Lassan formĂĄlĂłdik az EurĂłpai UniĂł tĂśrtĂŠnelmĂŠnek egyik legnagyobb energetikai befektetĂŠse a Desertec, amely a SzaharĂĄba telepĂtendő naperőművekkel fedeznĂŠ EurĂłpa energiaszĂźksĂŠgletĂŠnek 15 szĂĄzalĂŠkĂĄt.
KĂśzhelynek szĂĄmĂt, hogy a sivatagban kĂŠt dolog szinte korlĂĄtlan mennyisĂŠgben fordul elő: homok ĂŠs napfĂŠny. A Desertec nĂŠven meghirdetett projekt ĂŠppen ezĂŠrt a Szahara ĂŠszak-afrikai peremĂŠre koncentrĂĄl: a tervek szerint az EurĂłpai UniĂł tĂśrtĂŠnetĂŠnek egyik legnagyobb energetikai beruhĂĄzĂĄsĂĄval a sivatagban felĂŠpĂtendő naperőművekkel 2050-re az Ăśreg kontinens ĂĄramellĂĄtĂĄsĂĄnak 15 szĂĄzalĂŠkĂĄt fedezhetnĂŠk.
Ami mĂŠg nĂŠhĂĄny ĂŠvvel ezelőtt is inkĂĄbb a fantĂĄzia birodalmĂĄba tartozott, lassan formĂĄt Ăślt: a jĂśvendő ĂŠvtizedek naperőműveinek első, referenciaberuhĂĄzĂĄsĂĄt idĂŠn megkezdik MarokkĂłban – jelentette be a Desertec tervező- ĂŠs kivitelezőirodĂĄja a Dii ĂŠs a marokkĂłi energetikai kormĂĄnyhivatal pĂŠnteken. A Desertec ĂĄltal a sivatagba ĂĄlmodott naperőművekhez kĂŠpest a lĂŠtesĂtmĂŠny viszonylag kicsiny kapacitĂĄsĂş lesz, alig 10 megawattos, ĂĄm mĂĄr 2012-re elkĂŠszĂźlnek a nagy naperőművek tervrajzai, ĂŠs a Desertec-ben rĂŠsztvevő konszernek szĂĄmĂtĂĄsai szerint 2050-ig 400 milliĂĄrd eurĂłt fektetnek be a projektbe.
MarokkĂłra nem vĂŠletlenĂźl esett a vĂĄlasztĂĄs az első naperőmű megĂŠpĂtĂŠsĂŠre: rĂŠszben a sivatagi kirĂĄlysĂĄg ĂŠs SpanyolorszĂĄg kĂśzĂśtt mĂĄr kiĂŠpĂźlt a modern ĂĄramszĂĄllĂtĂł rendszer, Ăgy a megtermelt elektromos energiĂĄt viszonylag kĂśnnyen lehet EurĂłpĂĄba exportĂĄlni, rĂŠszben pedig Marokkó – az ĂŠsazk-afrikai orszĂĄgok kĂśzĂźl szinte egyedĂźlikĂŠnt – nem rendelkezik fosszilis energiaforrĂĄsokkal, Ăgy kĂŠnytelen energiaszĂźksĂŠgletĂŠt szinte kizĂĄrĂłlag kĂźlfĂśldről fedezni. Ennek a fĂźggĂŠsnek a csĂśkkentĂŠse ĂŠrdekĂŠben MarokkĂł komoly beruhĂĄzĂĄsokat fontolgat a jĂśvőben a napenergia terĂźletĂŠn.
Már nem csak álom a szaharai áram
Lassan formĂĄlĂłdik az EurĂłpai UniĂł tĂśrtĂŠnelmĂŠnek egyik legnagyobb energetikai befektetĂŠse a Desertec, amely a SzaharĂĄba telepĂtendő naperőművekkel fedeznĂŠ EurĂłpa energiaszĂźksĂŠgletĂŠnek 15 szĂĄzalĂŠkĂĄt.
KĂśzhelynek szĂĄmĂt, hogy a sivatagban kĂŠt dolog szinte korlĂĄtlan mennyisĂŠgben fordul elő: homok ĂŠs napfĂŠny. A Desertec nĂŠven meghirdetett projekt ĂŠppen ezĂŠrt a Szahara ĂŠszak-afrikai peremĂŠre koncentrĂĄl: a tervek szerint az EurĂłpai UniĂł tĂśrtĂŠnetĂŠnek egyik legnagyobb energetikai beruhĂĄzĂĄsĂĄval a sivatagban felĂŠpĂtendő naperőművekkel 2050-re az Ăśreg kontinens ĂĄramellĂĄtĂĄsĂĄnak 15 szĂĄzalĂŠkĂĄt fedezhetnĂŠk.
Ami mĂŠg nĂŠhĂĄny ĂŠvvel ezelőtt is inkĂĄbb a fantĂĄzia birodalmĂĄba tartozott, lassan formĂĄt Ăślt: a jĂśvendő ĂŠvtizedek naperőműveinek első, referenciaberuhĂĄzĂĄsĂĄt idĂŠn megkezdik MarokkĂłban – jelentette be a Desertec tervező- ĂŠs kivitelezőirodĂĄja a Dii ĂŠs a marokkĂłi energetikai kormĂĄnyhivatal pĂŠnteken. A Desertec ĂĄltal a sivatagba ĂĄlmodott naperőművekhez kĂŠpest a lĂŠtesĂtmĂŠny viszonylag kicsiny kapacitĂĄsĂş lesz, alig 10 megawattos, ĂĄm mĂĄr 2012-re elkĂŠszĂźlnek a nagy naperőművek tervrajzai, ĂŠs a Desertec-ben rĂŠsztvevő konszernek szĂĄmĂtĂĄsai szerint 2050-ig 400 milliĂĄrd eurĂłt fektetnek be a projektbe.
MarokkĂłra nem vĂŠletlenĂźl esett a vĂĄlasztĂĄs az első naperőmű megĂŠpĂtĂŠsĂŠre: rĂŠszben a sivatagi kirĂĄlysĂĄg ĂŠs SpanyolorszĂĄg kĂśzĂśtt mĂĄr kiĂŠpĂźlt a modern ĂĄramszĂĄllĂtĂł rendszer, Ăgy a megtermelt elektromos energiĂĄt viszonylag kĂśnnyen lehet EurĂłpĂĄba exportĂĄlni, rĂŠszben pedig Marokkó – az ĂŠsazk-afrikai orszĂĄgok kĂśzĂźl szinte egyedĂźlikĂŠnt – nem rendelkezik fosszilis energiaforrĂĄsokkal, Ăgy kĂŠnytelen energiaszĂźksĂŠgletĂŠt szinte kizĂĄrĂłlag kĂźlfĂśldről fedezni. Ennek a fĂźggĂŠsnek a csĂśkkentĂŠse ĂŠrdekĂŠben MarokkĂł komoly beruhĂĄzĂĄsokat fontolgat a jĂśvőben a napenergia terĂźletĂŠn.
