmĂŠnyek
Az atomenergiĂĄban alapelv, hogy ha a tudomĂĄnyban Ăşj ismeretek merĂźlnek fel, akkor az alapjĂĄn a lĂŠtesĂtmĂŠnyek biztonsĂĄgĂĄt Ăşjra kell ĂŠrtĂŠkelni. A japĂĄn esemĂŠnyek ismeretĂŠben feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠges az eurĂłpai atomerĹmĹąvekben megvizsgĂĄlni a dĂzelgenerĂĄtorok mĹąkĂśdĹkĂŠpessĂŠgĂŠt ĂŠs a sĂşlyosbaleset-kezelĂŠsi utasĂtĂĄsok ĂŠrvĂŠnyessĂŠgĂŠt. Ezt a vizsgĂĄlatot Pakson is el kell vĂŠgezni. Az eurĂłpai atomerĹmĹąvi blokkok leĂĄllĂtĂĄsa azonban erre a vizsgĂĄlatra hivatkozva nem indokolt! Ahogy fentebb Ărtam, a japĂĄn fĂśldrengĂŠs ugyan rendkĂvĂźli erejĹą volt, ez magĂĄban nem okozta volna a fukushimai blokkok tĂśnkremenetelĂŠt. Az eurĂłpai atomerĹmĹąvekben is nagy konzervativizmusokkal terveztĂŠk meg a fĂśldrengĂŠsvĂŠdelmi rendszereket, Ăgy nem vĂĄrhatĂł, hogy eurĂłpai atomerĹmĹą sĂşlyosan kĂĄrosodna egy â a tervezĂŠsi alapot meghaladĂł â fĂśldrengĂŠsben. (EttĹl mĂŠg az Ăşjabb vizsgĂĄlatot nem kell elvetni; ĂĄt kell tekinteni, mit tanulhatunk a japĂĄn fĂśldrengĂŠsbĹl!)
A Fukushima I. telephely blokkjainak biztonsĂĄgos lehĹątĂŠsĂŠt nem a fĂśldrengĂŠs, hanem az azt kĂśvetĹ szĂśkĹĂĄr sodorta veszĂŠlybe. A nĂŠmet kancellĂĄr nemrĂŠgiben bejelentette, hogy a nĂŠmet reaktoroknĂĄl biztonsĂĄgi felĂźlvizsgĂĄlatot rendelnek el. Ez rendben is van, de azt is mondta Angela Merkel, hogy a legrĂŠgebbi blokkokat le kell ĂĄllĂtani a vizsgĂĄlatok idejĂŠre. SzubjektĂv kĂŠrdĂŠs, de vajon NĂŠmetorszĂĄgban (pl. BajororszĂĄgban, a kontinens belsejĂŠben) mifĂŠle cunamitĂłl fĂŠltik a reaktorokat? A nĂŠmet kancellĂĄr bejelentĂŠse nem nukleĂĄris biztonsĂĄgi, hanem politikai cĂŠlzatĂş: a jĂśvĹ hĂŠt vĂŠgĂŠn tĂśbb nĂŠmet tartomĂĄnyban vĂĄlasztĂĄsokat tartanak. A kancellĂĄr attĂłl tart, hogy politikai cunami sodorja el a pĂĄrtjĂĄt. Ennek semmi kĂśze a nukleĂĄris biztonsĂĄghoz!
Sokat fogunk tanulni a japĂĄn esemĂŠnyekbĹl, mint ahogy tanultunk az amerikai Three Miles Island (TMI) atomerĹmĹą 1979-es, ĂŠs a szovjet csernobili atomerĹmĹą 1986-os balesetĂŠbĹl is. De ĂłriĂĄsi kĂźlĂśnbsĂŠg TMI, Csernobil ĂŠs a japĂĄn balesetek kĂśzĂśtt, hogy az amerikai ĂŠs szovjet balesetek alapvetĹ oka emberi hibĂĄk sorozata volt, mĂg a mostani japĂĄn esemĂŠny olyan ĂłriĂĄsi termĂŠszeti csapĂĄsok sorozatĂĄbĂłl indult ki, amire a tervezĹk nem szĂĄmĂtottak, nem szĂĄmĂthattak.
RendkĂvĂźl fontos hangsĂşlyozni: japĂĄn egy nagyon fegyelmezett, fĂśldrengĂŠsveszĂŠlyben ĂŠlĹ orszĂĄg. Az ĂŠpĂtĂŠsi szabvĂĄnyok, az emberek kĂŠpzĂŠse, folyamatos trĂŠningje mind figyelembe veszik az ĂĄllandĂł fĂśldrengĂŠsveszĂŠlyt. Az ĂŠpĂźletek, az ipari lĂŠtesĂtmĂŠnyek jelentĹs rĂŠsze â benne az atomerĹmĹąvekkel â jĂłl vizsgĂĄztak tĂśrtĂŠnelmĂźk legnagyobb fĂśldrengĂŠsĂŠben. A nagy szĂśkĹĂĄrra azonban mĂŠg Ĺk sem voltak felkĂŠszĂźlve.
Egyes gazdasĂĄgi elemzĹk szerint a kĂśzvetlen kĂĄr 180 milliĂĄrd USD is lehet. Azonnal tĂśnkrementek lakĂłhĂĄzak, utak, villamos- ĂŠs gĂĄzvezetĂŠkek, termelĹĂźzemek, gyĂĄrak, repterek, repĂźlĹk, hajĂłk, vonatok, autĂłk. A kĂĄr Ăśsszege a cunami levonulĂĄskor kialakult, ahogy a halĂĄlos ĂĄldozatok szĂĄma is. A cunami utĂĄn a 180 milliĂĄrd dollĂĄros vesztesĂŠglistĂĄn nem voltak reaktorok, mert azok sokkal robosztusabbra voltak mĂŠretezve, mint a tĂśbbi civil lĂŠtesĂtmĂŠny. NĂŠhĂĄny napig kĂźzdĂśttek az atomerĹmĹą szakemberei, hogy a Fukushima I erĹmĹą blokkjai ne kerĂźljenek a vesztesĂŠglistĂĄra. Sajnos nem voltak sikeresek, nem tudtĂĄk megmenteni a blokkokat attĂłl, hogy rĂĄkerĂźljenek a vesztesĂŠglistĂĄra. Ma mĂĄr 4 blokkot elveszettnek lehet tekinteni, a 180 milliĂĄrd dollĂĄros Ăśsszeget meg kell nĂśvelni 10 vagy 20 milliĂĄrd dollĂĄrral.
