Magyarország 2020-ig csaknem 1300 milliárd forintot szeretne költeni az
Európai Unió harmadik energiacsomagjának való megfelelés jegyében –
derül ki a most negyvenkettedik alkalommal megrendezett Nemzetközi
Gázkonferencia és Szakkiállításon. Ennek értelmében a következő évtized
során jelentősen csökken az energiafelhasználás, a megújuló
energiaforrások aránya pedig komoly mértékben nőhet. Az orosz gáztól
való függőségünket azonban csak enyhíteni lehet, kiváltani nem.
Az Európai Unió harmadik energiacsomagja szerint a tagországok 2020-ig 20 százalékkal kell, hogy csökkentsék az energiafelhasználásukat, a megújuló energiák aránya pedig 20 százalékkal kell hogy nőjön az energiaportfólióban és legalább 10 százalékra a közlekedésben – mondta el Zarándy Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Magyarország az uniós ajánlás helyett sorrendben 10, 13 és 10 százalékot lát megvalósíthatónak az elkövetkező évtizedben, ám ez is csaknem 1 300 milliárd forintos beruházást igényelne. Az összeg kétharmadát uniós támogatásokból, egyharmadát széndioxid-kvóták értékesítéséből biztosítaná az állam, kormányzati forrásokból mindössze 70 milliárd forintot allokálnának e célra.
A földgáz a magyarországi energiahordozók közül 34 százalékos arányt képvisel, ám az arány folyamatosan csökken – mondta Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke. Az orosz gázimport a teljes gázkeresletből 74 százalék, ami egyértelművé teszi, hogy az orosz gáztól függetlenedni nem lehet. Szükséges lehet ugyanakkor diverzifikálni a forrásokat, ami nemcsak saját gázstratégiai érdekeinket szolgálja, hanem elősegíti azt is, hogy fennakadások esetén más, régiós államok segítségére siethessünk. Ehhez nyújt jó alapot az Európai Unió hálózatépítési stratégiája, melynek keretében kiépülhetett, illetve kiépülhet a magyar-horvát, a magyar-szlovák, a magyar-román összeköttetés és Nabucco-vezeték hazai szakasza – mondta az elnök.
Alekszej Zajcsev, a Panrusgaz vezérigazgatója és a Gazprom magyarországi képviselője pedig arról beszélt, hogy Európának szüksége van az orosz gázra. A közösség 2030-ra várhatóan évi 700 milliárd köbméter gázt használ majd el, a saját kitermelése viszont alig 400 milliárd köbméter lesz. Hogy az orosz import zökkenőmentesen jusson el az EU tagországokba, 2015-re elkészül a Déli-áramlat gázvezeték, mely 63 milliárd köbméteres kapacitásával az egyik legnagyobb – egyben legbiztonságosabb – vezeték lesz – a Gazprom magyarországi képviselője szerint.
A konferencián a Magyar Gázipari Egyesülés és a Magyar Biogáz Egyesület közös megállapodást írt alá. Ennek értelmében a két szervezet az év végéig javaslatot terjeszt a kormány elé arról, hogyan lehet a biogázt a földgáz-hálózatba, ezen keresztül pedig akár a háztartásokba eljuttatni.
42. Gázkonferencia: Az orosz importgáz nélkül nem megy
Magyarország 2020-ig csaknem 1300 milliárd forintot szeretne költeni az
Európai Unió harmadik energiacsomagjának való megfelelés jegyében –
derül ki a most negyvenkettedik alkalommal megrendezett Nemzetközi
Gázkonferencia és Szakkiállításon. Ennek értelmében a következő évtized
során jelentősen csökken az energiafelhasználás, a megújuló
energiaforrások aránya pedig komoly mértékben nőhet. Az orosz gáztól
való függőségünket azonban csak enyhíteni lehet, kiváltani nem.
Az Európai Unió harmadik energiacsomagja szerint a tagországok 2020-ig 20 százalékkal kell, hogy csökkentsék az energiafelhasználásukat, a megújuló energiák aránya pedig 20 százalékkal kell hogy nőjön az energiaportfólióban és legalább 10 százalékra a közlekedésben – mondta el Zarándy Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Magyarország az uniós ajánlás helyett sorrendben 10, 13 és 10 százalékot lát megvalósíthatónak az elkövetkező évtizedben, ám ez is csaknem 1 300 milliárd forintos beruházást igényelne. Az összeg kétharmadát uniós támogatásokból, egyharmadát széndioxid-kvóták értékesítéséből biztosítaná az állam, kormányzati forrásokból mindössze 70 milliárd forintot allokálnának e célra.
A földgáz a magyarországi energiahordozók közül 34 százalékos arányt képvisel, ám az arány folyamatosan csökken – mondta Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke. Az orosz gázimport a teljes gázkeresletből 74 százalék, ami egyértelművé teszi, hogy az orosz gáztól függetlenedni nem lehet. Szükséges lehet ugyanakkor diverzifikálni a forrásokat, ami nemcsak saját gázstratégiai érdekeinket szolgálja, hanem elősegíti azt is, hogy fennakadások esetén más, régiós államok segítségére siethessünk. Ehhez nyújt jó alapot az Európai Unió hálózatépítési stratégiája, melynek keretében kiépülhetett, illetve kiépülhet a magyar-horvát, a magyar-szlovák, a magyar-román összeköttetés és Nabucco-vezeték hazai szakasza – mondta az elnök.
Alekszej Zajcsev, a Panrusgaz vezérigazgatója és a Gazprom magyarországi képviselője pedig arról beszélt, hogy Európának szüksége van az orosz gázra. A közösség 2030-ra várhatóan évi 700 milliárd köbméter gázt használ majd el, a saját kitermelése viszont alig 400 milliárd köbméter lesz. Hogy az orosz import zökkenőmentesen jusson el az EU tagországokba, 2015-re elkészül a Déli-áramlat gázvezeték, mely 63 milliárd köbméteres kapacitásával az egyik legnagyobb – egyben legbiztonságosabb – vezeték lesz – a Gazprom magyarországi képviselője szerint.
A konferencián a Magyar Gázipari Egyesülés és a Magyar Biogáz Egyesület közös megállapodást írt alá. Ennek értelmében a két szervezet az év végéig javaslatot terjeszt a kormány elé arról, hogyan lehet a biogázt a földgáz-hálózatba, ezen keresztül pedig akár a háztartásokba eljuttatni.
