Habár 2010-ben Magyarországon a 20 százalékot meg is haladta a kapcsolt technológiával termelt villamos energia részaránya, az a kedvezőtlen piaci környezet és a szabályozói döntések révén négy év alatt 13 százalékra zuhant vissza, és a technológia a hőtermelés területén is jelentősen visszaszorult
Megfelelő intézkedések meghozatalával, a megújuló alapon termelő és mikroméretű egységekre koncentrálva 2030-ra ismét elérheti a hőt és villamos energiát azonos tüzelőanyag bázison, párhuzamosan termelő erőművek által termelt áram részaránya a 20 százalékot â áll a kapcsolt energiatermelő iparág európai szakmai szervezetének, a COGEN Europe-nak a napokban kiadott, Magyarországra vonatkozó elemzésében.
Az európai szakmai szervezet elemzése szerint három fő akadálya van jelenleg Magyarországon a kapcsolt energiatermelés terjedésének: a technológiára vonatkozó megfelelő kormányzati politika és támogatás hiánya megoldatlanul hagyja a kedvezőtlen piaci körülmények okozta károkat; a tüzelőanyagként leginkább használt földgáz magas, illetve az erőművekben termékként előállított villamos energia alacsony piaci ára bizonytalanságot gerjeszt a beruházók körében, aminek az eredménye a fejlesztések elmaradása; és végül negatív hatással van az iparág terjedésére az is, hogy a magyar kormány elsősorban az atomenergiára támaszkodva kívánja elérni kibocsátás-csökkentési céljait, ami egyéb technológiák számára csak korlátozott teret enged ezen a területen.
âAz egységek kiemelkedően magas hatásfokát, rendszeregyensúly fenntartásában betöltött szerepüket és a környezeti előnyök árát a magyar szabályozás egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális mértékben árazza be a kapcsolt technológiával termelt energia árába, holott azok jól számszerűsíthetőekâ â mutatott rá Rudolf Viktor, a hazai kogenerációs erőműveket tömörítő szakmai szervezet, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.
Az előrelépési lehetőségek kapcsán az elemzés kiemeli: Magyarország számára elsősorban a gázmotoros erőművek kazánkiváltó szerepe lehet az ismételt felfutás egyik katalizátora. Évente mintegy 130 ezer kazán talál gazdára hazánkban, ugyanakkor a háztartási méretű gázmotoros egységek iránti kereslet jelenleg alig pár tíz darab évente, ami hatalmas meglévő felfutási potenciált jelent. Az elemzés 2020-ra mintegy 300 darab háztartási méretű rendszert prognosztizál hazánkban, míg 2030-ra, elsősorban a felfutó piac miatt egyre kedvezőbbé váló árak miatt, reálisan már 22 ezer darabos állománnyal számol.
â2020-ra a telepített háztartási, illetve mikro méretű egységek évente 2 petajoule-nyi primerenergia-megtakarítást biztosíthatnak, míg optimális esetben, a teljes potenciál kiaknázásával ez a mennyiség 2030-ra 28 petajoule is lehet. Ehhez mintegy 36 ezer mikroméretű gázmotort kellene telepíteni otthonokba, társasházakba, valamint kis- és közepes vállalkozások telephelyeire. Reálisan azonban mintegy 22 ezer egység telepítése várható addigraâ â emelte ki Rudolf Viktor, aki szerint ez utóbbi reálisan elérhető cél, hiszen az okos energetikai hálózatok elkövetkező évtizedekben várható kiépülésével a decentralizált kogenerációs egységek által megtermelt villamos energiát is biztonságosan kezelni lehet majd, miközben az előállított hő helyben hasznosul.
A kapcsolt energiatermelés szerepének növelésére a másik eszköz a biomassza alapú energiatermelés lehet. Az elemzést összeállítók úgy vélik, hogy a jelenlegi 7-8 százalékos biomassza arányt három-négyszeresére is lehet emelni a potenciál alapján. âEz a biogáz és a szilárd biomassza, elsősorban mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek, elégetésével kivitelezhető. A biogáz kisebb gázmotorokban hasznosítható, ilyen egységeket gyártanak magyar üzemek is. A szilárd biomassza esetében nagyobb 5-10 megawattos kapacitásokkal érdemes számolni, hiszen ennek a hasznosításához már gőzturbina szükségesâ â mondta Rudolf Viktor, aki szerint ez a lehetőség elsősorban a távfűtés biomasszára történő átállításában bírhat kiemelt jelentőséggel.
Ahhoz azonban, hogy fenti lehetőségekkel élni tudjon Magyarország, már most következetesen hozzá kellene állni az egyes szabályozási kérdések megoldásához. Stratégiai szinten ezek közül a legfontosabb az Európai Unió energiahatékonysági direktívája vonatkozó rendelkezéseinek gyakorlatba ültetése, illetve egy hosszú távú, integrált energetikai és klímavédelmi politika összeállítása és következetes megvalósítása. Rövidtávon leginkább az segíthetne az iparágon, ha szigorú hatékonysági és környezetvédelmi elvárásokat támasztana a szakpolitika az erőművek elé, hiszen így azok működtetői rá lennének szorulva a kapcsolt energiatermelésre, áll az elemzésben.