De az atomerĹmĹą balesete nem ĂśnmagĂĄban tĂśrtĂŠnt, hanem egy sĂşlyos termĂŠszeti katasztrĂłfa kĂśvetkeztĂŠben. MĂŠg akkor is Ăgy van ez, ha a hĂrekben tĂşlsĂşlyban vannak az atomerĹmĹą kĂźzdelmĂŠvel kapcsolatos jelentĂŠsek. Amikor ezeket a sorokat Ărom, mĂĄr hivatalosan 4.000 fĂślĂśtti halottja ĂŠs 8.000 fĂślĂśtti eltĹąntje van a fĂśldrengĂŠs-cunami kettĹsnek. Ez Ăśsszesen vĂŠlhetĹen 10.000 fĂślĂśtti halĂĄlos ĂĄldozatot fog jelenteni. Nem kizĂĄrhatĂł, hogy az atomerĹmĹą mentesĂtĂŠsi munkĂĄi halĂĄlos ĂĄldozatokkal is jĂĄrnak majd a dolgozĂłk kĂśrĂŠben, de ezen ĂĄldozatok szĂĄma 4 nagysĂĄgrenddel fog elmaradni a teljes termĂŠszeti katasztrĂłfa ĂĄldozatainak szĂĄma alatt. A japĂĄn lakossĂĄg szĂŠles kĂśreiben a sugĂĄrzĂĄs nem fog ĂĄldozatokat szedni, mert megvannak a mĂŠrĹrendszerek, mĹąkĂśdnek a hatĂłsĂĄgok, a kitelepĂtĂŠsi tervek, stb. A lakossĂĄgot meg fogjĂĄk Ăłvni. Az atomerĹmĹą telephelyĂŠn, szĹąk kĂśrnyezetĂŠben nĂŠhĂĄny ĂŠvre sugĂĄrvĂŠdelmi korlĂĄtozĂĄsok lesznek ĂŠrvĂŠnyben.
A japĂĄn esemĂŠnyek ellenĂŠre az atomenergiĂĄnak hosszĂş tĂĄvon is szerepe marad a szĂŠndioxidkibocsĂĄtĂĄs-mentes villamosenergia-termelĂŠsben.
7)Â Â Â LehetsĂŠges emberi hibĂĄk
7/a)Â Â Â Esetleges tervezĂŠsi hibĂĄk
Jogosan merĂźl fel a kĂŠrdĂŠs, hogy hibĂĄztak-e a Fukushima I ĂźzemeltetĹi vagy tervezĹi.
A Fukushima tervezĂŠsi cunami mĂŠretĂŠt nem sikerĂźlt kiderĂtenĂźnk, de talĂĄltunk adatot az ĂŠszakabbra fekvĹ Higashidori telephelyre: ott a tervezĹk a jegyzett tĂśrtĂŠnelem legnagyobb cunamijĂĄt, az 1856-osat vettĂŠk. Ennek elemzĂŠse azt mutatta, hogy ha ugyanaz a cunami megtĂśrtĂŠnne, az a Higashidori telephelyen +5,12 m maximĂĄlis ĂŠs -3,23 m minimĂĄlis vĂzszintet okozna. EbbĹl kiindulva a Higashidori telephely Ăşgy kĂŠszĂźlt el, hogy -5 m vĂzszintvĂĄltozĂĄsnĂĄl mĂŠg mĹąkĂśdjĂśn a vĂzkivĂŠteli mĹą, ĂŠs a kritikus berendezĂŠsek +10 m magasan legyenek. TehĂĄt nagy konzervatĂv rĂĄhagyĂĄssal vettĂŠk fel a tervezĂŠsi alapĂŠrtĂŠkeket a tĂśrtĂŠnelmi cunami vĂzszintadataibĂłl kiindulva. Ha Ăgy terveztĂŠk volna a Fukushima I telephelyet (errĹl most mĂŠg nincs adatunk), a vĂz valĂłszĂnĹąleg akkor is elĂŠrte volna a kritikus komponenseket. Ha tudtĂĄk volna, hogy ilyen magas szĂśkĹĂĄr jĂśhet, vĂŠlhetĹen erre is fel tudtak volna kĂŠszĂźlni.
7/b)Â Â Â KommunikĂĄciĂłs hibĂĄk
Az esemĂŠnyek kezdete Ăłta az a vĂŠlemĂŠnyem, hogy nem megfelelĹ a japĂĄn fĂŠl kommunikĂĄciĂłja. EgyszerĹąen tĂşl kevĂŠs adatot kĂśzĂśltek az elsĹ napokban, ĂŠs most is tĂşl kevĂŠs technikai rĂŠszlet ismert. A szemĂŠlyes beszĂŠlgetĂŠsekbĹl kiderĂźlt szĂĄmomra, a TEPCO-nak nincs olyan kommunikĂĄciĂłs csapata, akik a kĂźlfĂśldi szervezetek felĂŠ tudnĂĄnak Ăźzeneteket, elemzĂŠseket tovĂĄbbĂtani.
A tartĂłs ĂĄramszĂźnet is nehezĂtette a kommunikĂĄciĂłt. InformĂĄciĂłim szerint az erĹmĹąvi irĂĄnyĂtĂłkĂśzpont mĂŠg mindig ĂĄram nĂŠlkĂźl van, pedig innen mĹąkĂśdnek a hivatalos kommunikĂĄciĂłs vonalak a TEPCO vĂĄllalat kĂśzpontja felĂŠ.
Rontott a kommunikĂĄciĂłn, hogy a japĂĄn kormĂĄnynak is szerepe van ilyen helyzetekben. A japĂĄn tĂĄrsadalom nagyon bĂźrokratikus ĂŠs hierarchikus, a fontos bejelentĂŠsek a kormĂĄnyra tartoznak mĂŠg akkor is, ha az atomerĹmĹąvet ĂźzemeltetĹ TEPCO egy tĹzsdei magĂĄncĂŠg. AttĂłl tartok, a kormĂĄnnyal valĂł folyamatos egyeztetĂŠs az elsĹ napokban sok informĂĄciĂłt kĂŠsleltetett vagy egyszerĹąen kiszĹąrt a rendszerbĹl.
7/c)Â Â Â ĂzemeltetĹi hibĂĄk
Az ĂźzemeltetĹk az elsĹ napokban feltehetĹen arra tĂśrekedtek, hogy biztosĂtsĂĄk az ĂĄramellĂĄtĂĄst ĂŠs elkerĂźljĂŠk a radioaktĂv kibocsĂĄtĂĄst. Ha a biztonsĂĄgi hĹątĹvĂzrendszer elvesztĂŠse utĂĄn bĂĄtran lefĂşvatjĂĄk tĂśbbszĂśr a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźletet (a primer kontĂŠnmentet), az Ăźzemanyag-sĂŠrĂźlĂŠst kĂŠsleltetni lehetett volna. VĂŠlelmezem, hogy a kĂśrnyezet ĂŠs a lakossĂĄg vĂŠdelme ĂŠrdekĂŠben ezzel a dĂśntĂŠssel kivĂĄrtak. Az is lehet, hogy ezt a dĂśntĂŠst a kormĂĄnyra bĂztĂĄk, aki kompetencia hiĂĄnyĂĄban kĂŠslekedett a kellemetlen dĂśntĂŠst meghozni. Ha a hermetikus tĂŠrben felgyĂźlemlett gĹzt az 1., 2., 3. reaktornĂĄl hamarabb lefĂşvatjĂĄk, a zĂłnasĂŠrĂźlĂŠs idĹben kitolhatĂł lett volna, esetleg arra az idĹre is, amikor mĂĄr megoldhatĂł a reaktorok kĂźlsĹ hĹątĂŠse.
