Az Ernst & Young nemzetközi felméréséből kiderült, a válaszadó vállalatok átlagosan árbevételük négy százalékát fordítják kockázatmenedzsmentre – mondta Réthelyi László, a tanácsadó cég kockázatkezelési szolgáltatások igazgatója, egy csütörtöki szakmai konferencián. A Mol szakemberei elmondták, az olajtársaság a kockázatkezelés szempontjából egy lassú cég, kifejezetten hosszú, akár 10 évre nyúló tervezési időszakokkal.
Itthon, és külföldön is egyre nagyobb az igény a kockázati kultúra felmérésére. Az Ernst & Young nemzetközi kutatásából kiderült, a vállalatok 96 százaléka szerint van még mit javítani a kockázatkezelési tevékenységen. A problémák közt említették, hogy a kockázatmenedzsment integrálása a döntéshozatali és jelentésitételi folyamatokba nem megfelelő, ahogy a magának a tevékenységnek az elismertsége sem.
Az egyik legnagyobb hazai cég, a Mol kockázatkezelési mechanizmusát nehéz lenne definiálni pontosan, mivel az inkább egy folyamat, feladatok összessége, mint egy jól körülhatárolható munkafázis – mondta Doszpod Dénes, a cég kockázatkezelésért felelős vezetője. Külön bonyolítja a számszerűsítési feladatot, hogy bár minden kockázat cash flow hatású, de nem biztos, hogy mérhető: ilyenek például a dolgozók egészségére ható, vagy a környezeti katasztrófák kockázatai.
A Mol a kockázatkezelés szempontjából egy lassú cég, kifejezetten hosszú, akár 10 évre nyúló tervezési időszakokkal – mondta Doszpod Dénes az energiainfo.hu-nak. Éppen ezért a hitelválság hírére, vagy Magyarország kockázati felárának változására nem ugranak azonnal átalakítani a kockázati modellt, ám az amúgy is esedékes, újabb modellekbe már beleszámolják ezeket a paramétereket is.
Molnár József, a Mol pénzügyi vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy 2008 utolsó és 2009 második negyedéve között 100, 150, illetve 96 milliárd vesztesége keletkezett a cégnek a devizahiteleken, ám azóta a mérleg pozitív irányba fordult – ez is olyan kockázat, melyre a cégnek fel kell készülnie. Az olaj önmagában is kockázatos üzletág, hiszen 1999-2000-ben volt egy megingás az olajpiacon, amikor 9 dollár volt az olaj hordünkénti ára, ebbe sok vállalat bele is bukott. Később csaknem 150 dollár lett az olajár, hiszen ez alapvetően egy ciklikus szakma. Éppen ezért akkor kell a legjobban kockázatot kezelni, amikor jól megy egy cégnek, hiszen ha könnyelműen túlvállalja magát, hamar csődbe jut. A válság ugyanis mindig gyorsan jön és nem jár egyedül, ez alkalommal például nem csak az árrések, hanem a kereslet és a hitelpiac is összezsugorodott, amire külön fel kellett készülni.
Molnár József kérdésre válaszolva elmondta, a piac sajátosságaiból adódóan nem aggódik a forint gyengülése miatt. Természetesen egy volatilis devizapiac kiszámíthatatlan, ezért azt nem szeretik, de egy folyamatosan gyengülő forinttal ki lennének egyezve, mivel a Mol bevételei alapvetően devizában érkeznek.
Magyarországon egyébként a kockázatkezelés megítélését jól jelzi, hogy a megkeresett vállalatok mindössze 25 százaléka, 42 cég reagált érdemben a kérdésekre. A válaszadók a terület legfőbb hiányosságait abban látták, hogy nincsenek szétválasztva az egyes kockázatkezelési funkciók. Előrelépés viszont a korábbi évekhez képest, hogy a jól teljesítő vállalatok láthatóan tervezik a kockázattudatos vállalatirányítás következő szintjeire lépést.
A cégvezetők külön kiemelték, hogy a belső jelentésekbe be kell építeni a kockázati gondolkodást, a kockázatkezelést, mivel a kockázatmenedzsment jobb döntéshozatalt és ezáltal jobb üzleti teljesítményt eredményez.
