close
2017-re létrejöhet egy versenyképes regionális gázpiac
Egyéb - Gáz

2017-re létrejöhet egy versenyképes regionális gázpiac

Az Észak-Dél Energiafolyosó fizikai infrastruktúrája várhatóan 2017-re válik alkalmassá arra, hogy létrejöjjön egy versenyképes regionális gázpiac, és legkésőbb eddig a horvátországi forrásokat is szeretnék bekapcsolni a rendszerbe – mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten az Energetikai együttműködés a visegrádi országokban című konferencián.

A Magyar Mérnöki Kamara rendezvényén az államtitkár hangsúlyozta: az Európai Unióban még tárgyalás alatt lévő kezdeményezésekkel összhangban folyik az Észak-Dél Energiafolyosó kialakítása, amely a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúra hálózat-fejlesztési program. Kovács Pál kifejtette: a program alapvető célja, hogy a régió importfüggőségét csökkentse azzal, hogy észak-déli irányú gázszállítást tesz lehetővé a Kaszpi térségből, emellett segíti egy egységes uniós energiapiac kiépítését, valamint elősegíti a szolidaritást az érintett országok között. A regionális infrastruktúrafejlesztések rangsorát a tavaly novemberben elfogadott Észak-Dél Energia Infrastruktúra Folyosó cselekvési terv és szándéknyilatkozat rögzíti. A dokumentum a folyosó legfontosabb projektjeként tartja számon a földgázpiacon a magyar-szlovák összeköttetést és a kapcsolódó lengyel-szlovák interkonnektort.

A várakozások szerint az infrastruktúra kiépítettsége öt éven belül eléri azt a szintet, amely már megalapozhatja egy közös gázpiac létrehozását. Ehhez elengedhetetlen az alternatív források bevonása is. Az Európai Unió 2017-től tervezi a kaszpi térségi földgázra támaszkodó Déli Folyosó megnyitását. Az Észak-Dél Folyosó két végpontján keresztül – 2013-2014-től Lengyelországból, legkésőbb 2017-től pedig Horvátországból – várhatóan megindul a cseppfolyós földgáz (LNG) szállítása is a közép-európai régióba – mondta Kovács Pál. A régió országainak együttes érdeke, hogy a horvátországi LNG terminál 2015-re működőképes legyen.

Az árampiacon előrehaladottabb az integráció

A villamosenergia-piacon előrehaladottabb az integráció, további határozott és konstruktív együttműködéssel a 2014-es uniós határidő a közép-európai régióban is tartható. E folyamatban rendkívüli sikerként értékelhető a cseh, a szlovák és a magyar árampiac szeptember elején megvalósult egybenyitása – tette hozzá az államtitkár.
Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke megnyitójában hangsúlyozta: hosszú út vezetett a korábbi, évtizedekig a szovjet hálózattal együttműködő villamosenergia-rendszertől a nyugat-európaival összhangban lévő, és immár az egyesített regionális piacon való kereskedést lehetővé tevő rendszerig. Az átmenet műszaki feltételeit az érintett országok szakemberei, mérnökei teremtették meg, és elmondható, hogy a villamosenergia-rendszer mindig biztonságosan üzemelt – mondta az elnök.     Hozzáfűzte ugyanakkor: ahhoz, hogy a régió gazdasága élvezhesse az egyesített villamosenergia-piac előnyeit, távvezetékek építésével, a rendszerirányítók együttműködésének fejlesztésével, a szabályozási környezet összehangolásával erősíteni kell az integrációt. Barsiné Pataky Etelka szerint célszerű, hogy a visegrádi együttműködés tagjai egyeztetett álláspontot alakítsanak ki az egyesített európai hálózat üzemvitelének szabályozásában, emellett a csoport tagjainak össze kell hangolniuk véleményüket olyan témákban mint a nukleáris energetika, szén és palagáz vagyonuk hasznosítása, vagy a földgázforrások diverzifikációja.     A Visegrádi Együttműködés részes államaiban működő mérnöki kamarák vezetői október 5-én Budapesten tartják szokásos évi találkozójukat; ehhez kapcsolódva rendezték csütörtökön a délután is tartó energetikai konferenciát. Az esemény fővédnöke Martonyi János külügyminiszter és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.

Egy új gázháborút is kibírnánk

„A gázrendszerek esetében megtörtént a szomszédos országokkal kapcsolatban mind a román-magyar, mind a horvát-magyar vezeték kétirányúsítva van, folyamatban van a szlovák magyar összeköttetés kiépítése, így minden körülmények között lehetséges biztosítani az ország ellátását. Magyarország elhelyezkedése miatt jobb a helyzet földgázból, mint villamos vonalon. Elméletileg, egy ellátási zavar esetén bármelyik irányból lehetséges lesz biztosítani az ország gázellátását” – mondta korábban a kamara által rendezett sajtóbeszélgetésen Csallóközi Zoltán az MMK Gáz- és Olajipari Tagozatának elnöke.

A szakember szerint jelenleg mind a Déli Áramlat, mind a Nabucco projektekben nem történ még egyetlen kapavágás sem. „A Déli Áramlat esetén a forrást a Gazprom biztosítja, így a vezetéknek a gázforrása biztosított. A Nabucco-nál jelenleg kicsi esélyt látok arra, hogy rövid időn belül olyan szerződés születhessen, amely garantálja a megfelelő gázmennyiséget Európa felé” – mondta Csallóközi. A szakember szerint ugyan Azerbajdzsánban van több olyan gázmező, amely megfelelő forrást biztosíthatna a vezetéknek, de jelenleg nincs megfelelő szerződés ezek kiaknázására. A vezeték nyomvonala mindkét esetben már ki van jelölve, bár a Déli Áramlat esetében a tenger alatti szakasz rendkívüli mérnöki kihívást jelent. „Ha Magyarország földgázellátását nézzük, nekünk akkor lenne jó, ha mindkettő megépülne, hiszen ezzel is bővülnének a beszerzési lehetőségeink. A Déli Áramlat esetén 2016-ra elkészülhet az első ütem” – mondta újságírói kérdésre válaszolva Csallóközi Zoltán. „A visegrádi országok esetén a tervezett gázvezetékek mellett stratégiai fontosságú lenne a Krk-szigeti (Horvátország) LNG-terminál megépítése ezzel ugyanis jelentősen javulna a régió ellátásbiztonsága” – tette hozzá Barsiné Pataki Etelka.