Az is lehet azonban, hogy fizikailag nem volt lehetsĂŠges a szelepek nyitĂĄsa a dĂzelek mĹąkĂśdĂŠskĂŠptelensĂŠge ĂŠs a teljes ĂĄramkimaradĂĄs miatt. (Nem tudhatjuk, hogy ĂĄram hiĂĄnyĂĄban lehetsĂŠges-e a szĂźksĂŠges szelepek manuĂĄlis nyitĂĄsa.) Ăgy ĂŠrtesĂźltem, hogy mĂĄrcius 16-ĂĄn mĂŠg mindig nincsen ĂĄram a telephelyen, annyira sĂşlyosan kĂĄrosodott a villamos hĂĄlĂłzat a fĂśldrengĂŠs ĂŠs a szĂśkĹĂĄr kĂśvetkeztĂŠben.
Vancouver, Kanada, 2011. mĂĄrcius 16. 22:15
   Dr. Aszódi Attila
   igazgató, BME Nukleåris Technikai IntÊzet
Aszódi: Japánban a helyzet egyértelműen romlott
Az elmĂşlt kĂŠt napban a helyzet JapĂĄnban egyĂŠrtelmĹąen tovĂĄbb romlott. A
fĂśldrengĂŠs idejĂŠn mĹąkĂśdĹ Fukushima atomerĹmĹą 1. szĂĄmĂş telephelyĂŠnek 1.,
2. ĂŠs 3. reaktorĂĄn robbanĂĄs tĂśrtĂŠnt, a 4. blokk pedig (ami
karbantartĂĄson ĂĄllt a fĂśldrengĂŠs idejĂŠn) egy sĂşlyos tĹązĂśn esett ĂĄt, ĂŠs
sĂŠrĂźlt a pihentetĹ medencĂŠben lĂŠvĹ besugĂĄrzott kazettĂĄk hĹątĂŠse – foglalta Ăśssze legfrissebb elemzĂŠsĂŠben AsuzĂłdi Attila, a BME NukleĂĄris Technikai IntĂŠzetĂŠnek vezetĹje.Â
Az Ăşj helyzetet Ăşgy lehet Ăśsszefoglalni, hogy tervezĂŠsi alapon tĂşli, Ăşn. sĂşlyos baleseti folyamatok zajlanak az 1., 2., 3. reaktor zĂłnĂĄjĂĄban, valamint vĂŠlhetĹen minimum a 4. blokk pihentetĹ medencĂŠjĂŠben, de vĂŠlemĂŠnyem szerint nem elkĂŠpzelhetetlen, hogy az 1., 2., 3. reaktor pihentetĹ medencĂŠjĂŠben is veszĂŠlybe kerĂźlt a kazettĂĄk hĹątĂŠse. Gondok vannak az 5. ĂŠs 6. blokk pihentetĹ medencĂŠjĂŠben termelĹdĹ hĹ elvezetĂŠsĂŠvel is.
1)Â Â Â A magyar kĂśzvĂŠlemĂŠny legfontosabb kĂŠrdĂŠse ebben a helyzetben, hogy mekkora a veszĂŠly a lakossĂĄgra nĂŠzve.
HatĂĄrozott vĂĄlaszaim:
MagyarorszĂĄgra vagy EurĂłpĂĄra nĂŠzve nem jelentenek veszĂŠlyt a japĂĄn kibocsĂĄtĂĄsok! Nem kerĂźlt ki annyi sugĂĄrzĂł anyag, ĂŠs az nem jutott fel olyan magassĂĄgba, hogy ezek az anyagok el tudjanak jutni relevĂĄns mennyisĂŠgben EurĂłpĂĄba. Az esemĂŠnyek kezdete utĂĄn 6 nappal is azt mondom, hogy radiolĂłgiai kĂśvetkezmĂŠnyei nem lesznek ennek az esemĂŠnynek EurĂłpĂĄban ĂŠs MagyarorszĂĄgon sem.
Ăzsia JapĂĄnon kĂvĂźli rĂŠszĂŠn ĂŠs Ăszak-AmerikĂĄban szintĂŠn nem lesznek radiolĂłgiai kĂśvetkezmĂŠnyek. Lehet, hogy KĂnĂĄban vagy OroszorszĂĄgban nyomokban ki fognak tudni mutatni a japĂĄn kibocsĂĄtĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł izotĂłpokat, de ennek egĂŠszsĂŠgĂźgyi kockĂĄzata nem lesz. LĂĄttam ma a CNN adĂĄsĂĄban, hogy az USA nyugati partvidĂŠkĂŠn elkezdtek az emberek jĂłdtablettĂĄt vĂĄsĂĄrolni. RendkĂvĂźli mĂłdon ki kell hangsĂşlyozni, hogy JapĂĄnon kĂvĂźl jĂłdtablettĂĄt bevenni nem csak nem indokolt, de kifejezetten veszĂŠlyes is. Vannak emberek, akiknek a szervezete allergiĂĄs reakciĂłt mutat nagy mennyisĂŠgĹą jĂłd bevĂŠtele utĂĄn, de ez az adott szemĂŠly szĂĄmĂĄra nem feltĂŠtlenĂźl ismert. Ha az emberek nagy szĂĄmban bevesznek jĂłdot, ki fog derĂźlni, hogy ki allergiĂĄs rĂĄ, ĂŠs milliĂł lakosonkĂŠnt 1-2 ember akĂĄr bele is halhat az allergiĂĄs reakciĂłba. Mivel a jĂłdtabletta bevĂŠtele JapĂĄnon kĂvĂźl nem indokolt, nem ĂŠrdemes ezt a kockĂĄzatot felvĂĄllalni!
JapĂĄnban ott kell jĂłdtablettĂĄt bevenni, ahol a hatĂłsĂĄgok azt elrendelik. Ez az a szĹąk terĂźlet, amire a szennyezĂŠs kiterjedhet. TovĂĄbbra is tartom, hogy JapĂĄn egĂŠszĂŠnek vagy nagy terĂźletĂŠnek elszennyezĹdĂŠse nem valĂłszĂnĹą. Az erĹmĹą kĂśrĂźli 20 km-es kĂśrben jelentĹs szennyezĂŠs van mĂĄr most is, ĂŠs a helyzet ott valĂłszĂnĹąleg mĂŠg romlani fog. Nagyobb tĂĄvolsĂĄgban radiolĂłgiai kĂśvetkezmĂŠnyek nagyon nem valĂłszĂnĹąek!
