A MOL nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát kormány ellen, horvátországi befektetéseinek védelmében, mert az nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.
A MOL a horvát kormány elleni eljárás megindítását az Energia Charta Egyezmény alapján, jogi képviselőjén, a Weil, Gotshal and Manges LLP nemzetközi jogi irodán keresztül kérelmezte. A MOL, mint Horvátország egyik legnagyobb külföldi befektetője, régóta megbízható stratégiai partnere a horvát kormánynak. Ennek jegyében a MOL mindig is a horvát kormánnyal kialakult viták békés rendezésére törekedett â közölte a budapesti székhelyű olajcég.
A MOL-nak meghatározott jogi kötelezettségei vannak saját részvényesei és más érintettek (stakeholders) felé, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytasson. Mindazonáltal, jogi kötelezettsége az is, hogy érdekeinek érvényesítése céljából megtegye a megfelelő jogi lépéseket. A MOL továbbra is nyitott a vita tárgyalásos rendezésére â olvasható a társaság közleményében.
A Mol és a horvát kormány vitája azután éleződött ki, hogy a zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA-ban. Ezügyben a horvát rendőrség idén október 1-jén bejelentette, hogy elfogatóparancsot adott ki a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen. A Mol Nyrt. közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. Az ügyben Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója is tanúvallomást tett.
A Kormányzati Információs Központ október 2-án közölte, hogy a magyar kormány felkéri a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére az olajtársaság menedzsmentjét. A kormány emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A Mol INA-ban lévő részesedése eladásának előkészítésére november 8-án adott felhatalmazást a cég igazgatósága az ügyvezető testületnek.
A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalat jövőjéről szeptemberben kezdődtek megbeszélések. A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése, de a horvát kormány egyebek mellett azzal vádolja a Molt, hogy nem fektetett be megfelelő mértékben az INA-ba. A magyar olajcég szerint ezzel szemben a horvát kormányt terheli felelősség, amiért ígéretétől eltérően nem választotta le az INA-ról a vállalat veszteséges gázüzletágát.
Zágráb vs. Mol: irány a bíróság!
A MOL nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát kormány ellen, horvátországi befektetéseinek védelmében, mert az nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.
A MOL a horvát kormány elleni eljárás megindítását az Energia Charta Egyezmény alapján, jogi képviselőjén, a Weil, Gotshal and Manges LLP nemzetközi jogi irodán keresztül kérelmezte. A MOL, mint Horvátország egyik legnagyobb külföldi befektetője, régóta megbízható stratégiai partnere a horvát kormánynak. Ennek jegyében a MOL mindig is a horvát kormánnyal kialakult viták békés rendezésére törekedett â közölte a budapesti székhelyű olajcég.
A MOL-nak meghatározott jogi kötelezettségei vannak saját részvényesei és más érintettek (stakeholders) felé, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytasson. Mindazonáltal, jogi kötelezettsége az is, hogy érdekeinek érvényesítése céljából megtegye a megfelelő jogi lépéseket. A MOL továbbra is nyitott a vita tárgyalásos rendezésére â olvasható a társaság közleményében.
A Mol és a horvát kormány vitája azután éleződött ki, hogy a zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA-ban. Ezügyben a horvát rendőrség idén október 1-jén bejelentette, hogy elfogatóparancsot adott ki a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen. A Mol Nyrt. közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. Az ügyben Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója is tanúvallomást tett.
A Kormányzati Információs Központ október 2-án közölte, hogy a magyar kormány felkéri a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére az olajtársaság menedzsmentjét. A kormány emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A Mol INA-ban lévő részesedése eladásának előkészítésére november 8-án adott felhatalmazást a cég igazgatósága az ügyvezető testületnek.
A horvát állam és a Mol Nyrt. tulajdonában lévő INA olajipari vállalat jövőjéről szeptemberben kezdődtek megbeszélések. A horvát állam birtokolja az INA részvényeinek 44,84 százalékát, a Mol tulajdonában van a részvények 49,1 százaléka, valamint a magyar cég rendelkezik az irányítói jogokkal. A tulajdonosok közötti vita egyik fő pontja az irányításon belüli viszonyok kérdése, de a horvát kormány egyebek mellett azzal vádolja a Molt, hogy nem fektetett be megfelelő mértékben az INA-ba. A magyar olajcég szerint ezzel szemben a horvát kormányt terheli felelősség, amiért ígéretétől eltérően nem választotta le az INA-ról a vállalat veszteséges gázüzletágát.
