A Paksi Atomerőműnek az ellátásbiztonság szempontjából kiemelt szerepe van, indítása óta közel 400 terawattóra (TWh) villamos energiát termelt, amely a magyar lakosság mintegy 35 évnyi felhasználásával egyenértékű.
Az erőmű 2013-ban 15.370 gigawattóra (GWh) áramot termelt, ezzel a hazai villamosenergia-termelés 50,7 százalékát, a felhasználás 36,4 százalékát nyújtotta – mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Paks biztosította nemcsak a legtöbb, hanem a legolcsóbb áramot is: az 1 kilowattórára (KWh) eső árbevétel 12,71 forint volt. A társaság 185,5 milliárd forint árbevétellel zárta az évet. A vezérigazgató szerint az erőmű rendelkezésre állása, biztonsági mutatói folyamatosan javultak az elmúlt években, a társadalmi elfogadottság hosszú ideje 70 százalék felett van, dolgozóinak elégedettsége, elkötelezettsége is kiemelkedően magas.
Hamvas István hangsúlyozta, nem tekintik a biztonságot statikus állapotnak, annak javításáért folyamatosan dolgoznak. Tavaly egyetlen olyan esemény sem történt, ami a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálára került volna, a kisebb jelentőségű, de a hatóság felé tájékoztatási kötelezettséggel bíró események száma pedig folyamatosan csökken. Szintén folyamatosan mérik a kibocsátási értékeket. Ezen a téren is állandó, kiemelkedően jó eredményeket mutat fel a létesítmény, a kibocsátási korlátok kevesebb mint egy százalékát “használják” ki. Ez azt jelenti, hogy az erőműnek nincs kimutatható hatása a környezetre – hangsúlyozta Hamvas István.
Erről a témáról a sajtótájékoztatót megelőző, újságírók számára szervezett üzemlátogatáson Kovács Antal kommunikációs igazgató is szót ejtett. Azt mondta, az egyetlen hatás, hogy a hűtéshez használt víz visszaengedésével 1 Celsius fokkal megnő a Duna hőmérséklete. Ezért az atomerőmű évi 6 milliárd forint vízhasználati díjat fizet. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba évente 20-25 milliárd forintot fizet be a Paksi Atomerőmű, ezzel nemcsak a hulladék elhelyezéshez, hanem a majdani leszerelési költségekhez szükséges forrásokról is gondoskodik – vázolta Kovács Antal.
Hamvas István beszélt arról is, hogy elkészült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013-2016-os stratégiája, amiben kiemelt szerepet kap a már elkezdett hatékonyságnövelés. Ez a biztonság szintjének megtartása mellett legalább olyan eredménnyel kecsegtet, mint a teljesítménynövelés, ami 2009-ben innovációs nagydíjat kapott – mondta.
Közölte, míg ma minden évben, minden blokkot leállítanak karbantartás, üzemanyag-átrakás miatt, addig a megfelelő műszaki átalakítások és a hatóság engedélye mellett 11 hónapról 15 hónapra növelnék a leállások közötti időt. Az idei tervek között a biztonságos, gazdaságos üzemeltetés mellett a 2-es blokk üzemidő-hosszabbításához szükséges engedély megszerzése, a hátralévő két blokk felkészítése és a biztonságnövelő intézkedések időarányos elvégzése szerepel.
A vezérigazgató elmondta, a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas. A magyar lakosság több mint háromnegyede támogatja működését. A Paksi Atomerőmű környezetében élők körében még nagyobb a bizalom, az itt élők 95 százaléka támogatja működését – részletezte Hamvas István.
Paks nélkül nem menne az ország
A Paksi Atomerőműnek az ellátásbiztonság szempontjából kiemelt szerepe van, indítása óta közel 400 terawattóra (TWh) villamos energiát termelt, amely a magyar lakosság mintegy 35 évnyi felhasználásával egyenértékű.
Az erőmű 2013-ban 15.370 gigawattóra (GWh) áramot termelt, ezzel a hazai villamosenergia-termelés 50,7 százalékát, a felhasználás 36,4 százalékát nyújtotta – mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Paks biztosította nemcsak a legtöbb, hanem a legolcsóbb áramot is: az 1 kilowattórára (KWh) eső árbevétel 12,71 forint volt. A társaság 185,5 milliárd forint árbevétellel zárta az évet. A vezérigazgató szerint az erőmű rendelkezésre állása, biztonsági mutatói folyamatosan javultak az elmúlt években, a társadalmi elfogadottság hosszú ideje 70 százalék felett van, dolgozóinak elégedettsége, elkötelezettsége is kiemelkedően magas.
Hamvas István hangsúlyozta, nem tekintik a biztonságot statikus állapotnak, annak javításáért folyamatosan dolgoznak. Tavaly egyetlen olyan esemény sem történt, ami a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálára került volna, a kisebb jelentőségű, de a hatóság felé tájékoztatási kötelezettséggel bíró események száma pedig folyamatosan csökken. Szintén folyamatosan mérik a kibocsátási értékeket. Ezen a téren is állandó, kiemelkedően jó eredményeket mutat fel a létesítmény, a kibocsátási korlátok kevesebb mint egy százalékát “használják” ki. Ez azt jelenti, hogy az erőműnek nincs kimutatható hatása a környezetre – hangsúlyozta Hamvas István.
Erről a témáról a sajtótájékoztatót megelőző, újságírók számára szervezett üzemlátogatáson Kovács Antal kommunikációs igazgató is szót ejtett. Azt mondta, az egyetlen hatás, hogy a hűtéshez használt víz visszaengedésével 1 Celsius fokkal megnő a Duna hőmérséklete. Ezért az atomerőmű évi 6 milliárd forint vízhasználati díjat fizet. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba évente 20-25 milliárd forintot fizet be a Paksi Atomerőmű, ezzel nemcsak a hulladék elhelyezéshez, hanem a majdani leszerelési költségekhez szükséges forrásokról is gondoskodik – vázolta Kovács Antal.
Hamvas István beszélt arról is, hogy elkészült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013-2016-os stratégiája, amiben kiemelt szerepet kap a már elkezdett hatékonyságnövelés. Ez a biztonság szintjének megtartása mellett legalább olyan eredménnyel kecsegtet, mint a teljesítménynövelés, ami 2009-ben innovációs nagydíjat kapott – mondta.
Közölte, míg ma minden évben, minden blokkot leállítanak karbantartás, üzemanyag-átrakás miatt, addig a megfelelő műszaki átalakítások és a hatóság engedélye mellett 11 hónapról 15 hónapra növelnék a leállások közötti időt. Az idei tervek között a biztonságos, gazdaságos üzemeltetés mellett a 2-es blokk üzemidő-hosszabbításához szükséges engedély megszerzése, a hátralévő két blokk felkészítése és a biztonságnövelő intézkedések időarányos elvégzése szerepel.
A vezérigazgató elmondta, a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas. A magyar lakosság több mint háromnegyede támogatja működését. A Paksi Atomerőmű környezetében élők körében még nagyobb a bizalom, az itt élők 95 százaléka támogatja működését – részletezte Hamvas István.