2)Â Â Â A helyzet egĂŠszsĂŠgĂźgyi veszĂŠlyei a Fukushima I. atomerĹmĹą dolgozĂłira, a mentesĂtĂŠsben rĂŠsztvevĹkre nĂŠzve
A mostani adatok szerint a telephely egyes rĂŠszein 8-10 mSv/h a dĂłzisteljesĂtmĂŠny (8-10 millisievert dĂłzis ĂłrĂĄnkĂŠnt), vagy ekkora volt rĂśvidebb-hosszabb ideig. EnnĂŠl magasabb ĂŠrtĂŠkek is elkĂŠpzelhetĹek ebben a helyzetben. Ez â ahogy korĂĄbban is Ărtam â egyĂŠrtelmĹąen korlĂĄtozza a dolgozĂłk munkĂĄjĂĄt. A nemzetkĂśzi elĹĂrĂĄsok szerint egy dolgozĂł 5 ĂŠv alatt 100 mSv dĂłzist kaphat a munkĂĄja sorĂĄn, ĂŠves szinten a korlĂĄt 20 mSv. (Egy adott ĂŠvben ez az ĂŠrtĂŠk felmehet 50 mSv-re, de akkor is 100 mSv a korlĂĄt 5 ĂŠvre.) A baleset elhĂĄrĂtĂĄsa mint kĂźlĂśnĂśs indok miatt egy kivĂĄlasztott dolgozĂłi csoportra a dĂłziskorlĂĄtot megemelhetik (a hĂrek szerint ez a hatĂĄrĂŠrtĂŠk mĂłdosĂtĂĄs JapĂĄnban 250 mSv-ig megtĂśrtĂŠnt). Ha fennmaradnak a telephelyen a mostani dĂłzisviszonyok, vagy tovĂĄbb romlanak, a helyreĂĄllĂtĂĄshoz sok dolgozĂłra ĂŠs kĂźlĂśnleges intĂŠzkedĂŠsekre lesz szĂźksĂŠg.
3)Â Â Â A Fukushima I. atomerĹmĹą blokkjainak ĂĄllapota
A japĂĄn Yoshiaki Oka professzorral kĂśzĂśsen rĂŠszletesen elemeztĂźk az interneten elĂŠrhetĹ videofelvĂŠteleket. Arra jutottunk, amit a hivatalos kĂśzlĂŠsek is tartalmaznak: az 1. ĂŠs a 3. blokkon a hidrogĂŠnrobbanĂĄs a reaktorcsarnokban tĂśrtĂŠnhetett (az 1. ĂĄbrĂĄn (20) jelĹą tĂŠr), ami az ĂŠpĂźlet tetejĂŠt rombolta le. JĂłl lĂĄthatĂł a videĂłkon, hogy a robbanĂĄs felhĹje elsĹsorban vĂzszintesen terjed, kevĂŠssĂŠ hatol felfelĂŠ. Az atomerĹmĹąvet ĂźzemeltetĹ TEPCO cĂŠg azon kĂśzlĂŠse, hogy itt a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźlet elsĹ gĂĄtja, az 1. ĂĄbrĂĄn (12) szĂĄmmal jelĂślt acĂŠl fal nem sĂŠrĂźlt meg, minden bizonnyal helytĂĄllĂł. Ăgy tĹąnik, hogy mostanra ezeket a reaktorokat elĂĄrasztottĂĄk vĂzzel. Ha a keletkezĹ gĹzt egyszerĹąen kiengedik a kĂśrnyezetbe, a kazettĂĄk hosszĂş tĂĄvĂş hĹątĂŠse megoldott, Ăgy itt tovĂĄbbi Ăźzemanyag-sĂŠrĂźlĂŠs nem vĂĄrhatĂł. A TEPCO kĂśzlĂŠse szerint mind az 1., mind a 3. reaktoron a zĂłna jelentĹs rĂŠsze (az egyik esetben kb. 2/3 rĂŠsze, mĂĄsik esetben 1/3 rĂŠsze) megolvadhatott. Ha a reaktorokat azĂłta vĂzzel elĂĄrasztottĂĄk, ĂŠs a vĂzszintet most mĂĄr tartjĂĄk, tovĂĄbbi olvadĂĄs nem valĂłszĂnĹą. A korĂĄbbi zĂłnaolvadĂĄs elsĹsorban azĂŠrt problĂŠma, mert az olvadĂĄs hatĂĄsĂĄra a keramikus urĂĄn-dioxid Ăźzemanyag mĂĄtrixbĂłl a gĂĄz halmazĂĄllapotĂş, illetve illĂŠkony hasadĂĄsi termĂŠkek nagyobb mennyisĂŠgben tudtak kiszabadulni. Ez nĂśvelte az erĹmĹą telephelyĂŠnek szennyezettsĂŠgĂŠt.
A felvĂŠtelek elemzĂŠse alapjĂĄn a robbanĂĄs a Fukushima I. atomerĹmĹą 2. blokkjĂĄn teljesen mĂĄs termĂŠszetĹą volt. A YouTube-on talĂĄlt felvĂŠtelen egyĂŠrtelmĹąen lĂĄtszik, hogy a robbanĂĄs felhĹje felfelĂŠ tĂśrekszik (szerintem maximum 1000 mĂŠter magasra hatolhatott fel), majd nagy mĂŠretĹą, nehĂŠz (vĂŠlhetĹen) betondarabok hullanak alĂĄ. Az is egyĂŠrtelmĹąen lĂĄthatĂł, hogy a robbanĂĄs elejĂŠn megindul egy szĂźrke felhĹ felfelĂŠ, majd lĂĄtszik egy narancssĂĄrga szĂnĹą felvillanĂĄs, ĂŠs a robbanĂĄs felhĹje mĂŠg magasabbra hatol. A 2. ĂĄbra felhasznĂĄlĂĄsĂĄval a kĂśvetkezĹ magyarĂĄzat adhatĂł.
A 2. reaktor hĹątĂŠse hosszabb idĹre kimaradt. Ennek hatĂĄsĂĄra a reaktorzĂłna szĂĄrazra kerĂźlt, a kazettĂĄk tĂşlhevĂźltek, ami az elĂĄrasztĂĄs utĂĄn jelentĹs hidrogĂŠnfejlĹdĂŠshez vezetett, mert 1200 oC fĂślĂśtt az Ăźzemanyag cirkĂłnium burkolata ĂŠs a vĂzgĹz kĂśzĂśtt a kĂśvetkezĹ kĂŠmiai reakciĂł jĂĄtszĂłdik le:
Zr + 2 H2O ZrO2 + 2H2 + 5 MJ/kg Zr (hĹfelszabadulĂĄssal jĂĄrĂł reakciĂł).
