Kínában a héten összeül a KKP XVIII: kongresszusa, hogy 2270 küldött megválassza az ország új vezető garnitúráját a következő tíz évre. Ugyanakkor a jelek szerint nemcsak a politikai térkép rajzolódik át, hanem az energiahordozókkal való ellátottság is átértékelődik.
Ami a politikai változásokat illeti, a csütörtökön kezdődő tisztújító kongresszus után jó eséllyel Xi Jinping váltja fel Hu Jintao pártfőtitkárt, illetve veszi át tőle jövőre az államfői posztot. A kormányfő szerepében pedig Li Keqiang követheti a leköszönő Wen Jiabaot. Az elmúlt évtizedben gyakorlatilag gazdasági nagyhatalommá vált Kínának számos problémával és válságjelenséggel kell szembenéznie. Ezek közül nem is feltétlenül az energiaszektor kérdései a legnagyobbak, de az ország energiaügyei mindenképpen komoly horderejűek, és még jó ideig a figyelem középpontjában maradnak. Érdekes módon a kínai csúcsvezetők végzettsége hosszú időn át kifejezte a kapcsolatot az energiaellátás neuralgikus kérdéskörével, Jiang Zemin, a korábbi pártfőtitkár villamosmérnök volt, a most leköszönő Hu Jintao pedig vízmérnök, míg a kormányfő Wen Jiabao geológus diplomával rendelkezik.
Nyilván ő tudja leginkább értékelni az ásványvagyon jelentés napokban nyilvánosságra hozott előzetes adatait, amelyek szerint az ország megkutatott földtani kőolajvagyon növekménye 2011-ben 9,78 milliárd hordó volt, ami 18%-os növekedést mutat a megelőző évhez képest. Az újonnan megkutatott földgáz vagyon 722,5 milliárd köbmétert tesz ki, ez pedig 22%-al haladja meg az előző évi növekményt. Az ipari vagyon kőolajból 23,65 milliárd hordóra nőtt 2011 végére, míg a földgázból 4020 milliárd köbméterre emelkedett. A földtani palagáz vagyon a korábbi becslésekkel egyezően 134 ezermilliárd köbméter a szárazföldön, és ebből 25 ezermilliárd köbméter az ipari vagyon. Mindezek alapján 2030-ra 600 millió tonna olajegyenértékre nőhet az együttes szénhidrogén termelés, 250 millió tonna kőolaj és 450 milliárd köbméter földgáz hazai kitermelésével, jelezték a kínai illetékesek.
Szükség is van a jó hírekre gázfronton, hiszen a fogyasztás ütemesen növekszik. 2011-ben Kína a világ negyedik legnagyobb fogyasztója lett 420 millió köbméteres napi átlagos fogyasztással, ami nagyjából 20%-os bővülést jelent 2010-hez viszonyítva. A 12. ötéves terv keretében 2011-2015 között a földgáz jelenlegi 4,4%-os részarányát a primer energiahordozók között meg akarja kétszerezni a kormányzat. Megjegyezzük, hogy a jelzett ásványvagyon növekedésnek komoly ára volt, a bányavagyon hasznosítási beruházások közel 18 milliárd dollárt tettek ki 2011-ben.
Az igazolt szénvagyon mennyisége ugyanakkor 1,38 ezermilliárd tonnára nőtt 2011-ben. A hétvégi híradások alapján a megkutatott szénvagyon idén is bővülni fog, hiszen a Belső-Mongóliai Xinjiang tartományban 51 milliárd tonnára becsült szénvagyonra bukkantak. Ami ennél jelentősebb, hogy ugyanazon az ujgur helyszínen egy igen komoly uránelőfordulást is találtak a kutatók. Ebben a tartományban 2008-ban bukkantak először homokkő rétegben uránércre, 10 ezer tonna mennyiségben. Az uránra is szükség van, ne felejtsük el, hogy nemrégiben feloldották a fukusimai katasztrófát követően hozott moratóriumot Kínában, így a tervezett, illetve építés alatt álló közel negyven projektből jó néhány atomerőművi beruházás újraindulhatott.
A bíztató kilátások ellenére vitán felül komoly tennivalók várnak a vegyészmérnök végzettségű Xi Jinpingre és a jogász-közgazdász Li Keqiangra, a főtitkári, illetve kormányfői posztok várományosaira. Tudjuk, hogy a kínai utódlási kérdések elrendezése nem olyan látványos, mint az USA elnökválasztás, és valószínűleg nélkülözni fogja a meglepetéseket a hosszas egyeztetések után, de a biztonság kedvéért várjuk meg a hétvégét a folytatással.
