Gondban lesz Európa 10 év múlva, ha addigra nem oldja meg azt az évi 250 milliárd köbméteres gázhiányt, amit a Statoil vezetői is prognosztizálnak. A kereslet világszerte növekszik, az európai belső termelés a nem-hagyományosok ellenére csökkenni fog.
Az európai gázpiacok egyre kevésbé izoláltak, ráadásul ez a kontinens az egyetlen, amely figyelmet szentel a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének azáltal, hogy a földgázt helyezi előtérbe más fosszilis energiahordozók rovására. Ennek ellenére világszerte az a tendencia figyelhető meg, hogy a feketeszén lesz a legnagyobb mértékben használt energiahordozó. Egy további gondja Európának az, hogy nincs egységes gázpiaci szabályozása, ez államonként változik, véli Rune Bjornson, a norvég Statoil gázipari alelnöke, aki a nemrégiben tartott bécsi gázkonferencián szólalt fel.
Bjornson szerint az, hogy még nincs kiépítve az európai gázhálózat, és nem teljesen átjárható a gázpiac, nagy nyomást gyakorol az államokra, a jogalkotókra, valamint a vásárlókra és ellátókra egyaránt. A cseppfolyósított gáz (LNG) importálására kialakított új infrastruktúra is ellentmondásosan kapcsolta össze a piacokat, idézi az alelnököt a Natural Gas Europe online gazdasági lap. A Statoil vezetősége szerint még az LNG-piac sem lesz képes elhozni a tökéletes gázpiacot a következő 10 éven belül, mert a fejlődésével párhuzamosan a három fő fogyasztórégióban is növekedni fog a kereslet. Európa mellett tehát Kínában és a Távol-Keleten, főleg Japánban.
Az európai gázpiac fő gondja az, hogy az árak nem a valóságot tükrözik, azokat nagyban torzítja a politika. Ennek ellenére optimista a Statoil, 2030-ig nagymértékű növekedésre számít a szektorban. A belső termelés csökkenni fog, bár a nem-hagyományos gáztermelés lendületesebb elindítása módosíthat ezen a képen. Igaz, Bjornson szerint nem szignifikánsan.
2030-ra évi 250 milliárd köbméteres hiánnyal kell számolnia Európának, addigra meg kell oldania ennek a mennyiségnek a behozatalát. Ilyen részmegoldás lehet a kaszpi vagy az orosz gáz, illetve az LNG-import a világ bármely részéről. Ez utóbbi még inkább csak reménybeli ellátmány, hiszen a jelenlegi szerződések és tárgyalások szerint nincsen olyan termelési projekt, aminek a termékét fixen Európába küldenék.
Nagy gázlyukat kell betömnie Európának
Gondban lesz Európa 10 év múlva, ha addigra nem oldja meg azt az évi 250 milliárd köbméteres gázhiányt, amit a Statoil vezetői is prognosztizálnak. A kereslet világszerte növekszik, az európai belső termelés a nem-hagyományosok ellenére csökkenni fog.
Az európai gázpiacok egyre kevésbé izoláltak, ráadásul ez a kontinens az egyetlen, amely figyelmet szentel a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének azáltal, hogy a földgázt helyezi előtérbe más fosszilis energiahordozók rovására. Ennek ellenére világszerte az a tendencia figyelhető meg, hogy a feketeszén lesz a legnagyobb mértékben használt energiahordozó. Egy további gondja Európának az, hogy nincs egységes gázpiaci szabályozása, ez államonként változik, véli Rune Bjornson, a norvég Statoil gázipari alelnöke, aki a nemrégiben tartott bécsi gázkonferencián szólalt fel.
Bjornson szerint az, hogy még nincs kiépítve az európai gázhálózat, és nem teljesen átjárható a gázpiac, nagy nyomást gyakorol az államokra, a jogalkotókra, valamint a vásárlókra és ellátókra egyaránt. A cseppfolyósított gáz (LNG) importálására kialakított új infrastruktúra is ellentmondásosan kapcsolta össze a piacokat, idézi az alelnököt a Natural Gas Europe online gazdasági lap. A Statoil vezetősége szerint még az LNG-piac sem lesz képes elhozni a tökéletes gázpiacot a következő 10 éven belül, mert a fejlődésével párhuzamosan a három fő fogyasztórégióban is növekedni fog a kereslet. Európa mellett tehát Kínában és a Távol-Keleten, főleg Japánban.
Az európai gázpiac fő gondja az, hogy az árak nem a valóságot tükrözik, azokat nagyban torzítja a politika. Ennek ellenére optimista a Statoil, 2030-ig nagymértékű növekedésre számít a szektorban. A belső termelés csökkenni fog, bár a nem-hagyományos gáztermelés lendületesebb elindítása módosíthat ezen a képen. Igaz, Bjornson szerint nem szignifikánsan.
2030-ra évi 250 milliárd köbméteres hiánnyal kell számolnia Európának, addigra meg kell oldania ennek a mennyiségnek a behozatalát. Ilyen részmegoldás lehet a kaszpi vagy az orosz gáz, illetve az LNG-import a világ bármely részéről. Ez utóbbi még inkább csak reménybeli ellátmány, hiszen a jelenlegi szerződések és tárgyalások szerint nincsen olyan termelési projekt, aminek a termékét fixen Európába küldenék.