A reaktorok hermetikus terĂŠt nitrogĂŠnnel tĂśltik fel, hogy ha keletkezik hidrogĂŠn ebben a reakciĂłban, az ne tudjon berobbanni (a robbanĂĄshoz oxigĂŠn is kell, ami a cirkĂłnium-vĂzgĹz reakciĂłban nem keletkezik). A 2. reaktorban sem keletkezett oxigĂŠn, ĂŠs nem valĂłszĂnĹą, hogy tĂśmĂśrtelensĂŠgeken beszĂśkĂśtt volna, hiszen az ĂźzemeltetĹk folyamatosan azzal kĂźzdĂśttek, hogy tĂşl magas a nyomĂĄs a hermetikus vĂŠdĹburkon belĂźl. Adatok hiĂĄnyĂĄban csak vĂŠlelmezni lehet, hogy a tengervĂz bejuttatĂĄsa sorĂĄn a szivattyĂşk nem tisztĂĄn vizet, hanem a mostoha kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt vĂz-levegĹ keverĂŠket nyomtak be a hermetikus tĂŠrbe. Ez az oxigĂŠn elegendĹ lehetett ahhoz, hogy a 2. ĂĄbra tĂłrusz alakĂş terĂŠben vagy a reaktortartĂĄlyon kĂvĂźl, a tartĂĄly kĂśrĂźl a primer kontĂŠnmenten belĂźl a hidrogĂŠn egy rĂŠsze berobbanjon. Ez megemelte a reaktortartĂĄly fĂślĂśtti beton fedelet (jĂłl lĂĄtszik a 2. ĂĄbrĂĄn), a gĹz ĂŠs a maradĂŠk hidrogĂŠn ki tudott ĂĄramlani a szabadba, ahol a maradĂŠk hidrogĂŠn be tudott robbanni a kĂśrnyezetben lĂŠvĹ oxigĂŠnnel. Ez okozhatta a videĂłkon lĂĄthatĂł âkĂsĂŠrĹâ felvillanĂĄst. Az ĂźzemeltetĹ cĂŠg azt kĂśzĂślte, hogy a 2. reaktor tartĂĄlya nem sĂŠrĂźlt meg. A fent leĂrt esemĂŠnysorban ez lehetsĂŠges.
FelmerĂźlhetne, hogy a zĂłnaolvadĂĄs sorĂĄn keletkezett olvadĂŠk a reaktortartĂĄly aljĂĄra ĂŠrkezve gĹzrobbanĂĄst vĂĄlthatott ki, ĂŠs esetleg ez okozhatta a 2. blokkon a robbanĂĄst. Ez azĂŠrt nem valĂłszĂnĹą, mert akkor sokkal tĂśbb aktivitĂĄs kerĂźlt volna ki a kĂśrnyezetbe, a mostaninĂĄl sokkal nagyobb dĂłzisteljesĂtmĂŠnyek lennĂŠnek a telephelyen.
4)Â Â Â A Fukushima I. atomerĹmĹą blokkjainak pihentetĹ medencĂŠi
KorĂĄbbi elemzĂŠsemben Ărtam, hogy ha a vĂz nem folyt el a fĂśldrengĂŠs vagy az azt kĂśvetĹ esemĂŠnyek hatĂĄsĂĄra a pihentetĹ medencĂŠkbĹl, akkor az ott tĂĄrolt kiĂŠgett kazettĂĄk sĂŠrĂźlĂŠsĂŠnek kisebb a valĂłszĂnĹąsĂŠge. Sajnos a âhaâ itt eldĹlt rossz irĂĄnyba, mert tĂśbb blokkon is rossz hĂrek ĂŠrkeztek a pihentetĹ medencĂŠkrĹl. TovĂĄbb ĂĄrnyalja a kĂŠpet, hogy a fĂśldrengĂŠs idejĂŠn ĂĄllĂł 4. blokkon is hĹątĂŠsi problĂŠmĂĄk lĂŠptek fel a pihentetĹ medencĂŠnĂŠl. Arra kell szĂĄmĂtani, hogy az 1., 2., 3., 4. blokkokon is lehetett (vagy lehet a jĂśvĹben) Ăźzemanyag sĂŠrĂźlĂŠs a pihentetĹ medencĂŠkben. Ez nĂśvelheti a telephelyi kibocsĂĄtĂĄst, ĂŠs a kĂśzvetlen kĂśrnyĂŠk szennyezettsĂŠgĂŠt. Innen sem vĂĄrhatĂł azonban olyan kibocsĂĄtĂĄs, ami messzire eljuthatna.
A 4. blokk pihentetĹ medencĂŠjĂŠnek problĂŠmĂĄja Ăşjra felhĂvja arra a figyelmet, amirĹl a korĂĄbbi elemzĂŠsekben Ărtam: az alap infrastruktĂşra nagyon sĂşlyosan megsĂŠrĂźlt (elsĹsorban nem a fĂśldrengĂŠsben, hanem a cunami miatt), ezĂŠrt alapvetĹ feladatok elvĂŠgzĂŠse is nehĂŠzzĂŠ vĂĄlt. Lehet, hogy itt is tĂźzelĹanyag ellĂĄtĂĄsi problĂŠmĂĄk keletkeztek a szivattyĂşknĂĄl vagy a szivattyĂşkat hajtĂł motorok Ăźzemanyaga vĂzzel szennyezĹdĂśtt, ami hosszabb idejĹą hĹątĂŠs kiesĂŠshez vezetett. Az 1., 2., 3. blokki robbanĂĄsok mechanikai hatĂĄsa is okozhatott problĂŠmĂĄt a reaktorĂŠpĂźletek tetejĂŠn lĂŠvĹ (az 1. ĂĄbrĂĄn (21) szĂĄmmal jelĂślt) pihentetĹ medencĂŠk integritĂĄsĂĄban vagy hĹątĹrendszerĂŠben. A legutolsĂł jelentĂŠsek szerint gondok lĂŠptek fel az 5. ĂŠs 6. blokk pihentetĹ medencĂŠjĂŠben termelĹdĹ hĹ elvezetĂŠsĂŠvel is.
5)Â Â Â Kikezdik-e a nukleĂĄris biztonsĂĄgi alapelveket a japĂĄn esemĂŠnyek?
Az atomerĹmĹąveket a mĂŠlysĂŠgi vĂŠdelem elve alapjĂĄn az Ăźzemzavarok szĂŠles kĂśrĂŠre mĂŠretezik. Az Ăźzemzavarok kiindulĂł esemĂŠnye kĂśzĂśtt minden, az adott telephelyen elkĂŠpzelhetĹ kĂźlsĹ hatĂĄst figyelembe kell venni. Az Ăśsszes atomerĹmĹąvet mĂŠretezni kell szĂŠlsĹsĂŠges idĹjĂĄrĂĄsi kĂśrĂźlmĂŠnyekre, fĂśldrengĂŠsre, ĂĄrvĂzre, nagy hĹsĂŠgre vagy extrĂŠm hidegre. A tengerparti telephelyeknĂŠl a mĂŠretezĂŠsi alapban szerepelnie kell a szĂśkĹĂĄrnak is.
