Az Energiaklub és a KSH idei tanulmánya szerint â számítási technikától függően â a háztartások kb. 10-21 százaléka, vagyis mintegy 400-800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Ugyanakkor ennél több, a lakosság 39% állítja, hogy nagyon megterhelő számukra a lakás fenntartása. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy az energiaszegény háztartások 75-80%-a családi házban él.
A Knauf Insulation adatai szerint hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A Nálam Szigetelnek Program eredményei is mutatják, hogy legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy komplex, a panelprogramhoz hasonló energiahatékonysági program megvalósítása jelentené, amely a lakóépületek 73%-át kitevő családi házakra is alkalmazható lenne.
âA világon ezidáig egyedülálló, valós körülmények között végzett összehasonlítás bebizonyította, sőt felülmúlta eddigi számításainkat arra vonatkozóan, hogy a hőszigetelés által mennyi fűtési energiát és rezsiköltséget lehet megtakarítani, ezáltal az energiaszegénységet csökkentve. A méréseket megelőzően leszigetelt házban élő család a tavalyi tél során 46%-kal kevesebb gázt használt el fűtésre, ezzel 113.888 Ft-ot spórolt egy fűtési szezon alattâ – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója, hozzátéve: âHa a felhasznált hőszigetelő anyagok árát összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Tehát a fennmaradó kb. 38 évben már közvetlenül a pénztárcánknak dolgozik a jól kivitelezett hőszigetelésâ.
Az EU 2030 Magyarországon a családi házak energiahatékonyságával érhető el
Az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelvének célkitűzései között az is szerepel, hogy a közösség egésze 27%-kal csökkentse a primerenergia felhasználását. Magyarország éves energiaszükségletének 40%-át a lakossági szektor használja fel. Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó, 2014 júniusában megjelent ajánlása szerint a magyar háztartások ilyen mértékű energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség, ezért javasolja, hogy Magyarország tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében.
âAz összehasonlító kísérlet is bebizonyította, hogy az energiahatékonyság a legolcsóbb energiaforrás, melynek fejlesztése nagymértékben hozzájárul az uniós energia-megtakarítási célok eléréséhez és csökkenti az energiaszegénységetâ â mondta Szalai Gabriella, Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. programigazgatója, hozzátéve: âA most bejelentett energetikai pályázatok között már megjelentek a kazáncsere és a nyílászárók támogatását célzó programok, ami már egy jó lépés, de bízunk benne, hogy a következő pályázati lehetőségek között már a családi házak szigetelése is szerepelni fog, hiszen a legcélszerűbb és legkifizetődőbb komplex felújításban gondolkodni.â
Több százezer magyar család él energiaszegénységben
Az Energiaklub és a KSH idei tanulmánya szerint â számítási technikától függően â a háztartások kb. 10-21 százaléka, vagyis mintegy 400-800 ezer háztartás tekinthető energiaszegénynek. Ugyanakkor ennél több, a lakosság 39% állítja, hogy nagyon megterhelő számukra a lakás fenntartása. A tanulmány adatai azt mutatják, hogy az energiaszegény háztartások 75-80%-a családi házban él.
A Knauf Insulation adatai szerint hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. A Nálam Szigetelnek Program eredményei is mutatják, hogy legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy komplex, a panelprogramhoz hasonló energiahatékonysági program megvalósítása jelentené, amely a lakóépületek 73%-át kitevő családi házakra is alkalmazható lenne.
âA világon ezidáig egyedülálló, valós körülmények között végzett összehasonlítás bebizonyította, sőt felülmúlta eddigi számításainkat arra vonatkozóan, hogy a hőszigetelés által mennyi fűtési energiát és rezsiköltséget lehet megtakarítani, ezáltal az energiaszegénységet csökkentve. A méréseket megelőzően leszigetelt házban élő család a tavalyi tél során 46%-kal kevesebb gázt használt el fűtésre, ezzel 113.888 Ft-ot spórolt egy fűtési szezon alattâ – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója, hozzátéve: âHa a felhasznált hőszigetelő anyagok árát összehasonlítjuk a gázfogyasztás csökkenésből adódó megtakarítással, megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés anyagköltsége 12 éven belül megtérül. Az ásványgyapot szigetelés élettartama 50 év. Tehát a fennmaradó kb. 38 évben már közvetlenül a pénztárcánknak dolgozik a jól kivitelezett hőszigetelésâ.
Az EU 2030 Magyarországon a családi házak energiahatékonyságával érhető el
Az EU most elfogadott új, 2030-ig szóló energiahatékonysági keretirányelvének célkitűzései között az is szerepel, hogy a közösség egésze 27%-kal csökkentse a primerenergia felhasználását. Magyarország éves energiaszükségletének 40%-át a lakossági szektor használja fel. Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó, 2014 júniusában megjelent ajánlása szerint a magyar háztartások ilyen mértékű energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség, ezért javasolja, hogy Magyarország tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében.
âAz összehasonlító kísérlet is bebizonyította, hogy az energiahatékonyság a legolcsóbb energiaforrás, melynek fejlesztése nagymértékben hozzájárul az uniós energia-megtakarítási célok eléréséhez és csökkenti az energiaszegénységetâ â mondta Szalai Gabriella, Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. programigazgatója, hozzátéve: âA most bejelentett energetikai pályázatok között már megjelentek a kazáncsere és a nyílászárók támogatását célzó programok, ami már egy jó lépés, de bízunk benne, hogy a következő pályázati lehetőségek között már a családi házak szigetelése is szerepelni fog, hiszen a legcélszerűbb és legkifizetődőbb komplex felújításban gondolkodni.â
