A litván energiaipari diverzifikációhoz erős politikai akarat és nagy befektetések szükségesek, mivel Litvánia az energiahordozók tekintetében történelmi okok miatt mindeddig nagy mértékben a keleti forrásokra volt utalva – mondta Jaroslaw Niewierowicz litván energetikai miniszter.
A 2012 óta hivatalban lévő tisztségviselő, aki a Litvániai Lengyelek Választási Akciójának (AWPL) jelöltjeként Litvánia első lengyel származású minisztere is, az MTI-nek adott interjúban országa energetikai politikájáról beszélt, ezen belül azokról a tervezett lépésekről, amelyek az egységes uniós energetikai piachoz közelítik a litván energiaellátást. Niewierowicz kifejtette: Litvánia infrastrukturálisan össze van kötve Oroszországgal.
âAz áramellátás tekintetében nagy mértékben rá vagyunk utalva az orosz forrásokra, a gázellátásban pedig teljes volt eddig a függőség. Ezért a balti államok és Litvánia politikai prioritásnak tekintik a helyzet megváltoztatásátâ – közölte. A miniszter hozzátette: a helyzet fokozatosan változik, erős politikai akarat, nagy befektetések szükségesek hozzá.
Ez nem egyszerű üzleti kérdés, a diverzifikáció csak hosszú távon fizetődik ki – szögezte le. A diverzifikáció lehetséges irányaként a miniszter az áramellátásban Norvégiát, Svédországot, Finnországot, Dániát, Németországot, Lengyelországot és a balti államokat összekötő balti áramgyűrűt említette. Ezen belül kiemelte a 2015 végére elkészülő mintegy 60 millió euró értékű litván-lengyel összeköttetést. A gázellátás diverzifikációjában Niewierowicz jelképes, történelmi lépésként értékelte, hogy Litvánia csütörtökön aláírt egy évi 540 millió köbméter cseppfolyós gáz szállítására szóló szerződést a Statoil norvég konszernnel. A norvég gázt a rohamtempóban épülő – 2013 nyarán elkezdett, és 2014 végén nyíló – klaipedai LNG-terminálba fogják szállítani.
Ez a szerződés az első lépés ahhoz, hogy az eddig monopolhelyzetben lévő Gazprom is a piaci elvek alapján vegyen részt Litvánia energiaellátásában – jegyezte meg. – Először történik, hogy nyugatról kapunk energiát – emelte ki, hozzátéve: a balti államok gázpiaca ezentúl jobban követheti a versenyjogi elveket. “A nyugat-európai államokhoz hasonlóan részt vehetünk az alakuló globális gázpiacon, nem leszünk a versenyképességünket megbénító egyetlen szerződés túszaiâ – mondta.
A miniszter szólt arról is, hogy 2023-ig lengyel-litván gázösszeköttetést építenek ki, emlékeztetve arra, hogy a múlt héten aláírta a Connecting Europe Facility program pályázati kérvényét az összesen 558 millió eurós beruházással épülő vezeték támogatására. Niewierowicz hozzátette, bízik benne, hogy a balti államok a jövőben jól illeszkednek az egységes uniós energetikai piac létesítésére irányuló nemzeti projektekbe.
Az MTI kérdésére, miszerint a meglévő energetikai infrastruktúra dacára érdemes-e lemondani az orosz forrásokról, a tisztségviselő azt válaszolta: âEz nem szükséges, de nem is lehetséges. Amíg be nem fejezzük a szállítási rendszer fejlesztését, az orosz gázról nem lehet lemondani. Úgy látom, a rendszernek ezután is piaci elveken kell alapulnia. Oroszország is részesedhet ebben a rendszerben, amennyiben piaci árakon tud szállítani.â A miniszter, aki a litván kormánykoalíciós súrlódások következtében a jövő hétfőn leköszön hivataláról, annak a meggyőződésének is adott hangot, hogy Litvánia energiabiztonsága politikai konszenzus tárgya.
âAkárki legyen az utódom, folytatni fogja ezt a politikát. Az összes diverzifikációs folyamat erőteljesen beindult. Litvánia energetikai stratégiájának része ez, a jelenlegi kormány és a litván parlamenti pártok programjai is magukénak vallják a koncepciótâ – jelentette ki a litván miniszter.