A mĂŠretezĂŠs sorĂĄn az atomerĹmĹą biztonsĂĄgi elemzĂŠsĂŠt vĂŠgzĹ mĂŠrnĂśkĂśk kikĂŠrik a geolĂłgusok, hidrolĂłgusok, meteorolĂłgusok vĂŠlemĂŠnyĂŠt, akik megadjĂĄk, hogy adott valĂłszĂnĹąsĂŠgi szintek mellett milyen extrĂŠm terhelĂŠsek vĂĄrhatĂłak a kĂśrnyezetbĹl.
A Fukushima atomerĹmĹą blokkjait is mĂŠreteztĂŠk fĂśldrengĂŠsre ĂŠs szĂśkĹĂĄrra is. A mostani fĂśldrengĂŠs JapĂĄn tĂśrtĂŠnetĂŠnek legnagyobbika. A fĂśldrengĂŠs utĂĄni cunami JapĂĄn tĂśrtĂŠnetĂŠnek legextrĂŠmebb szĂśkĹĂĄrja. Ilyen hatĂĄsokra nem mĂŠreteztĂŠk ezeket a blokkokat!
A most rendelkezĂŠsemre ĂĄllĂł adatok alapjĂĄn meg vagyok rĂłla gyĹzĹdve, hogy a blokkok a fĂśldrengĂŠst jĂłl viseltĂŠk, mĹąkĂśdĂŠskĂŠpesek maradtak (a 9-es magnitĂşdĂł ellenĂŠre), mivel a fĂśldrengĂŠsre valĂł mĂŠretezĂŠs igen nagy biztonsĂĄgi tartalĂŠkokkal tĂśrtĂŠnik. (Oka professzortĂłl tudom, hogy kisebb biztonsĂĄgi tartalĂŠkokkal mĂŠreteztĂŠk a tĂĄvvezetĂŠkek oszlopait, Ăgy a mĂŠrtĂŠkadĂł fĂśldrengĂŠst meghaladĂł erĹssĂŠgĹą rengĂŠsek hatĂĄsĂĄra a villamos hĂĄlĂłzat Ăśsszeomlott, Ăgy a telephely kĂźlsĹ ĂĄramellĂĄtĂĄs nĂŠlkĂźl maradt.)
A villamos hĂĄlĂłzat ĂśsszeomlĂĄsĂĄra is mĂŠretezik az atomerĹmĹąvet: emiatt ĂŠpĂtenek be tĂśbb, egymĂĄstĂłl fĂźggetlenĂźl mĹąkĂśdni kĂŠpes dĂzelgenerĂĄtort, melyek azonnal elindulnak a blokk generĂĄtorĂĄnak villamos hĂĄlĂłzatrĂłl valĂł leszakadĂĄsakor ĂŠs 40-60 mĂĄsodperces indulĂĄsi idejĂźk utĂĄn a biztonsĂĄgi rendszereket el tudjĂĄk lĂĄtni ĂĄrammal.
A Fukushimai blokkok azonban nem voltak felkĂŠszĂźlve ilyen extrĂŠm cunamira. A blokkok a 10 mĂŠter magas szĂśkĹĂĄr rombolĂĄsa kĂśvetkeztĂŠben sĂŠrĂźltek meg ilyen sĂşlyosan! TĂśnkrement az alapinfrastruktĂşra, ĂŠs a vĂŠgsĹ hĹnyelĹ biztonsĂĄgi hĹątĹvĂz blokkokra tĂśrtĂŠnĹ bepumpĂĄlĂĄsa lehetetlennĂŠ vĂĄlt. A cunami olyan kĂśzĂśs okĂş hibĂĄk sorozatĂĄt indĂtotta el, amit az ĂźzemeltetĹk mĂĄr nem tudtak lekezelni. (Esetleges emberi tĂŠnyezĹkrĹl lĂĄst a 7. pontot.) Ezek utĂĄn a sĂşlyos balesetek kezelĂŠsĂŠre szolgĂĄlĂł Ărott utasĂtĂĄsokat, balesetelhĂĄrĂtĂĄsi terveket kellett alkalmaznia a japĂĄn mĂŠrnĂśkĂśknek, amelyekkel a szabĂĄlyoknak megfelelĹen rendelkeztek is.
A japĂĄn esemĂŠnyek bizonyĂtjĂĄk, hogy a munka, amit a csernobili baleset utĂĄn az atomenergetikai mĂŠrnĂśkĂśk vĂŠgeztek, nem volt hiĂĄbavalĂł. Csernobil utĂĄn ugyanis alapos elemzĂŠsek kĂŠszĂźltek azokra a kis valĂłszĂnĹąsĂŠgĹą esemĂŠnyekre, amelyek nem szerepelnek a tervezĂŠsi alapban. A mĂŠlysĂŠgi vĂŠdelem elve szerint a kis valĂłszĂnĹąsĂŠgĹą, de a reaktorra nĂŠzve sĂşlyos â adott esetben vĂŠgzetes â kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrĂł esemĂŠnyek elemzĂŠse alapjĂĄn az atomerĹmĹąvekre sĂşlyosbaleset-kezelĂŠsi utasĂtĂĄsokat dolgoztak ki. Az elemzĂŠsek tovĂĄbbĂĄ informĂĄciĂłkkal szolgĂĄltak arrĂłl is, mi tĂśrtĂŠnhet a zĂłnaolvadĂŠkkal, mennyi hidrogĂŠn keletkezhet, hogyan lehet azt kezelni, stb. Ezeket az ismereteket ĂŠs kezelĂŠsi utasĂtĂĄsokat lehetett itt alkalmazni (tovĂĄbbi rĂŠszletek a sĂşlyos balesetekrĹl elĂŠrhetĹek habilitĂĄciĂłs elĹadĂĄsomban a weblapomon3).
6)Â Â Â Politikai kĂśvetkezmĂŠnyek
Az atomenergiĂĄban alapelv, hogy ha a tudomĂĄnyban Ăşj ismeretek merĂźlnek fel, akkor az alapjĂĄn a lĂŠtesĂtmĂŠnyek biztonsĂĄgĂĄt Ăşjra kell ĂŠrtĂŠkelni. A japĂĄn esemĂŠnyek ismeretĂŠben feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠges az eurĂłpai atomerĹmĹąvekben megvizsgĂĄlni a dĂzelgenerĂĄtorok mĹąkĂśdĹkĂŠpessĂŠgĂŠt ĂŠs a sĂşlyosbaleset-kezelĂŠsi utasĂtĂĄsok ĂŠrvĂŠnyessĂŠgĂŠt. Ezt a vizsgĂĄlatot Pakson is el kell vĂŠgezni. Az eurĂłpai atomerĹmĹąvi blokkok leĂĄllĂtĂĄsa azonban erre a vizsgĂĄlatra hivatkozva nem indokolt! Ahogy fentebb Ărtam, a japĂĄn fĂśldrengĂŠs ugyan rendkĂvĂźli erejĹą volt, ez magĂĄban nem okozta volna a fukushimai blokkok tĂśnkremenetelĂŠt. Az eurĂłpai atomerĹmĹąvekben is nagy konzervativizmusokkal terveztĂŠk meg a fĂśldrengĂŠsvĂŠdelmi rendszereket, Ăgy nem vĂĄrhatĂł, hogy eurĂłpai atomerĹmĹą sĂşlyosan kĂĄrosodna egy â a tervezĂŠsi alapot meghaladĂł â fĂśldrengĂŠsben. (EttĹl mĂŠg az Ăşjabb vizsgĂĄlatot nem kell elvetni; ĂĄt kell tekinteni, mit tanulhatunk a japĂĄn fĂśldrengĂŠsbĹl!)
