Iparági előrejelzések szerint összeurópai szinten évente 2 gigawattnyi új, kis- és közepes méretű erőmű áll üzembe 2020-ig. A jövő kétségtelenül a decentralizált kapcsolt energiatermelésben rejlik Magyarország számára is, azonban az ehhez szükséges hazai beruházásokhoz koherens és a technológiai előnyöket támogató szabályozást kellene kidolgozni a Dalkia Energia Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint.
âAmennyiben az energetikai szabályozás kiszámíthatóan alakul, meg lehet találni benne a minden érintett számára sikeres működés lehetőségeitâ â hangsúlyozta Gérard Bourland vezérigazgató. Meglátása szerint a legnagyobb fejtörést a szektor számára a szinte félévente â gyakran gyökeresen â megváltozó jogszabályok okozzák. Amíg a vállalkozások nem biztosak benne, hogy az elkövetkező 10-15 évben a szabályozás stabil marad, nem várható, hogy az energetikában jellemző hosszabb távú tervezésbe belefogjanak.
Várhatóan megduplázódik 2020-ig a kis- és közepes méretű, kapcsoltan hőt és villamos áramot termelő egységek összkapacitása Európában, áll a Delta Energy & Environment nevű nagy-britanniai kutatócég elemzésében. Mindez éves szinten 2 gigawattnyi új kapacitás kiépítését jelenti. A kontinens többi országához hasonlóan Magyarországon is egészséges módon alakítaná át az energiatermelő rendszert, ha a lassan az életciklusuk végére érő mai erőművek helyett egyre több kis- és közepes méretű, kapcsoltan hőt és áramot előállító egység állna üzembe. Pozitív példák már itthon is vannak, de az elterjedéshez és az ország számára jelentkező előnyök nagyobb mértékű kihasználásához koherens és a technológiai előnyöket támogató szabályozást kellene kidolgozni az iparág szereplői szerint.
Több mint egy éve egy virtuális erőműbe tömörítve működteti az országban elszórtan termelő egységeit a Dalkia Energia Zrt. Ezzel a cég egy szinte nagyerőmű méretű egységet hozott létre, amely rugalmasan szabályozható, de időszakonként akár folyamatos üzemre is képes. âA rendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy a Dalkia más európai országokban is bevezeti ezt a működési modellt,â â mondta Gérard Bourland. âKár, hogy a hazai szabályozás miatt pont itthon nem tudjuk jobban kiaknázni ezeket az előnyöket.â
A nagy hatékonysággal jellemezhető berendezések ráadásul pontosan illeszkednek a nemzeti energetikai és klímavédelmi célkitűzésekhez: csökkentik az ország energiafüggőségét és környezetvédelmi előnyöket teremtenek. A termelőegységek primerenergia megtakarítása a hazai nagyerőművi- és kazánportfolióhoz viszonyítva eléri a 20-25 százalékot, így a jelenlegi orosz importból történő gázbeszerzések esetében jelentősen csökkentik az ország földgázfüggőségét. A nem földgázalapú egységeknél pedig a helyben előteremtett, többnyire mezőgazdasági termelésből származó biomassza fűtőanyag egyrészt teljes mértékben váltja ki a földgáz iránti igényt, másrészt a helyi közösségek számára is további gazdasági lehetőségeket teremt.
Klímavédelmi szempontból nem elhanyagolható, hogy minden egyes köbméter földgáz megspórolásával 1,9 kilogramm üvegházhatású széndioxid kibocsátásától kíméljük meg a légkört. Ha a jelenleg az országban már telepített mintegy 600 MW teljesítményű berendezések optimálisan üzemeltethetőek lennének, azaz évi 3500-4000 órában termelnének hőt és villamos áramot, évente mintegy 200 â 250 ezertonna széndioxiddal kevesebb kerülne a légkörbe.
A vállalat 24 milliárd forintos beruházással idén fejezi be az ország legnagyobb biomassza alapú, hőt és villamos áramot egyaránt előállító erőművi blokkjának építését. A beruházásnak köszönhetően 2013-tól Pécs lesz az első zöld távhővel ellátott magyar nagyváros. âAhhoz, hogy hasonló, az ország számára előnyös beruházások jöhessenek létre, tisztázni és stabilizálni szükséges az árszabályozási és beruházás-támogatási környezetet, egyaránt figyelembe véve a villamos energia- és a hőtermelői oldalt â emelte ki a Dalkia Energia vezérigazgatója.
