Az osztrák OMV olajcég első számú vezetője szerint a Mol 9,1 százalékához kapcsolódó stratégiai koncepció ma már nem igazolható – áll a Portfólión.Meglepő nyilatkozatot tett Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója. Az osztrák olajcég első számú vezetője úgy vélekedett, hogy a társaság 9.1%-os MOL részvényvásárlását két évvel ezelőtt az alacsony árfolyam mozgatta, s a csomaghoz kapcsolódó stratégiai koncepció ma már nem igazolható – tudósított a Bloomberg. Ruttenstorfer nyitott kérdésnek tartja, hogy az OMV megválik a Mol részvényeitől.
Mint emlékezetes 2001-ben szerzett 10%-os részesedést az OMV 4,000 Ft-os árszint környékén a Molban. A részesedés vásárlás akkoriban igen nagy zavart váltott ki a Mol vezetésén belül, s a következő rendkívüli közgyűlés az ellenséges felvásárlást megnehezítő passzusokat helyezett el az alapszabályban. A Mol és az OMV közötti kereskedelmi kapcsolatokon alapuló együttműködés azonban nem sérült, s egy év alatt helyreállt a két menedzsment közötti normál kapcsolat is. Erre utaló jel volt, hogy az OMV megszavazta a Slovnaft tranzakcióhoz kapcsolódó 10%-os zártkörű tőkeemelést is.
Az OMV nem titkolt szándéka volt a részesedés vásárlás idején, hogy az elősegítheti a regionális konszolidáció során az osztrák cél vezető helyre kerülését. A konszolidáció azonban a 2001-es elképzelésekhez képest lényegesen lassabban valósul meg, s a kulcs cégek (Mol, PKN, OMV) közötti részvénycserés ügyleteknek még a csírája sem körvonalazódott (annak ellenére sem, hogy a PKN vezetése továbbra is ezt a verziót erőlteti).
Ruttenstorfer nyilatkozatával egyértelművé vált, hogy a múlt héten bejelentett VCP részesedés szerzés mögött nem az OMV húzódik meg. Bár a VCP tisztán pénzügyi befektetésnek tekinti a MOL részesedését, ebben a piaci szereplők többsége kételkedik.
Mind a Mol, mind az OMV részéről jelenleg egyértelműnek tűnik, hogy belpolitikai okok miatt a másik társaság részesedés szerzése nem járható út. Ennek tükrében az OMV esetleges részesedés szerzése akár bizalom építésnek is tekinthető az osztrák fél részéről, s növelheti annak esélyét, hogy évek múlva egy esetleges részvénycserés ügyletben pozitívabb megítélés alá essen.
Rövid távon a fő kérdés, hogy amennyiben az OMV a részesedés eladása mellett dönt, akkor az milyen formában realizálódhat; 1., piacon keresztüli értékesítés – tartós eladói nyomás, 2., pénzügyi befektetőnek történő értékesítés egy pakettben (és itt rögtön természetes vásárló lehet a VCP). Az OMV számára nem lehet cél, hogy a Mol pakettje más iparági szereplőhöz kerüljön.
Amennyiben a Mol elmúlt három havi, erősen megnövekedett átlagos napi forgalmával számolunk, úgy az OMV csomag piacon történő értékesítése 29 kereskedési napot vesz igénybe. Ha feltételezzük, hogy az eladó nem kívánja maga alatt vágni a fát, úgy jellemzően a napi forgalom harmadánál többet nem ad el (tehát az eladások akár 100 kereskedési napig is tarthatnak).
OMV: eladásra kerülhet a MOL részvénycsomag
Az osztrák OMV olajcég első számú vezetője szerint a Mol 9,1 százalékához kapcsolódó stratégiai koncepció ma már nem igazolható – áll a Portfólión.Meglepő nyilatkozatot tett Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója. Az osztrák olajcég első számú vezetője úgy vélekedett, hogy a társaság 9.1%-os MOL részvényvásárlását két évvel ezelőtt az alacsony árfolyam mozgatta, s a csomaghoz kapcsolódó stratégiai koncepció ma már nem igazolható – tudósított a Bloomberg. Ruttenstorfer nyitott kérdésnek tartja, hogy az OMV megválik a Mol részvényeitől.
Mint emlékezetes 2001-ben szerzett 10%-os részesedést az OMV 4,000 Ft-os árszint környékén a Molban. A részesedés vásárlás akkoriban igen nagy zavart váltott ki a Mol vezetésén belül, s a következő rendkívüli közgyűlés az ellenséges felvásárlást megnehezítő passzusokat helyezett el az alapszabályban. A Mol és az OMV közötti kereskedelmi kapcsolatokon alapuló együttműködés azonban nem sérült, s egy év alatt helyreállt a két menedzsment közötti normál kapcsolat is. Erre utaló jel volt, hogy az OMV megszavazta a Slovnaft tranzakcióhoz kapcsolódó 10%-os zártkörű tőkeemelést is.
Az OMV nem titkolt szándéka volt a részesedés vásárlás idején, hogy az elősegítheti a regionális konszolidáció során az osztrák cél vezető helyre kerülését. A konszolidáció azonban a 2001-es elképzelésekhez képest lényegesen lassabban valósul meg, s a kulcs cégek (Mol, PKN, OMV) közötti részvénycserés ügyleteknek még a csírája sem körvonalazódott (annak ellenére sem, hogy a PKN vezetése továbbra is ezt a verziót erőlteti).
Ruttenstorfer nyilatkozatával egyértelművé vált, hogy a múlt héten bejelentett VCP részesedés szerzés mögött nem az OMV húzódik meg. Bár a VCP tisztán pénzügyi befektetésnek tekinti a MOL részesedését, ebben a piaci szereplők többsége kételkedik.
Mind a Mol, mind az OMV részéről jelenleg egyértelműnek tűnik, hogy belpolitikai okok miatt a másik társaság részesedés szerzése nem járható út. Ennek tükrében az OMV esetleges részesedés szerzése akár bizalom építésnek is tekinthető az osztrák fél részéről, s növelheti annak esélyét, hogy évek múlva egy esetleges részvénycserés ügyletben pozitívabb megítélés alá essen.
Rövid távon a fő kérdés, hogy amennyiben az OMV a részesedés eladása mellett dönt, akkor az milyen formában realizálódhat; 1., piacon keresztüli értékesítés – tartós eladói nyomás, 2., pénzügyi befektetőnek történő értékesítés egy pakettben (és itt rögtön természetes vásárló lehet a VCP). Az OMV számára nem lehet cél, hogy a Mol pakettje más iparági szereplőhöz kerüljön.
Amennyiben a Mol elmúlt három havi, erősen megnövekedett átlagos napi forgalmával számolunk, úgy az OMV csomag piacon történő értékesítése 29 kereskedési napot vesz igénybe. Ha feltételezzük, hogy az eladó nem kívánja maga alatt vágni a fát, úgy jellemzően a napi forgalom harmadánál többet nem ad el (tehát az eladások akár 100 kereskedési napig is tarthatnak).