A Fukushima I. telephely blokkjainak biztonsĂĄgos lehĹątĂŠsĂŠt nem a fĂśldrengĂŠs, hanem az azt kĂśvetĹ szĂśkĹĂĄr sodorta veszĂŠlybe. A nĂŠmet kancellĂĄr nemrĂŠgiben bejelentette, hogy a nĂŠmet reaktoroknĂĄl biztonsĂĄgi felĂźlvizsgĂĄlatot rendelnek el. Ez rendben is van, de azt is mondta Angela Merkel, hogy a legrĂŠgebbi blokkokat le kell ĂĄllĂtani a vizsgĂĄlatok idejĂŠre. SzubjektĂv kĂŠrdĂŠs, de vajon NĂŠmetorszĂĄgban (pl. BajororszĂĄgban, a kontinens belsejĂŠben) mifĂŠle cunamitĂłl fĂŠltik a reaktorokat? A nĂŠmet kancellĂĄr bejelentĂŠse nem nukleĂĄris biztonsĂĄgi, hanem politikai cĂŠlzatĂş: a jĂśvĹ hĂŠt vĂŠgĂŠn tĂśbb nĂŠmet tartomĂĄnyban vĂĄlasztĂĄsokat tartanak. A kancellĂĄr attĂłl tart, hogy politikai cunami sodorja el a pĂĄrtjĂĄt. Ennek semmi kĂśze a nukleĂĄris biztonsĂĄghoz!
Sokat fogunk tanulni a japĂĄn esemĂŠnyekbĹl, mint ahogy tanultunk az amerikai Three Miles Island (TMI) atomerĹmĹą 1979-es, ĂŠs a szovjet csernobili atomerĹmĹą 1986-os balesetĂŠbĹl is. De ĂłriĂĄsi kĂźlĂśnbsĂŠg TMI, Csernobil ĂŠs a japĂĄn balesetek kĂśzĂśtt, hogy az amerikai ĂŠs szovjet balesetek alapvetĹ oka emberi hibĂĄk sorozata volt, mĂg a mostani japĂĄn esemĂŠny olyan ĂłriĂĄsi termĂŠszeti csapĂĄsok sorozatĂĄbĂłl indult ki, amire a tervezĹk nem szĂĄmĂtottak, nem szĂĄmĂthattak.
RendkĂvĂźl fontos hangsĂşlyozni: japĂĄn egy nagyon fegyelmezett, fĂśldrengĂŠsveszĂŠlyben ĂŠlĹ orszĂĄg. Az ĂŠpĂtĂŠsi szabvĂĄnyok, az emberek kĂŠpzĂŠse, folyamatos trĂŠningje mind figyelembe veszik az ĂĄllandĂł fĂśldrengĂŠsveszĂŠlyt. Az ĂŠpĂźletek, az ipari lĂŠtesĂtmĂŠnyek jelentĹs rĂŠsze â benne az atomerĹmĹąvekkel â jĂłl vizsgĂĄztak tĂśrtĂŠnelmĂźk legnagyobb fĂśldrengĂŠsĂŠben. A nagy szĂśkĹĂĄrra azonban mĂŠg Ĺk sem voltak felkĂŠszĂźlve.
Egyes gazdasĂĄgi elemzĹk szerint a kĂśzvetlen kĂĄr 180 milliĂĄrd USD is lehet. Azonnal tĂśnkrementek lakĂłhĂĄzak, utak, villamos- ĂŠs gĂĄzvezetĂŠkek, termelĹĂźzemek, gyĂĄrak, repterek, repĂźlĹk, hajĂłk, vonatok, autĂłk. A kĂĄr Ăśsszege a cunami levonulĂĄskor kialakult, ahogy a halĂĄlos ĂĄldozatok szĂĄma is. A cunami utĂĄn a 180 milliĂĄrd dollĂĄros vesztesĂŠglistĂĄn nem voltak reaktorok, mert azok sokkal robosztusabbra voltak mĂŠretezve, mint a tĂśbbi civil lĂŠtesĂtmĂŠny. NĂŠhĂĄny napig kĂźzdĂśttek az atomerĹmĹą szakemberei, hogy a Fukushima I erĹmĹą blokkjai ne kerĂźljenek a vesztesĂŠglistĂĄra. Sajnos nem voltak sikeresek, nem tudtĂĄk megmenteni a blokkokat attĂłl, hogy rĂĄkerĂźljenek a vesztesĂŠglistĂĄra. Ma mĂĄr 4 blokkot elveszettnek lehet tekinteni, a 180 milliĂĄrd dollĂĄros Ăśsszeget meg kell nĂśvelni 10 vagy 20 milliĂĄrd dollĂĄrral.
De az atomerĹmĹą balesete nem ĂśnmagĂĄban tĂśrtĂŠnt, hanem egy sĂşlyos termĂŠszeti katasztrĂłfa kĂśvetkeztĂŠben. MĂŠg akkor is Ăgy van ez, ha a hĂrekben tĂşlsĂşlyban vannak az atomerĹmĹą kĂźzdelmĂŠvel kapcsolatos jelentĂŠsek. Amikor ezeket a sorokat Ărom, mĂĄr hivatalosan 4.000 fĂślĂśtti halottja ĂŠs 8.000 fĂślĂśtti eltĹąntje van a fĂśldrengĂŠs-cunami kettĹsnek. Ez Ăśsszesen vĂŠlhetĹen 10.000 fĂślĂśtti halĂĄlos ĂĄldozatot fog jelenteni. Nem kizĂĄrhatĂł, hogy az atomerĹmĹą mentesĂtĂŠsi munkĂĄi halĂĄlos ĂĄldozatokkal is jĂĄrnak majd a dolgozĂłk kĂśrĂŠben, de ezen ĂĄldozatok szĂĄma 4 nagysĂĄgrenddel fog elmaradni a teljes termĂŠszeti katasztrĂłfa ĂĄldozatainak szĂĄma alatt. A japĂĄn lakossĂĄg szĂŠles kĂśreiben a sugĂĄrzĂĄs nem fog ĂĄldozatokat szedni, mert megvannak a mĂŠrĹrendszerek, mĹąkĂśdnek a hatĂłsĂĄgok, a kitelepĂtĂŠsi tervek, stb. A lakossĂĄgot meg fogjĂĄk Ăłvni. Az atomerĹmĹą telephelyĂŠn, szĹąk kĂśrnyezetĂŠben nĂŠhĂĄny ĂŠvre sugĂĄrvĂŠdelmi korlĂĄtozĂĄsok lesznek ĂŠrvĂŠnyben.
