Barack Obama amerikai elnök felszólította a szövetségi hivatalokat, hogy gyorsítsák fel a TransCanada által megépítendő Keystone XL kőolaj-vezeték 780 kilométeres déli szakaszának engedélyeztetési folyamatát.
Obama az oklahomai Cushingban csütörtökön elmondott beszédében utasította a hivatalokat, hogy prioritásként kezeljék a projektet, amely bővíteni hivatott az államban található olajmezők és kőolajtárolók, valamint a Mexikói-öböl partján található finomítók közötti szűkös szállítási keresztmetszetet. A Keystone XL a TransCanada tervei szerint 2.700 kilométeren át szállítaná a kőolajat a kanadai Alberta tartomány olajhomok-mezőiről a Mexikói-öbölig, de az amerikai kormány környezetvédelmi aggályok miatt egyelőre nem adott engedélyt az északi szakasz megépítéséhez, amivel kiváltotta republikánus ellenzék heves kritikáját.
Obama védelmébe vette kormányának energiapolitikáját, és hangsúlyozta: a kongresszus által politikai megfontolások miatt rövidre szabott határidő kényszerítette arra, hogy nemet mondjon a Keystone XL-re, annak környezetvédelmi hatástanulmánya ugyanis még nem készült el. Az elnök, aki egy másik, Cushingtól a Mexikói-öbölig épülő csővezeték mellett mondta el beszédét, készségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a TransCanada projektjével kapcsolatos döntését a jövőben felülvizsgálja. A Keystone XL megépítése teljes hosszában 7 milliárd, Oklahomától az olajfinomítókig vezető szakasza pedig 2,3 milliárd dollárba kerül. A déli szakasz építése a tervek szerint már júniusban elkezdődhet, és jövőre be is fejeződhet.
Cushing csak egyike annak négy, energetikai szempontból fontos helyszínnek, ahol Obama az elmúlt két nap alatt megfordult és beszédet mondott kormánya energiapolitikájáról. Ennek a választás évében különös aktualitást ad, hogy a benzin átlagára az elmúlt hónap alatt 8 százalékkal növekedett, és elérte az Amerikában magasnak számító, gallononkénti 3,86 dollárt (a literenkénti 228 forintot). Az elnök Új-Mexikóban egy kőolaj- és földgázmezőn, Nevadában pedig az ország legnagyobb, csaknem egymillió panelt számláló napenergia-telepén, Boulder Cityben állt meg.
Az elnök hangsúlyozta, hogy kormányzásnak három éve alatt számos helyen engedélyezte a fúrást, de mint mondta, ez önmagában akkor sem lenne elegendő Amerika energiaigényeinek kielégítésére, ha a fővárosi Washington-emlékmű mellett is olajfúró torony állna. Obama rámutatott: célja Amerikai energetikai függetlenségének biztosítása, amelyben a hazai kőolaj- és fölgáz-kitermelés mellett döntő szerepe van annak, hogy növeljék az energia-felhasználás hatékonyságát, s hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak a megújuló energiaforrásokra.
Az elnök ezzel gyakorlatilag válaszolt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok állításaira, amelyek szerint az amerikai kitermelés növelésével le lehetne szorítani az üzemanyag-árakat. Newt Gingrich egyenesen központi kampányszlogenjévé tette meg a gallononkénti 2,50 dolláros olajárat. Az elnök kétnapos energetikai turnéjának ugyancsak lényeges mondanivalója, hogy a minden korábbinál nyereségesebb olajvállalatok esetében a kormányzat részéről meg kívánja szüntetni a kivételezett elbánást.
Obama engedélyezné a Keystone XL megépítését
Barack Obama amerikai elnök felszólította a szövetségi hivatalokat, hogy gyorsítsák fel a TransCanada által megépítendő Keystone XL kőolaj-vezeték 780 kilométeres déli szakaszának engedélyeztetési folyamatát.
Obama az oklahomai Cushingban csütörtökön elmondott beszédében utasította a hivatalokat, hogy prioritásként kezeljék a projektet, amely bővíteni hivatott az államban található olajmezők és kőolajtárolók, valamint a Mexikói-öböl partján található finomítók közötti szűkös szállítási keresztmetszetet. A Keystone XL a TransCanada tervei szerint 2.700 kilométeren át szállítaná a kőolajat a kanadai Alberta tartomány olajhomok-mezőiről a Mexikói-öbölig, de az amerikai kormány környezetvédelmi aggályok miatt egyelőre nem adott engedélyt az északi szakasz megépítéséhez, amivel kiváltotta republikánus ellenzék heves kritikáját.
Obama védelmébe vette kormányának energiapolitikáját, és hangsúlyozta: a kongresszus által politikai megfontolások miatt rövidre szabott határidő kényszerítette arra, hogy nemet mondjon a Keystone XL-re, annak környezetvédelmi hatástanulmánya ugyanis még nem készült el. Az elnök, aki egy másik, Cushingtól a Mexikói-öbölig épülő csővezeték mellett mondta el beszédét, készségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a TransCanada projektjével kapcsolatos döntését a jövőben felülvizsgálja. A Keystone XL megépítése teljes hosszában 7 milliárd, Oklahomától az olajfinomítókig vezető szakasza pedig 2,3 milliárd dollárba kerül. A déli szakasz építése a tervek szerint már júniusban elkezdődhet, és jövőre be is fejeződhet.
Cushing csak egyike annak négy, energetikai szempontból fontos helyszínnek, ahol Obama az elmúlt két nap alatt megfordult és beszédet mondott kormánya energiapolitikájáról. Ennek a választás évében különös aktualitást ad, hogy a benzin átlagára az elmúlt hónap alatt 8 százalékkal növekedett, és elérte az Amerikában magasnak számító, gallononkénti 3,86 dollárt (a literenkénti 228 forintot). Az elnök Új-Mexikóban egy kőolaj- és földgázmezőn, Nevadában pedig az ország legnagyobb, csaknem egymillió panelt számláló napenergia-telepén, Boulder Cityben állt meg.
Az elnök hangsúlyozta, hogy kormányzásnak három éve alatt számos helyen engedélyezte a fúrást, de mint mondta, ez önmagában akkor sem lenne elegendő Amerika energiaigényeinek kielégítésére, ha a fővárosi Washington-emlékmű mellett is olajfúró torony állna. Obama rámutatott: célja Amerikai energetikai függetlenségének biztosítása, amelyben a hazai kőolaj- és fölgáz-kitermelés mellett döntő szerepe van annak, hogy növeljék az energia-felhasználás hatékonyságát, s hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak a megújuló energiaforrásokra.
Az elnök ezzel gyakorlatilag válaszolt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok állításaira, amelyek szerint az amerikai kitermelés növelésével le lehetne szorítani az üzemanyag-árakat. Newt Gingrich egyenesen központi kampányszlogenjévé tette meg a gallononkénti 2,50 dolláros olajárat. Az elnök kétnapos energetikai turnéjának ugyancsak lényeges mondanivalója, hogy a minden korábbinál nyereségesebb olajvállalatok esetében a kormányzat részéről meg kívánja szüntetni a kivételezett elbánást.