2030-ra ismét 20 százalék felett lehet a kapcsoltak részaránya
Habár 2010-ben Magyarországon a 20 százalékot meg is haladta a kapcsolt technológiával termelt villamos energia részaránya, az a kedvezőtlen piaci környezet és a szabályozói döntések révén négy év alatt 13 százalékra zuhant vissza, és a technológia a hőtermelés területén is jelentősen visszaszorult
Megfelelő intézkedések meghozatalával, a megújuló alapon termelő és mikroméretű egységekre koncentrálva 2030-ra ismét elérheti a hőt és villamos energiát azonos tüzelőanyag bázison, párhuzamosan termelő erőművek által termelt áram részaránya a 20 százalékot â áll a kapcsolt energiatermelő iparág európai szakmai szervezetének, a COGEN Europe-nak a napokban kiadott, Magyarországra vonatkozó elemzésében.
Az európai szakmai szervezet elemzése szerint három fő akadálya van jelenleg Magyarországon a kapcsolt energiatermelés terjedésének: a technológiára vonatkozó megfelelő kormányzati politika és támogatás hiánya megoldatlanul hagyja a kedvezőtlen piaci körülmények okozta károkat; a tüzelőanyagként leginkább használt földgáz magas, illetve az erőművekben termékként előállított villamos energia alacsony piaci ára bizonytalanságot gerjeszt a beruházók körében, aminek az eredménye a fejlesztések elmaradása; és végül negatív hatással van az iparág terjedésére az is, hogy a magyar kormány elsősorban az atomenergiára támaszkodva kívánja elérni kibocsátás-csökkentési céljait, ami egyéb technológiák számára csak korlátozott teret enged ezen a területen.
âAz egységek kiemelkedően magas hatásfokát, rendszeregyensúly fenntartásában betöltött szerepüket és a környezeti előnyök árát a magyar szabályozás egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális mértékben árazza be a kapcsolt technológiával termelt energia árába, holott azok jól számszerűsíthetőekâ â mutatott rá Rudolf Viktor, a hazai kogenerációs erőműveket tömörítő szakmai szervezet, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.
Az előrelépési lehetőségek kapcsán az elemzés kiemeli: Magyarország számára elsősorban a gázmotoros erőművek kazánkiváltó szerepe lehet az ismételt felfutás egyik katalizátora. Évente mintegy 130 ezer kazán talál gazdára hazánkban, ugyanakkor a háztartási méretű gázmotoros egységek iránti kereslet jelenleg alig pár tíz darab évente, ami hatalmas meglévő felfutási potenciált jelent. Az elemzés 2020-ra mintegy 300 darab háztartási méretű rendszert prognosztizál hazánkban, míg 2030-ra, elsősorban a felfutó piac miatt egyre kedvezőbbé váló árak miatt, reálisan már 22 ezer darabos állománnyal számol.
â2020-ra a telepített háztartási, illetve mikro méretű egységek évente 2 petajoule-nyi primerenergia-megtakarítást biztosíthatnak, míg optimális esetben, a teljes potenciál kiaknázásával ez a mennyiség 2030-ra 28 petajoule is lehet. Ehhez mintegy 36 ezer mikroméretű gázmotort kellene telepíteni otthonokba, társasházakba, valamint kis- és közepes vállalkozások telephelyeire. Reálisan azonban mintegy 22 ezer egység telepítése várható addigraâ â emelte ki Rudolf Viktor, aki szerint ez utóbbi reálisan elérhető cél, hiszen az okos energetikai hálózatok elkövetkező évtizedekben várható kiépülésével a decentralizált kogenerációs egységek által megtermelt villamos energiát is biztonságosan kezelni lehet majd, miközben az előállított hő helyben hasznosul.
A kapcsolt energiatermelés szerepének növelésére a másik eszköz a biomassza alapú energiatermelés lehet. Az elemzést összeállítók úgy vélik, hogy a jelenlegi 7-8 százalékos biomassza arányt három-négyszeresére is lehet emelni a potenciál alapján. âEz a biogáz és a szilárd biomassza, elsősorban mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek, elégetésével kivitelezhető. A biogáz kisebb gázmotorokban hasznosítható, ilyen egységeket gyártanak magyar üzemek is. A szilárd biomassza esetében nagyobb 5-10 megawattos kapacitásokkal érdemes számolni, hiszen ennek a hasznosításához már gőzturbina szükségesâ â mondta Rudolf Viktor, aki szerint ez a lehetőség elsősorban a távfűtés biomasszára történő átállításában bírhat kiemelt jelentőséggel.
Ahhoz azonban, hogy fenti lehetőségekkel élni tudjon Magyarország, már most következetesen hozzá kellene állni az egyes szabályozási kérdések megoldásához. Stratégiai szinten ezek közül a legfontosabb az Európai Unió energiahatékonysági direktívája vonatkozó rendelkezéseinek gyakorlatba ültetése, illetve egy hosszú távú, integrált energetikai és klímavédelmi politika összeállítása és következetes megvalósítása. Rövidtávon leginkább az segíthetne az iparágon, ha szigorú hatékonysági és környezetvédelmi elvárásokat támasztana a szakpolitika az erőművek elé, hiszen így azok működtetői rá lennének szorulva a kapcsolt energiatermelésre, áll az elemzésben.