A japĂĄn esemĂŠnyek ellenĂŠre az atomenergiĂĄnak hosszĂş tĂĄvon is szerepe marad a szĂŠndioxidkibocsĂĄtĂĄs-mentes villamosenergia-termelĂŠsben.
7)Â Â Â LehetsĂŠges emberi hibĂĄk
7/a)Â Â Â Esetleges tervezĂŠsi hibĂĄk
Jogosan merĂźl fel a kĂŠrdĂŠs, hogy hibĂĄztak-e a Fukushima I ĂźzemeltetĹi vagy tervezĹi.
A Fukushima tervezĂŠsi cunami mĂŠretĂŠt nem sikerĂźlt kiderĂtenĂźnk, de talĂĄltunk adatot az ĂŠszakabbra fekvĹ Higashidori telephelyre: ott a tervezĹk a jegyzett tĂśrtĂŠnelem legnagyobb cunamijĂĄt, az 1856-osat vettĂŠk. Ennek elemzĂŠse azt mutatta, hogy ha ugyanaz a cunami megtĂśrtĂŠnne, az a Higashidori telephelyen +5,12 m maximĂĄlis ĂŠs -3,23 m minimĂĄlis vĂzszintet okozna. EbbĹl kiindulva a Higashidori telephely Ăşgy kĂŠszĂźlt el, hogy -5 m vĂzszintvĂĄltozĂĄsnĂĄl mĂŠg mĹąkĂśdjĂśn a vĂzkivĂŠteli mĹą, ĂŠs a kritikus berendezĂŠsek +10 m magasan legyenek. TehĂĄt nagy konzervatĂv rĂĄhagyĂĄssal vettĂŠk fel a tervezĂŠsi alapĂŠrtĂŠkeket a tĂśrtĂŠnelmi cunami vĂzszintadataibĂłl kiindulva. Ha Ăgy terveztĂŠk volna a Fukushima I telephelyet (errĹl most mĂŠg nincs adatunk), a vĂz valĂłszĂnĹąleg akkor is elĂŠrte volna a kritikus komponenseket. Ha tudtĂĄk volna, hogy ilyen magas szĂśkĹĂĄr jĂśhet, vĂŠlhetĹen erre is fel tudtak volna kĂŠszĂźlni.
7/b)Â Â Â KommunikĂĄciĂłs hibĂĄk
Az esemĂŠnyek kezdete Ăłta az a vĂŠlemĂŠnyem, hogy nem megfelelĹ a japĂĄn fĂŠl kommunikĂĄciĂłja. EgyszerĹąen tĂşl kevĂŠs adatot kĂśzĂśltek az elsĹ napokban, ĂŠs most is tĂşl kevĂŠs technikai rĂŠszlet ismert. A szemĂŠlyes beszĂŠlgetĂŠsekbĹl kiderĂźlt szĂĄmomra, a TEPCO-nak nincs olyan kommunikĂĄciĂłs csapata, akik a kĂźlfĂśldi szervezetek felĂŠ tudnĂĄnak Ăźzeneteket, elemzĂŠseket tovĂĄbbĂtani.
A tartĂłs ĂĄramszĂźnet is nehezĂtette a kommunikĂĄciĂłt. InformĂĄciĂłim szerint az erĹmĹąvi irĂĄnyĂtĂłkĂśzpont mĂŠg mindig ĂĄram nĂŠlkĂźl van, pedig innen mĹąkĂśdnek a hivatalos kommunikĂĄciĂłs vonalak a TEPCO vĂĄllalat kĂśzpontja felĂŠ.
Rontott a kommunikĂĄciĂłn, hogy a japĂĄn kormĂĄnynak is szerepe van ilyen helyzetekben. A japĂĄn tĂĄrsadalom nagyon bĂźrokratikus ĂŠs hierarchikus, a fontos bejelentĂŠsek a kormĂĄnyra tartoznak mĂŠg akkor is, ha az atomerĹmĹąvet ĂźzemeltetĹ TEPCO egy tĹzsdei magĂĄncĂŠg. AttĂłl tartok, a kormĂĄnnyal valĂł folyamatos egyeztetĂŠs az elsĹ napokban sok informĂĄciĂłt kĂŠsleltetett vagy egyszerĹąen kiszĹąrt a rendszerbĹl.
7/c)Â Â Â ĂzemeltetĹi hibĂĄk
Az ĂźzemeltetĹk az elsĹ napokban feltehetĹen arra tĂśrekedtek, hogy biztosĂtsĂĄk az ĂĄramellĂĄtĂĄst ĂŠs elkerĂźljĂŠk a radioaktĂv kibocsĂĄtĂĄst. Ha a biztonsĂĄgi hĹątĹvĂzrendszer elvesztĂŠse utĂĄn bĂĄtran lefĂşvatjĂĄk tĂśbbszĂśr a hermetikus vĂŠdĹĂŠpĂźletet (a primer kontĂŠnmentet), az Ăźzemanyag-sĂŠrĂźlĂŠst kĂŠsleltetni lehetett volna. VĂŠlelmezem, hogy a kĂśrnyezet ĂŠs a lakossĂĄg vĂŠdelme ĂŠrdekĂŠben ezzel a dĂśntĂŠssel kivĂĄrtak. Az is lehet, hogy ezt a dĂśntĂŠst a kormĂĄnyra bĂztĂĄk, aki kompetencia hiĂĄnyĂĄban kĂŠslekedett a kellemetlen dĂśntĂŠst meghozni. Ha a hermetikus tĂŠrben felgyĂźlemlett gĹzt az 1., 2., 3. reaktornĂĄl hamarabb lefĂşvatjĂĄk, a zĂłnasĂŠrĂźlĂŠs idĹben kitolhatĂł lett volna, esetleg arra az idĹre is, amikor mĂĄr megoldhatĂł a reaktorok kĂźlsĹ hĹątĂŠse.
Az is lehet azonban, hogy fizikailag nem volt lehetsĂŠges a szelepek nyitĂĄsa a dĂzelek mĹąkĂśdĂŠskĂŠptelensĂŠge ĂŠs a teljes ĂĄramkimaradĂĄs miatt. (Nem tudhatjuk, hogy ĂĄram hiĂĄnyĂĄban lehetsĂŠges-e a szĂźksĂŠges szelepek manuĂĄlis nyitĂĄsa.) Ăgy ĂŠrtesĂźltem, hogy mĂĄrcius 16-ĂĄn mĂŠg mindig nincsen ĂĄram a telephelyen, annyira sĂşlyosan kĂĄrosodott a villamos hĂĄlĂłzat a fĂśldrengĂŠs ĂŠs a szĂśkĹĂĄr kĂśvetkeztĂŠben.
Vancouver, Kanada, 2011. mĂĄrcius 16. 22:15
   Dr. Aszódi Attila
   igazgató, BME Nukleåris Technikai IntÊzet
