NĂśvelnĂŠ az orosz vezetĂŠkeken szĂĄllĂtott fĂśldgĂĄz exportjĂĄt  TĂźrkmenisztĂĄn – jelentette be Gurbanguly Berdimukhammedov tĂźrkmĂŠn elnĂśk a Dmitrij Medvegyev orosz elnĂśkkel tartott kĂŠt napos, tĂźrkmenbasi csĂşcstalĂĄlkozĂłn, de arrĂłl nem esett szĂł a nyilvĂĄnossĂĄg elĹtt, hogy a tĂźrkmĂŠn fĂśldgĂĄzbĂłl OroszorszĂĄgnak alig jut a jĂśvĹben. TĂźrkmenisztĂĄn elnĂśke tĂśbbszĂśr is kifejtette szĂĄndĂŠkĂĄt, hogy diverzifikĂĄlja TĂźrkmenisztĂĄn fĂśldgĂĄz-exportjĂĄt. Az eurĂłpai piac azĂŠrt is vonzĂł cĂŠlpont az asgabati vezetĂŠs szĂĄmĂĄra, mivel nyugaton, keretszerzĹdĂŠs megkĂśtĂŠse esetĂŠn az eddiginĂŠl kedvezĹbb ĂĄron ĂŠrtĂŠkesĂthetnĂŠ gĂĄzĂĄt.
“OroszorszĂĄg hosszĂş tĂĄvĂş stratĂŠgiai partnerĂźnk, Ăgy a meglĂŠvĹ kĂŠtoldalĂş megĂĄllapodĂĄsok keretĂŠben kĂŠszek vagyunk nĂśvelni OroszorszĂĄgba szĂĄnt fĂśldgĂĄzexportunkat” – nyilatkozta a tĂźrkmĂŠn elnĂśk.â¨Â    Ugyanakkor szakĂŠrtĹk rĂĄmutatnak, hogy amiĂłta a Gazprom -  a tĂźrkmenisztĂĄni gĂĄz addigi legnagyobb ĂĄtvevĹje – tavaly az eurĂłpai kereslet visszaesĂŠse miatt tĂśbb mint 90 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkkentette a tĂźrkmenisztĂĄni gĂĄz ĂĄtvĂŠtelĂŠt, Asgabat keresett mĂĄs partnereket. KĂna felĂŠ megĂŠpĂźlt egy vezetĂŠk, s mĂĄr ĂŠvi 60 milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre akarjĂĄk bĹvĂteni kapacitĂĄsĂĄt. IrĂĄn is azonnal ĂŠvi 20 milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre nĂśvelte ĂĄtvĂŠtelĂŠt, emellett a napokban jelent meg a hĂr, hogy tĂĄrgyalĂĄsok folynak TĂźrkmenisztĂĄn, IrĂĄn ĂŠs a Perzsa-ĂśbĂśl menti arab orszĂĄgok exportban valĂł egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠrĹl, ĂŠs egy IndiĂĄba tartĂł vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠrĹl. SzĂł van egy AfganisztĂĄnon ĂŠs PakisztĂĄnon ĂĄt IndiĂĄba menĹ vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠrĹl is.
Ami pedig a Nabucco vezetĂŠket illeti, Moszkva kĂĄrĂśrvendĹ nyilatkozatai ellenĂŠre a megvalĂłsulĂĄs felĂŠ halad. Asgabat a keleti lelĹhelyektĹl sajĂĄt erĹbĹl ĂŠpĂt vezetĂŠket a Kaszpi-tengerig – ebben korĂĄbban rĂŠszt szĂĄndĂŠkozott venni OroszorszĂĄg -, ĂŠs AzerbajdzsĂĄnnal tĂĄrgyal a gĂĄz eljuttatĂĄsĂĄrĂłl TĂśrĂśkorszĂĄgba, a NabuccĂłhoz. A Gazprom olasz, nĂŠmet ĂŠs osztrĂĄk partnerei pedig a Kaszpi-tengeren ĂĄtmenĹ vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠn fĂĄradoznak.
