Ausztráliában az atomenergiával szembeni korlátozásokat fel kellene oldani, hogy ismételten meg lehessen fontolni szerepét az energiatermelésben, különös tekintettel a kis moduláris reaktorokra (small modular reactor, SMR), amelyek alkalmasak lehetnek bányák és távoli kisvárosok ellátására.
A kormány által kiadott energetikai Fehér Könyvhöz fűzött beadványában az ausztrál Energiapolitikai Intézet (Energy Policy Institute) közölte, hogy jelentős technológiai előrehaladás történt az atomenergia biztonságos felhasználása terén.
Elsősorban kiemelték az SMR-eket, amelyek telepítése gyors és kevésbé tőkeigényes, mint a hagyományos nagy atomerőműveké. Hangsúlyozták azt is, hogy fontos lenne a megkülönböztető és a piac-torzító intézkedések megszüntetése is. A beadvány szerint az ilyen intézkedések önkényesen preferálják a megújuló energiákat, és tiltják az olaj és gáztermeléshez alkalmazott kőzetrepesztést, valamint az uránbányászatot és az atomenergia-termelést.
A beadvány leszögezi: az atomenergiát 30 országban alkalmazzák, széndioxid-kibocsátása majdnem zéró, termelése pedig teljes mértékben kiszámítható, ellentétben a megújulókkal, amelyek nagyban függnek a természet erőitől és szakaszosan állnak rendelkezésre.
Az intézet sürgette a kormányt, hogy szélesítse ki az Ausztrál Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Ügynökség (Australian Radiation Protection and Nuclear Safety Agency , Arpansa), mint független hatóság hatáskörét.
A kormány ragaszkodik ahhoz a szándékához, hogy nem enged teret az atomenergiának Ausztráliában, annak ellenére, hogy nem zárta ki azt a jövőbeni megbízható energiatermelési lehetőségek közül: 2013 decemberben a fehér könyvet előkészítő kiadványában az ipari minisztérium ugyanis azt közölte, hogy az alacsony szénkibocsátású technológiák között az atomenergia opció és rendelkezésre áll a piacon.
Ausztráliában nincs kereskedelmi atomerőmű, de ismert uránforrásai a világon a legnagyobbak. A harmadiknak számít a termelési rangsorban Kazahsztán és Kanada mögött.
Forrás: NucNet
Ausztrália is újragondolná nukleáris politikáját
Ausztráliában az atomenergiával szembeni korlátozásokat fel kellene oldani, hogy ismételten meg lehessen fontolni szerepét az energiatermelésben, különös tekintettel a kis moduláris reaktorokra (small modular reactor, SMR), amelyek alkalmasak lehetnek bányák és távoli kisvárosok ellátására.
A kormány által kiadott energetikai Fehér Könyvhöz fűzött beadványában az ausztrál Energiapolitikai Intézet (Energy Policy Institute) közölte, hogy jelentős technológiai előrehaladás történt az atomenergia biztonságos felhasználása terén.
Elsősorban kiemelték az SMR-eket, amelyek telepítése gyors és kevésbé tőkeigényes, mint a hagyományos nagy atomerőműveké. Hangsúlyozták azt is, hogy fontos lenne a megkülönböztető és a piac-torzító intézkedések megszüntetése is. A beadvány szerint az ilyen intézkedések önkényesen preferálják a megújuló energiákat, és tiltják az olaj és gáztermeléshez alkalmazott kőzetrepesztést, valamint az uránbányászatot és az atomenergia-termelést.
A beadvány leszögezi: az atomenergiát 30 országban alkalmazzák, széndioxid-kibocsátása majdnem zéró, termelése pedig teljes mértékben kiszámítható, ellentétben a megújulókkal, amelyek nagyban függnek a természet erőitől és szakaszosan állnak rendelkezésre.
Az intézet sürgette a kormányt, hogy szélesítse ki az Ausztrál Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Ügynökség (Australian Radiation Protection and Nuclear Safety Agency , Arpansa), mint független hatóság hatáskörét.
A kormány ragaszkodik ahhoz a szándékához, hogy nem enged teret az atomenergiának Ausztráliában, annak ellenére, hogy nem zárta ki azt a jövőbeni megbízható energiatermelési lehetőségek közül: 2013 decemberben a fehér könyvet előkészítő kiadványában az ipari minisztérium ugyanis azt közölte, hogy az alacsony szénkibocsátású technológiák között az atomenergia opció és rendelkezésre áll a piacon.
Ausztráliában nincs kereskedelmi atomerőmű, de ismert uránforrásai a világon a legnagyobbak. A harmadiknak számít a termelési rangsorban Kazahsztán és Kanada mögött.
Forrás: NucNet
