Évente több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen, mivel a megújuló energia alkalmazása csaknem minden operatív programban megjelenik – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán a Construma 2015 építőipari szakkiállítás szakmai konferenciáján.
Az építésügy aktuális kérdései címmel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett konferencián az államtitkár kiemelte: a magyar építőipar egyik legnagyobb kihívása az épületek felújítása lesz, mivel az uniós energiahatékonysági irányelv évente 1,5 százalékos javítást ír elő a tagállamoknak. Az irányelv rendelkezéseinek megsértése miatt kötelességszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben, ami alól ki fog kerülni az ország, mert az irányelv rendelkezéseinek átültetését végrehajtják – közölte.
Számításaik szerint az épületek energiafogyasztásának csökkentése – hőszigetelés, nyílászárócsere – 40 ezer új munkaerő alkalmazását igényli az ágazatban, a munkaerőnek országszerte helyben kell rendelkezésre állnia, ami rendkívül nagy feladat. Ismertetése szerint a felújítások költsége 1760 milliárd forint, 700 ezer lakást és 2400 középületet érint 2020-ig. Ez éves szinten mintegy 80 milliárd forint támogatást igényel, ami részben hazai részben uniós forrás – mondta.
Az államtitkár bejelentette: az uniós források épületenergetikai célokra a lakosság számára is elérhetőek lesznek, azaz nem csak középületek, vagy vállalkozások pályázhatnak. A támogatás azonban visszatérítendő támogatás, kedvezményes kamatozású hitel formájában. Úgy vélte, ez erős versenyt fog generálni az ágazatban.
Szólt arról is, hogy dolgoznak egy államilag támogatott bérlakás-építési programon, amelynek az önkormányzatok és a cégek lehetnek majd a megrendelői, a kedvezményezettjei pedig az ország legnagyobb ipari térségeiben dolgozók. Jelezte, hogy az ágazati engedélyezési eljárások egyszerűsítésén és gyorsításán is változtatni fognak, erre egy január végi kormányhatározat kötelezi az illetékes tárcát. Az új uniós pályázatok kiírása a monitoring bizottsági ülések után, várhatóan április 22. után kezdődhet meg.
Kérdésre válaszolva közölte: a megújuló energia alkalmazása és az energiahatékonyság csaknem minden operatív programban megjelenik. Példaként említette, hogy a GINOP-ban 65 milliárd forint vissza nem térítendő és 130 milliárd forint visszatérítendő támogatás áll rendelkezésre, miközben ugyanez az előző hétéves ciklusban nem érte el a 100 milliárd forintot, a következő hét évben viszont meg fogja haladni a 800 milliárdot. Évente több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen, ami ugrásszerű növekedést jelent – hangsúlyozta.
Koji László, az ÉVOSZ alelnöke elmondta: hétéves mélyrepülés után pozitív fejlemények indultak el az építőiparban. Hozzátette, hogy a legfrissebb adatok szerint az ágazat teljesítménye februárban 5,1 százalékkal nőtt, a növekedés tart, de az üteme lassult. Az ÉVOSZ szerint az ágazat meg tudja ismételni a 2014-es teljesítményét. Ennek feltételei közé sorolta, hogy az állami megrendelések ne csökkenjenek, az uniós pályázatokat mihamarabb hirdessék meg, és a lakosság is megjelenjen megrendelőként.
Minden eddiginél több jut hatékonyságra és megújulókra
Évente több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen, mivel a megújuló energia alkalmazása csaknem minden operatív programban megjelenik – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerdán a Construma 2015 építőipari szakkiállítás szakmai konferenciáján.
Az építésügy aktuális kérdései címmel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett konferencián az államtitkár kiemelte: a magyar építőipar egyik legnagyobb kihívása az épületek felújítása lesz, mivel az uniós energiahatékonysági irányelv évente 1,5 százalékos javítást ír elő a tagállamoknak. Az irányelv rendelkezéseinek megsértése miatt kötelességszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben, ami alól ki fog kerülni az ország, mert az irányelv rendelkezéseinek átültetését végrehajtják – közölte.
Számításaik szerint az épületek energiafogyasztásának csökkentése – hőszigetelés, nyílászárócsere – 40 ezer új munkaerő alkalmazását igényli az ágazatban, a munkaerőnek országszerte helyben kell rendelkezésre állnia, ami rendkívül nagy feladat. Ismertetése szerint a felújítások költsége 1760 milliárd forint, 700 ezer lakást és 2400 középületet érint 2020-ig. Ez éves szinten mintegy 80 milliárd forint támogatást igényel, ami részben hazai részben uniós forrás – mondta.
Az államtitkár bejelentette: az uniós források épületenergetikai célokra a lakosság számára is elérhetőek lesznek, azaz nem csak középületek, vagy vállalkozások pályázhatnak. A támogatás azonban visszatérítendő támogatás, kedvezményes kamatozású hitel formájában. Úgy vélte, ez erős versenyt fog generálni az ágazatban.
Szólt arról is, hogy dolgoznak egy államilag támogatott bérlakás-építési programon, amelynek az önkormányzatok és a cégek lehetnek majd a megrendelői, a kedvezményezettjei pedig az ország legnagyobb ipari térségeiben dolgozók. Jelezte, hogy az ágazati engedélyezési eljárások egyszerűsítésén és gyorsításán is változtatni fognak, erre egy január végi kormányhatározat kötelezi az illetékes tárcát. Az új uniós pályázatok kiírása a monitoring bizottsági ülések után, várhatóan április 22. után kezdődhet meg.
Kérdésre válaszolva közölte: a megújuló energia alkalmazása és az energiahatékonyság csaknem minden operatív programban megjelenik. Példaként említette, hogy a GINOP-ban 65 milliárd forint vissza nem térítendő és 130 milliárd forint visszatérítendő támogatás áll rendelkezésre, miközben ugyanez az előző hétéves ciklusban nem érte el a 100 milliárd forintot, a következő hét évben viszont meg fogja haladni a 800 milliárdot. Évente több támogatás jut majd az energiahatékonyságra, mint az előző hét évben összesen, ami ugrásszerű növekedést jelent – hangsúlyozta.
Koji László, az ÉVOSZ alelnöke elmondta: hétéves mélyrepülés után pozitív fejlemények indultak el az építőiparban. Hozzátette, hogy a legfrissebb adatok szerint az ágazat teljesítménye februárban 5,1 százalékkal nőtt, a növekedés tart, de az üteme lassult. Az ÉVOSZ szerint az ágazat meg tudja ismételni a 2014-es teljesítményét. Ennek feltételei közé sorolta, hogy az állami megrendelések ne csökkenjenek, az uniós pályázatokat mihamarabb hirdessék meg, és a lakosság is megjelenjen megrendelőként.