A Kommerszant cĂmĹą orosz lap megĂĄllapĂtotta: “OroszorszĂĄg Asgabat gĂĄzexport-terveiben gyakorlatilag nem szerepel. A tĂźrkmĂŠnek nem tudjĂĄk megbocsĂĄtani, hogy a Gazprom felmondta az ĂŠrvĂŠnyes szerzĹdĂŠseket, ĂŠs kĂśvetelte a mennyisĂŠg vagy az ĂĄr csĂśkkentĂŠsĂŠt, tovĂĄbbĂĄ megszegte ĂgĂŠretĂŠt, hogy rĂŠszt vesz a Kaszpi-tenger mentĂŠn haladĂł, OroszorszĂĄgba tartó  vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠben, ĂŠs megprĂłbĂĄlta rĂĄkĂŠnyszerĂteni TĂźrkmenisztĂĄnt, hogy ne vegyen rĂŠszt a NabuccĂłban. A Gazprom az ĂĄtvĂŠtelt nem tudja ĂŠs nem akarja nĂśvelni, mert a sajĂĄt gĂĄzĂĄt sem tudja ĂŠrtĂŠkesĂteni a zsugorodĂł piacokon. OroszorszĂĄg sajĂĄt terĂźletĂŠt nem bocsĂĄtja rendelkezĂŠsĂŠre TĂźrkmenisztĂĄn EurĂłpĂĄba irĂĄnyulĂł exportjĂĄnak tranzitjĂĄhoz, mivel Moszkva nem ratifikĂĄlta az eurĂłpai energiachartĂĄt, a Gazprom Ĺrzi monopĂłliumĂĄt. Meg kell ĂĄllapĂtani, hogy MoszkvĂĄnak nem maradt eszkĂśze, amellyel hatni tudna Asgabatra”.
A gazdasĂĄgi vilĂĄgvĂĄlsĂĄg elĹttig folytak tĂĄrgyalĂĄsok arrĂłl, hogy OroszorszĂĄg ĂŠs TĂźrkmenisztĂĄn kĂśzĂśsen ĂŠpĂtsen egy vezetĂŠket, amely lehetĹvĂŠ tenne a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtti, illetve OroszorszĂĄgon keresztĂźl eurĂłpai szĂĄllĂtĂĄsokat is, de a megcsappant kereslet miatt  leĂĄllĂtottĂĄk a beruhĂĄzĂĄst.
A kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai orszĂĄg, amely a vilĂĄg negyedik legnagyobb fĂśldgĂĄzkĂŠszletĂŠvel rendelkezik, most kelet felĂŠ ĂŠpĂtene Ăşj vezetĂŠket: az Ăşgynevezett TAPI vezetĂŠk TĂźrkmenisztĂĄnbĂłl AfganisztĂĄnon ĂĄt PakisztĂĄnba ĂŠs IndiĂĄba szĂĄllĂtana fĂśldgĂĄzt. Igor Szecsin orosz miniszterelnĂśk-helyettes pĂŠnteken kĂśzĂślte, hogy ebben a Gazprom is szerepet vĂĄllalhat, a beruhĂĄzĂĄsrĂłl “szĂł esett a talĂĄlkozĂłn”, ĂŠs a Gazprom ĂŠpĂtĹkĂŠnt, tervezĹkĂŠnt, vagy tĂĄrskĂŠnt csatlakozhat. India ĂŠs PakisztĂĄn mĂĄr jelezte, hogy akĂĄr ĂŠvi 70 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter tĂźrkmĂŠn gĂĄzt is vĂĄsĂĄrolna, de gondot okoznak a projekttel kapcsolatos biztonsĂĄgi kĂŠrdĂŠsek.
