A német kancellár szerint az orosz gáztól való függőséget csökkentő új energiapolitikára van szükség az Európai Unióban a Krím félsziget hovatartozása ügyében Moszkvával kialakult konfliktus miatt. A válság hatásaival foglalkozik az energiainfo.hu, április 11-re tervezett, gázipari workshopja.
Az uniós energiapolitikát teljes egészében át kell értékelni – hangsúlyozta Angela Merkel csütörtökön Berlinben a kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Németország energiaellátásában jelentős az orosz forrásból származó földgáz aránya, de vannak tagállamok, amelyek függősége még erősebb – mutatott rá.
A kancellár az ukrajnai Krím Oroszországhoz csatolása miatt bevezetett uniós szankciókkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség a büntetőintézkedések rendszerének harmadik fokozatát jelentő gazdasági szankciók bevezetésére, és hangsúlyozta, hogy szóba sem kerülhet a konfliktus rendezése katonai eszközökkel. Ugyanakkor a NATO kelet-európai tagjaival kapcsolatban megerősítette Németország elkötelezettségét az észak-atlanti szövetség alapját jelentő kollektív védelem elve mellet.
Stephen Harper a német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Kanada új exportpiacokat keres energiaforrásai értékesítésére, a jelenleg szinte kizárólag az Egyesült Államokba irányuló kivitel bővítésére készül. A legfejlettebb ipari államokat összefogó G7 csoport tagországának kormányfője a Hetek és Oroszország együttműködése, vagyis a G8-csoport jövőjéről szólva úgy vélte, gyökeres irányváltás szükséges Moszkvában ahhoz, hogy folytatódjon a közös munka. Vlagyimir Putyin jelenlegi tevékenysége alapján viszont úgy tűnik, hogy az orosz elnök “nem a partner, hanem a vetélytárs szerepét kívánja betölteni” – mondta a kanadai miniszterelnök.
Németországban a kőolaj- és földgázimport 31 százaléka származik orosz forrásból.
Új uniós energiapolitikát sürget Merkel
A német kancellár szerint az orosz gáztól való függőséget csökkentő új energiapolitikára van szükség az Európai Unióban a Krím félsziget hovatartozása ügyében Moszkvával kialakult konfliktus miatt. A válság hatásaival foglalkozik az energiainfo.hu, április 11-re tervezett, gázipari workshopja.
Az uniós energiapolitikát teljes egészében át kell értékelni – hangsúlyozta Angela Merkel csütörtökön Berlinben a kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Németország energiaellátásában jelentős az orosz forrásból származó földgáz aránya, de vannak tagállamok, amelyek függősége még erősebb – mutatott rá.
A kancellár az ukrajnai Krím Oroszországhoz csatolása miatt bevezetett uniós szankciókkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség a büntetőintézkedések rendszerének harmadik fokozatát jelentő gazdasági szankciók bevezetésére, és hangsúlyozta, hogy szóba sem kerülhet a konfliktus rendezése katonai eszközökkel. Ugyanakkor a NATO kelet-európai tagjaival kapcsolatban megerősítette Németország elkötelezettségét az észak-atlanti szövetség alapját jelentő kollektív védelem elve mellet.
Stephen Harper a német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Kanada új exportpiacokat keres energiaforrásai értékesítésére, a jelenleg szinte kizárólag az Egyesült Államokba irányuló kivitel bővítésére készül. A legfejlettebb ipari államokat összefogó G7 csoport tagországának kormányfője a Hetek és Oroszország együttműködése, vagyis a G8-csoport jövőjéről szólva úgy vélte, gyökeres irányváltás szükséges Moszkvában ahhoz, hogy folytatódjon a közös munka. Vlagyimir Putyin jelenlegi tevékenysége alapján viszont úgy tűnik, hogy az orosz elnök “nem a partner, hanem a vetélytárs szerepét kívánja betölteni” – mondta a kanadai miniszterelnök.
Németországban a kőolaj- és földgázimport 31 százaléka származik orosz forrásból.