Litvánia: drága lesz az energiaellátás diverzifikációja
A litván energiaipari diverzifikációhoz erős politikai akarat és nagy befektetések szükségesek, mivel Litvánia az energiahordozók tekintetében történelmi okok miatt mindeddig nagy mértékben a keleti forrásokra volt utalva – mondta Jaroslaw Niewierowicz litván energetikai miniszter.
A 2012 óta hivatalban lévő tisztségviselő, aki a Litvániai Lengyelek Választási Akciójának (AWPL) jelöltjeként Litvánia első lengyel származású minisztere is, az MTI-nek adott interjúban országa energetikai politikájáról beszélt, ezen belül azokról a tervezett lépésekről, amelyek az egységes uniós energetikai piachoz közelítik a litván energiaellátást. Niewierowicz kifejtette: Litvánia infrastrukturálisan össze van kötve Oroszországgal.
âAz áramellátás tekintetében nagy mértékben rá vagyunk utalva az orosz forrásokra, a gázellátásban pedig teljes volt eddig a függőség. Ezért a balti államok és Litvánia politikai prioritásnak tekintik a helyzet megváltoztatásátâ – közölte. A miniszter hozzátette: a helyzet fokozatosan változik, erős politikai akarat, nagy befektetések szükségesek hozzá.
Ez nem egyszerű üzleti kérdés, a diverzifikáció csak hosszú távon fizetődik ki – szögezte le. A diverzifikáció lehetséges irányaként a miniszter az áramellátásban Norvégiát, Svédországot, Finnországot, Dániát, Németországot, Lengyelországot és a balti államokat összekötő balti áramgyűrűt említette. Ezen belül kiemelte a 2015 végére elkészülő mintegy 60 millió euró értékű litván-lengyel összeköttetést. A gázellátás diverzifikációjában Niewierowicz jelképes, történelmi lépésként értékelte, hogy Litvánia csütörtökön aláírt egy évi 540 millió köbméter cseppfolyós gáz szállítására szóló szerződést a Statoil norvég konszernnel. A norvég gázt a rohamtempóban épülő – 2013 nyarán elkezdett, és 2014 végén nyíló – klaipedai LNG-terminálba fogják szállítani.
Ez a szerződés az első lépés ahhoz, hogy az eddig monopolhelyzetben lévő Gazprom is a piaci elvek alapján vegyen részt Litvánia energiaellátásában – jegyezte meg. – Először történik, hogy nyugatról kapunk energiát – emelte ki, hozzátéve: a balti államok gázpiaca ezentúl jobban követheti a versenyjogi elveket. “A nyugat-európai államokhoz hasonlóan részt vehetünk az alakuló globális gázpiacon, nem leszünk a versenyképességünket megbénító egyetlen szerződés túszaiâ – mondta.
A miniszter szólt arról is, hogy 2023-ig lengyel-litván gázösszeköttetést építenek ki, emlékeztetve arra, hogy a múlt héten aláírta a Connecting Europe Facility program pályázati kérvényét az összesen 558 millió eurós beruházással épülő vezeték támogatására. Niewierowicz hozzátette, bízik benne, hogy a balti államok a jövőben jól illeszkednek az egységes uniós energetikai piac létesítésére irányuló nemzeti projektekbe.
Az MTI kérdésére, miszerint a meglévő energetikai infrastruktúra dacára érdemes-e lemondani az orosz forrásokról, a tisztségviselő azt válaszolta: âEz nem szükséges, de nem is lehetséges. Amíg be nem fejezzük a szállítási rendszer fejlesztését, az orosz gázról nem lehet lemondani. Úgy látom, a rendszernek ezután is piaci elveken kell alapulnia. Oroszország is részesedhet ebben a rendszerben, amennyiben piaci árakon tud szállítani.â A miniszter, aki a litván kormánykoalíciós súrlódások következtében a jövő hétfőn leköszön hivataláról, annak a meggyőződésének is adott hangot, hogy Litvánia energiabiztonsága politikai konszenzus tárgya.
âAkárki legyen az utódom, folytatni fogja ezt a politikát. Az összes diverzifikációs folyamat erőteljesen beindult. Litvánia energetikai stratégiájának része ez, a jelenlegi kormány és a litván parlamenti pártok programjai is magukénak vallják a koncepciótâ – jelentette ki a litván miniszter.