A KĂnĂĄba tartĂł, decemberben ĂĄtadott vezetĂŠken egyelĹre ĂŠvi 6 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter gĂĄz ĂĄramlik, de a tervek szerint 2011-re a kapacitĂĄsa mĂĄr 30 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter lehet.â¨
Türkmén-orosz együttműködés a gázpiacon
NĂśvelnĂŠ az orosz vezetĂŠkeken szĂĄllĂtott fĂśldgĂĄz exportjĂĄt  TĂźrkmenisztĂĄn – jelentette be Gurbanguly Berdimukhammedov tĂźrkmĂŠn elnĂśk a Dmitrij Medvegyev orosz elnĂśkkel tartott kĂŠt napos, tĂźrkmenbasi csĂşcstalĂĄlkozĂłn, de arrĂłl nem esett szĂł a nyilvĂĄnossĂĄg elĹtt, hogy a tĂźrkmĂŠn fĂśldgĂĄzbĂłl OroszorszĂĄgnak alig jut a jĂśvĹben. TĂźrkmenisztĂĄn elnĂśke tĂśbbszĂśr is kifejtette szĂĄndĂŠkĂĄt, hogy diverzifikĂĄlja TĂźrkmenisztĂĄn fĂśldgĂĄz-exportjĂĄt. Az eurĂłpai piac azĂŠrt is vonzĂł cĂŠlpont az asgabati vezetĂŠs szĂĄmĂĄra, mivel nyugaton, keretszerzĹdĂŠs megkĂśtĂŠse esetĂŠn az eddiginĂŠl kedvezĹbb ĂĄron ĂŠrtĂŠkesĂthetnĂŠ gĂĄzĂĄt.
“OroszorszĂĄg hosszĂş tĂĄvĂş stratĂŠgiai partnerĂźnk, Ăgy a meglĂŠvĹ kĂŠtoldalĂş megĂĄllapodĂĄsok keretĂŠben kĂŠszek vagyunk nĂśvelni OroszorszĂĄgba szĂĄnt fĂśldgĂĄzexportunkat” – nyilatkozta a tĂźrkmĂŠn elnĂśk.â¨Â    Ugyanakkor szakĂŠrtĹk rĂĄmutatnak, hogy amiĂłta a Gazprom -  a tĂźrkmenisztĂĄni gĂĄz addigi legnagyobb ĂĄtvevĹje – tavaly az eurĂłpai kereslet visszaesĂŠse miatt tĂśbb mint 90 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkkentette a tĂźrkmenisztĂĄni gĂĄz ĂĄtvĂŠtelĂŠt, Asgabat keresett mĂĄs partnereket. KĂna felĂŠ megĂŠpĂźlt egy vezetĂŠk, s mĂĄr ĂŠvi 60 milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre akarjĂĄk bĹvĂteni kapacitĂĄsĂĄt. IrĂĄn is azonnal ĂŠvi 20 milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre nĂśvelte ĂĄtvĂŠtelĂŠt, emellett a napokban jelent meg a hĂr, hogy tĂĄrgyalĂĄsok folynak TĂźrkmenisztĂĄn, IrĂĄn ĂŠs a Perzsa-ĂśbĂśl menti arab orszĂĄgok exportban valĂł egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠrĹl, ĂŠs egy IndiĂĄba tartĂł vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠrĹl. SzĂł van egy AfganisztĂĄnon ĂŠs PakisztĂĄnon ĂĄt IndiĂĄba menĹ vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠrĹl is.
Ami pedig a Nabucco vezetĂŠket illeti, Moszkva kĂĄrĂśrvendĹ nyilatkozatai ellenĂŠre a megvalĂłsulĂĄs felĂŠ halad. Asgabat a keleti lelĹhelyektĹl sajĂĄt erĹbĹl ĂŠpĂt vezetĂŠket a Kaszpi-tengerig – ebben korĂĄbban rĂŠszt szĂĄndĂŠkozott venni OroszorszĂĄg -, ĂŠs AzerbajdzsĂĄnnal tĂĄrgyal a gĂĄz eljuttatĂĄsĂĄrĂłl TĂśrĂśkorszĂĄgba, a NabuccĂłhoz. A Gazprom olasz, nĂŠmet ĂŠs osztrĂĄk partnerei pedig a Kaszpi-tengeren ĂĄtmenĹ vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠn fĂĄradoznak.