Nagy lehetőségek a kiserőművekben
Iparági előrejelzések szerint összeurópai szinten évente 2 gigawattnyi új, kis- és közepes méretű erőmű áll üzembe 2020-ig. A jövő kétségtelenül a decentralizált kapcsolt energiatermelésben rejlik Magyarország számára is, azonban az ehhez szükséges hazai beruházásokhoz koherens és a technológiai előnyöket támogató szabályozást kellene kidolgozni a Dalkia Energia Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint.
âAmennyiben az energetikai szabályozás kiszámíthatóan alakul, meg lehet találni benne a minden érintett számára sikeres működés lehetőségeitâ â hangsúlyozta Gérard Bourland vezérigazgató. Meglátása szerint a legnagyobb fejtörést a szektor számára a szinte félévente â gyakran gyökeresen â megváltozó jogszabályok okozzák. Amíg a vállalkozások nem biztosak benne, hogy az elkövetkező 10-15 évben a szabályozás stabil marad, nem várható, hogy az energetikában jellemző hosszabb távú tervezésbe belefogjanak.
Várhatóan megduplázódik 2020-ig a kis- és közepes méretű, kapcsoltan hőt és villamos áramot termelő egységek összkapacitása Európában, áll a Delta Energy & Environment nevű nagy-britanniai kutatócég elemzésében. Mindez éves szinten 2 gigawattnyi új kapacitás kiépítését jelenti. A kontinens többi országához hasonlóan Magyarországon is egészséges módon alakítaná át az energiatermelő rendszert, ha a lassan az életciklusuk végére érő mai erőművek helyett egyre több kis- és közepes méretű, kapcsoltan hőt és áramot előállító egység állna üzembe. Pozitív példák már itthon is vannak, de az elterjedéshez és az ország számára jelentkező előnyök nagyobb mértékű kihasználásához koherens és a technológiai előnyöket támogató szabályozást kellene kidolgozni az iparág szereplői szerint.
Több mint egy éve egy virtuális erőműbe tömörítve működteti az országban elszórtan termelő egységeit a Dalkia Energia Zrt. Ezzel a cég egy szinte nagyerőmű méretű egységet hozott létre, amely rugalmasan szabályozható, de időszakonként akár folyamatos üzemre is képes. âA rendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy a Dalkia más európai országokban is bevezeti ezt a működési modellt,â â mondta Gérard Bourland. âKár, hogy a hazai szabályozás miatt pont itthon nem tudjuk jobban kiaknázni ezeket az előnyöket.â
A nagy hatékonysággal jellemezhető berendezések ráadásul pontosan illeszkednek a nemzeti energetikai és klímavédelmi célkitűzésekhez: csökkentik az ország energiafüggőségét és környezetvédelmi előnyöket teremtenek. A termelőegységek primerenergia megtakarítása a hazai nagyerőművi- és kazánportfolióhoz viszonyítva eléri a 20-25 százalékot, így a jelenlegi orosz importból történő gázbeszerzések esetében jelentősen csökkentik az ország földgázfüggőségét. A nem földgázalapú egységeknél pedig a helyben előteremtett, többnyire mezőgazdasági termelésből származó biomassza fűtőanyag egyrészt teljes mértékben váltja ki a földgáz iránti igényt, másrészt a helyi közösségek számára is további gazdasági lehetőségeket teremt.
Klímavédelmi szempontból nem elhanyagolható, hogy minden egyes köbméter földgáz megspórolásával 1,9 kilogramm üvegházhatású széndioxid kibocsátásától kíméljük meg a légkört. Ha a jelenleg az országban már telepített mintegy 600 MW teljesítményű berendezések optimálisan üzemeltethetőek lennének, azaz évi 3500-4000 órában termelnének hőt és villamos áramot, évente mintegy 200 â 250 ezertonna széndioxiddal kevesebb kerülne a légkörbe.
A vállalat 24 milliárd forintos beruházással idén fejezi be az ország legnagyobb biomassza alapú, hőt és villamos áramot egyaránt előállító erőművi blokkjának építését. A beruházásnak köszönhetően 2013-tól Pécs lesz az első zöld távhővel ellátott magyar nagyváros. âAhhoz, hogy hasonló, az ország számára előnyös beruházások jöhessenek létre, tisztázni és stabilizálni szükséges az árszabályozási és beruházás-támogatási környezetet, egyaránt figyelembe véve a villamos energia- és a hőtermelői oldalt â emelte ki a Dalkia Energia vezérigazgatója.