A Mol tíz éves ciklusokban tervezi a kockázatkezelést
Az Ernst & Young nemzetközi felméréséből kiderült, a válaszadó vállalatok átlagosan árbevételük négy százalékát fordítják kockázatmenedzsmentre – mondta Réthelyi László, a tanácsadó cég kockázatkezelési szolgáltatások igazgatója, egy csütörtöki szakmai konferencián. A Mol szakemberei elmondták, az olajtársaság a kockázatkezelés szempontjából egy lassú cég, kifejezetten hosszú, akár 10 évre nyúló tervezési időszakokkal.
Itthon, és külföldön is egyre nagyobb az igény a kockázati kultúra felmérésére. Az Ernst & Young nemzetközi kutatásából kiderült, a vállalatok 96 százaléka szerint van még mit javítani a kockázatkezelési tevékenységen. A problémák közt említették, hogy a kockázatmenedzsment integrálása a döntéshozatali és jelentésitételi folyamatokba nem megfelelő, ahogy a magának a tevékenységnek az elismertsége sem.
Az egyik legnagyobb hazai cég, a Mol kockázatkezelési mechanizmusát nehéz lenne definiálni pontosan, mivel az inkább egy folyamat, feladatok összessége, mint egy jól körülhatárolható munkafázis – mondta Doszpod Dénes, a cég kockázatkezelésért felelős vezetője. Külön bonyolítja a számszerűsítési feladatot, hogy bár minden kockázat cash flow hatású, de nem biztos, hogy mérhető: ilyenek például a dolgozók egészségére ható, vagy a környezeti katasztrófák kockázatai.
A Mol a kockázatkezelés szempontjából egy lassú cég, kifejezetten hosszú, akár 10 évre nyúló tervezési időszakokkal – mondta Doszpod Dénes az energiainfo.hu-nak. Éppen ezért a hitelválság hírére, vagy Magyarország kockázati felárának változására nem ugranak azonnal átalakítani a kockázati modellt, ám az amúgy is esedékes, újabb modellekbe már beleszámolják ezeket a paramétereket is.
Molnár József, a Mol pénzügyi vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy 2008 utolsó és 2009 második negyedéve között 100, 150, illetve 96 milliárd vesztesége keletkezett a cégnek a devizahiteleken, ám azóta a mérleg pozitív irányba fordult – ez is olyan kockázat, melyre a cégnek fel kell készülnie. Az olaj önmagában is kockázatos üzletág, hiszen 1999-2000-ben volt egy megingás az olajpiacon, amikor 9 dollár volt az olaj hordünkénti ára, ebbe sok vállalat bele is bukott. Később csaknem 150 dollár lett az olajár, hiszen ez alapvetően egy ciklikus szakma. Éppen ezért akkor kell a legjobban kockázatot kezelni, amikor jól megy egy cégnek, hiszen ha könnyelműen túlvállalja magát, hamar csődbe jut. A válság ugyanis mindig gyorsan jön és nem jár egyedül, ez alkalommal például nem csak az árrések, hanem a kereslet és a hitelpiac is összezsugorodott, amire külön fel kellett készülni.
Molnár József kérdésre válaszolva elmondta, a piac sajátosságaiból adódóan nem aggódik a forint gyengülése miatt. Természetesen egy volatilis devizapiac kiszámíthatatlan, ezért azt nem szeretik, de egy folyamatosan gyengülő forinttal ki lennének egyezve, mivel a Mol bevételei alapvetően devizában érkeznek.
Magyarországon egyébként a kockázatkezelés megítélését jól jelzi, hogy a megkeresett vállalatok mindössze 25 százaléka, 42 cég reagált érdemben a kérdésekre. A válaszadók a terület legfőbb hiányosságait abban látták, hogy nincsenek szétválasztva az egyes kockázatkezelési funkciók. Előrelépés viszont a korábbi évekhez képest, hogy a jól teljesítő vállalatok láthatóan tervezik a kockázattudatos vállalatirányítás következő szintjeire lépést.
A cégvezetők külön kiemelték, hogy a belső jelentésekbe be kell építeni a kockázati gondolkodást, a kockázatkezelést, mivel a kockázatmenedzsment jobb döntéshozatalt és ezáltal jobb üzleti teljesítményt eredményez.