A Kommerszant cĂmĹą orosz lap megĂĄllapĂtotta: “OroszorszĂĄg Asgabat gĂĄzexport-terveiben gyakorlatilag nem szerepel. A tĂźrkmĂŠnek nem tudjĂĄk megbocsĂĄtani, hogy a Gazprom felmondta az ĂŠrvĂŠnyes szerzĹdĂŠseket, ĂŠs kĂśvetelte a mennyisĂŠg vagy az ĂĄr csĂśkkentĂŠsĂŠt, tovĂĄbbĂĄ megszegte ĂgĂŠretĂŠt, hogy rĂŠszt vesz a Kaszpi-tenger mentĂŠn haladĂł, OroszorszĂĄgba tartó  vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠben, ĂŠs megprĂłbĂĄlta rĂĄkĂŠnyszerĂteni TĂźrkmenisztĂĄnt, hogy ne vegyen rĂŠszt a NabuccĂłban. A Gazprom az ĂĄtvĂŠtelt nem tudja ĂŠs nem akarja nĂśvelni, mert a sajĂĄt gĂĄzĂĄt sem tudja ĂŠrtĂŠkesĂteni a zsugorodĂł piacokon. OroszorszĂĄg sajĂĄt terĂźletĂŠt nem bocsĂĄtja rendelkezĂŠsĂŠre TĂźrkmenisztĂĄn EurĂłpĂĄba irĂĄnyulĂł exportjĂĄnak tranzitjĂĄhoz, mivel Moszkva nem ratifikĂĄlta az eurĂłpai energiachartĂĄt, a Gazprom Ĺrzi monopĂłliumĂĄt. Meg kell ĂĄllapĂtani, hogy MoszkvĂĄnak nem maradt eszkĂśze, amellyel hatni tudna Asgabatra”.
A gazdasĂĄgi vilĂĄgvĂĄlsĂĄg elĹttig folytak tĂĄrgyalĂĄsok arrĂłl, hogy OroszorszĂĄg ĂŠs TĂźrkmenisztĂĄn kĂśzĂśsen ĂŠpĂtsen egy vezetĂŠket, amely lehetĹvĂŠ tenne a kĂŠt orszĂĄg kĂśzĂśtti, illetve OroszorszĂĄgon keresztĂźl eurĂłpai szĂĄllĂtĂĄsokat is, de a megcsappant kereslet miatt  leĂĄllĂtottĂĄk a beruhĂĄzĂĄst.
A kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai orszĂĄg, amely a vilĂĄg negyedik legnagyobb fĂśldgĂĄzkĂŠszletĂŠvel rendelkezik, most kelet felĂŠ ĂŠpĂtene Ăşj vezetĂŠket: az Ăşgynevezett TAPI vezetĂŠk TĂźrkmenisztĂĄnbĂłl AfganisztĂĄnon ĂĄt PakisztĂĄnba ĂŠs IndiĂĄba szĂĄllĂtana fĂśldgĂĄzt. Igor Szecsin orosz miniszterelnĂśk-helyettes pĂŠnteken kĂśzĂślte, hogy ebben a Gazprom is szerepet vĂĄllalhat, a beruhĂĄzĂĄsrĂłl “szĂł esett a talĂĄlkozĂłn”, ĂŠs a Gazprom ĂŠpĂtĹkĂŠnt, tervezĹkĂŠnt, vagy tĂĄrskĂŠnt csatlakozhat. India ĂŠs PakisztĂĄn mĂĄr jelezte, hogy akĂĄr ĂŠvi 70 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter tĂźrkmĂŠn gĂĄzt is vĂĄsĂĄrolna, de gondot okoznak a projekttel kapcsolatos biztonsĂĄgi kĂŠrdĂŠsek.
A KĂnĂĄba tartĂł, decemberben ĂĄtadott vezetĂŠken egyelĹre ĂŠvi 6 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter gĂĄz ĂĄramlik, de a tervek szerint 2011-re a kapacitĂĄsa mĂĄr 30 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter lehet.â¨