Japán 730 000 dollárral önkéntesen hozzájárul az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezet (Comprehensive Test Ban Treaty Organization – CTBTO) költségvetéséhez, ezzel növelve annak lehetőségeit a légkörbe került radioaktivitás terjedésének monitorozására.
Toshiro Ozawa, Japán Nemzetközi Szervezetekhez kirendelt állandó bécsi képviselője szerint az adomány egyik legfőbb oka az, hogy a Fukushima-Daiichi atomerőmű 2011. márciusi balesete nyomán a CTBTO tárgyilagos adatai fontos információt jelentettek Japánnak. Ozawa szerint céljuk, hogy a CTBTO még pontosabban tudja előre jelezni a radioaktivitás terjedését.
A CTBTO a légköri terjedésmodellezés módszerével azt próbálja meghatározni, hogy a mérőhálózata által észlelt légköri radioaktivitás korábban merre mozoghatott, honnan származhat a kibocsátás. A módszerrel egy forrásterületet lehet meghatározni, ahogyan azt 2006-ban tették az észak-koreai nukleáris tesztrobbantás esetén. Ugyanakkor, ha a kibocsátás helye ismert, akkor a radioaktív anyagok terjedését szintén előre tudja jelezni a szervezet ezzel a módszerrel, ugyanúgy, ahogyan a tavalyi nukleáris baleset nyomán.
Önkéntes japán hozzájárulás a radioaktivitás monitorozásához
Japán 730 000 dollárral önkéntesen hozzájárul az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezet (Comprehensive Test Ban Treaty Organization – CTBTO) költségvetéséhez, ezzel növelve annak lehetőségeit a légkörbe került radioaktivitás terjedésének monitorozására.
Toshiro Ozawa, Japán Nemzetközi Szervezetekhez kirendelt állandó bécsi képviselője szerint az adomány egyik legfőbb oka az, hogy a Fukushima-Daiichi atomerőmű 2011. márciusi balesete nyomán a CTBTO tárgyilagos adatai fontos információt jelentettek Japánnak. Ozawa szerint céljuk, hogy a CTBTO még pontosabban tudja előre jelezni a radioaktivitás terjedését.
A CTBTO a légköri terjedésmodellezés módszerével azt próbálja meghatározni, hogy a mérőhálózata által észlelt légköri radioaktivitás korábban merre mozoghatott, honnan származhat a kibocsátás. A módszerrel egy forrásterületet lehet meghatározni, ahogyan azt 2006-ban tették az észak-koreai nukleáris tesztrobbantás esetén. Ugyanakkor, ha a kibocsátás helye ismert, akkor a radioaktív anyagok terjedését szintén előre tudja jelezni a szervezet ezzel a módszerrel, ugyanúgy, ahogyan a tavalyi nukleáris baleset nyomán.