Vezércsere: teljes megújulás Kínában
Kínában a héten összeül a KKP XVIII: kongresszusa, hogy 2270 küldött megválassza az ország új vezető garnitúráját a következő tíz évre. Ugyanakkor a jelek szerint nemcsak a politikai térkép rajzolódik át, hanem az energiahordozókkal való ellátottság is átértékelődik.
Ami a politikai változásokat illeti, a csütörtökön kezdődő tisztújító kongresszus után jó eséllyel Xi Jinping váltja fel Hu Jintao pártfőtitkárt, illetve veszi át tőle jövőre az államfői posztot. A kormányfő szerepében pedig Li Keqiang követheti a leköszönő Wen Jiabaot. Az elmúlt évtizedben gyakorlatilag gazdasági nagyhatalommá vált Kínának számos problémával és válságjelenséggel kell szembenéznie. Ezek közül nem is feltétlenül az energiaszektor kérdései a legnagyobbak, de az ország energiaügyei mindenképpen komoly horderejűek, és még jó ideig a figyelem középpontjában maradnak. Érdekes módon a kínai csúcsvezetők végzettsége hosszú időn át kifejezte a kapcsolatot az energiaellátás neuralgikus kérdéskörével, Jiang Zemin, a korábbi pártfőtitkár villamosmérnök volt, a most leköszönő Hu Jintao pedig vízmérnök, míg a kormányfő Wen Jiabao geológus diplomával rendelkezik.
Nyilván ő tudja leginkább értékelni az ásványvagyon jelentés napokban nyilvánosságra hozott előzetes adatait, amelyek szerint az ország megkutatott földtani kőolajvagyon növekménye 2011-ben 9,78 milliárd hordó volt, ami 18%-os növekedést mutat a megelőző évhez képest. Az újonnan megkutatott földgáz vagyon 722,5 milliárd köbmétert tesz ki, ez pedig 22%-al haladja meg az előző évi növekményt. Az ipari vagyon kőolajból 23,65 milliárd hordóra nőtt 2011 végére, míg a földgázból 4020 milliárd köbméterre emelkedett. A földtani palagáz vagyon a korábbi becslésekkel egyezően 134 ezermilliárd köbméter a szárazföldön, és ebből 25 ezermilliárd köbméter az ipari vagyon. Mindezek alapján 2030-ra 600 millió tonna olajegyenértékre nőhet az együttes szénhidrogén termelés, 250 millió tonna kőolaj és 450 milliárd köbméter földgáz hazai kitermelésével, jelezték a kínai illetékesek.
Szükség is van a jó hírekre gázfronton, hiszen a fogyasztás ütemesen növekszik. 2011-ben Kína a világ negyedik legnagyobb fogyasztója lett 420 millió köbméteres napi átlagos fogyasztással, ami nagyjából 20%-os bővülést jelent 2010-hez viszonyítva. A 12. ötéves terv keretében 2011-2015 között a földgáz jelenlegi 4,4%-os részarányát a primer energiahordozók között meg akarja kétszerezni a kormányzat. Megjegyezzük, hogy a jelzett ásványvagyon növekedésnek komoly ára volt, a bányavagyon hasznosítási beruházások közel 18 milliárd dollárt tettek ki 2011-ben.
Az igazolt szénvagyon mennyisége ugyanakkor 1,38 ezermilliárd tonnára nőtt 2011-ben. A hétvégi híradások alapján a megkutatott szénvagyon idén is bővülni fog, hiszen a Belső-Mongóliai Xinjiang tartományban 51 milliárd tonnára becsült szénvagyonra bukkantak. Ami ennél jelentősebb, hogy ugyanazon az ujgur helyszínen egy igen komoly uránelőfordulást is találtak a kutatók. Ebben a tartományban 2008-ban bukkantak először homokkő rétegben uránércre, 10 ezer tonna mennyiségben. Az uránra is szükség van, ne felejtsük el, hogy nemrégiben feloldották a fukusimai katasztrófát követően hozott moratóriumot Kínában, így a tervezett, illetve építés alatt álló közel negyven projektből jó néhány atomerőművi beruházás újraindulhatott.
A bíztató kilátások ellenére vitán felül komoly tennivalók várnak a vegyészmérnök végzettségű Xi Jinpingre és a jogász-közgazdász Li Keqiangra, a főtitkári, illetve kormányfői posztok várományosaira. Tudjuk, hogy a kínai utódlási kérdések elrendezése nem olyan látványos, mint az USA elnökválasztás, és valószínűleg nélkülözni fogja a meglepetéseket a hosszas egyeztetések után, de a biztonság kedvéért várjuk meg a hétvégét a folytatással.
