Az energiaipart képviselő szakemberek szerint elkerülhetetlen egy szabályozó erőmű, vagyis egy szivattyús-tározós erőmű megépítése, mert e nélkül egyre inkább megoldhatatlanná válik a magyar rendszerirányítás, valamint a megújuló, ezen belül a szélenergia nagyobb mértékű elterjedése sem biztosítható. A felvázolt lehetőségek szerint legalább egy 600 megawattos erőmű építésére lenne szükség, amely mintegy 100 milliárd forintba kerül.A rendszer szabályozási problémáinak súlyosbodásában meghatározó a kötelező átvételhez tartozó termelés és a megújuló energia részarányának növekedése â mondta az EnergiaInfó kérdésére Szeredi István, a Magyar Villamos Művek (MVM) főmunkatársa. Szerinte a rendszer gyorsszabályozására a nemzetközi gyakorlat általánosan a szivattyús energiatározókat alkalmazza.
Szeredi István emlékeztetett, hogy az európai országok kevés kivétellel mind rendelkeznek szivattyús energiatározó kapacitással. Ausztriában négy ilyen beruházás van folyamatban, Svájcban elkezdődött a Nant de Drance energiatározó építése, Litvániában folyik a Kruonis energiatározó bővítése 1600 megawattra. Szlovéniában épül az AVCE szivattyús energiatározó, Portugáliában EU hozzájárulással, fokozottan védett területen, folyik a Baixo Sabor vízerőmű építése, ami szivattyús kapacitással kiegészített. Németországban üzembe helyezték az 1000 megawattos goldistahli létesítményt, valamint Lengyelországban modernizálták mind a hét szivattyús energiatározót.
Az első kereskedelmi célú szivattyús energiatárózó 1879-ben épült Zürichben, s jelenleg már világszerte több mint 300 üzemel. A technológia kiforrott, nincs prototípus veszély, így olyan nagy erőművek is létesültek, melyek teljesítménye meghaladja az 1500-2000 megawattot. Részarányuk az energia rendszerekben 7-10 százalék, sőt Magyarországon is létesült már ilyen Dobsina mellett 1912-ben, és még ma is az eredeti gépészeti berendezésekkel üzemel.
Mivel a rendszerszabályozás stratégiai jelentőségű, ezért a szivattyús energiatározót országhatáron belül célszerű megvalósítani. Preferáltak azok a helyszínek, ahol adott a bővíthetőség lehetősége, igazodva a rendszerszabályozási igények és a megújuló forrásból termelt villamos energia növekedéséhez.
A legkedvezőbbnek a műszaki, gazdasági és környezeti feltételek egyidejű figyelembe vételével a Dunakanyar térségében és a Zempléni-hegység nyugati oldalán elhelyezkedő telephelyek látszanak. Lényeges az is, hogy a nemzetközi gyakorlat általában ötvözi a szivattyús energiatározókat a természetvédelmi követelményekkel, így gyakran védett természeti területen valósulnak meg ezek az erőművek.
A szivattyús energiatározó az egész rendszer hatásfokát javítja, megszünteti a más erőművekben szabályozási kényszerből alkalmazott alacsony hatásfokú üzemet, és mérsékli az elvesző energia mennyiséget. A energiarendszer erőműveiben jelentkező hatásfoknövelés emisszió csökkenést eredményez, biztosítva a legkisebb emisszióval járó villamosenergia-termelés lehetőségét, és elősegíti a környezeti szempontból tiszta energia termelés növekedését – állítja az MVM főmunkatársa.
Legalább 600 megawatt szivattyús-tározós kapacitásra volna szükség
Az energiaipart képviselő szakemberek szerint elkerülhetetlen egy szabályozó erőmű, vagyis egy szivattyús-tározós erőmű megépítése, mert e nélkül egyre inkább megoldhatatlanná válik a magyar rendszerirányítás, valamint a megújuló, ezen belül a szélenergia nagyobb mértékű elterjedése sem biztosítható. A felvázolt lehetőségek szerint legalább egy 600 megawattos erőmű építésére lenne szükség, amely mintegy 100 milliárd forintba kerül.A rendszer szabályozási problémáinak súlyosbodásában meghatározó a kötelező átvételhez tartozó termelés és a megújuló energia részarányának növekedése â mondta az EnergiaInfó kérdésére Szeredi István, a Magyar Villamos Művek (MVM) főmunkatársa. Szerinte a rendszer gyorsszabályozására a nemzetközi gyakorlat általánosan a szivattyús energiatározókat alkalmazza.
Szeredi István emlékeztetett, hogy az európai országok kevés kivétellel mind rendelkeznek szivattyús energiatározó kapacitással. Ausztriában négy ilyen beruházás van folyamatban, Svájcban elkezdődött a Nant de Drance energiatározó építése, Litvániában folyik a Kruonis energiatározó bővítése 1600 megawattra. Szlovéniában épül az AVCE szivattyús energiatározó, Portugáliában EU hozzájárulással, fokozottan védett területen, folyik a Baixo Sabor vízerőmű építése, ami szivattyús kapacitással kiegészített. Németországban üzembe helyezték az 1000 megawattos goldistahli létesítményt, valamint Lengyelországban modernizálták mind a hét szivattyús energiatározót.
Az első kereskedelmi célú szivattyús energiatárózó 1879-ben épült Zürichben, s jelenleg már világszerte több mint 300 üzemel. A technológia kiforrott, nincs prototípus veszély, így olyan nagy erőművek is létesültek, melyek teljesítménye meghaladja az 1500-2000 megawattot. Részarányuk az energia rendszerekben 7-10 százalék, sőt Magyarországon is létesült már ilyen Dobsina mellett 1912-ben, és még ma is az eredeti gépészeti berendezésekkel üzemel.
Mivel a rendszerszabályozás stratégiai jelentőségű, ezért a szivattyús energiatározót országhatáron belül célszerű megvalósítani. Preferáltak azok a helyszínek, ahol adott a bővíthetőség lehetősége, igazodva a rendszerszabályozási igények és a megújuló forrásból termelt villamos energia növekedéséhez.
A legkedvezőbbnek a műszaki, gazdasági és környezeti feltételek egyidejű figyelembe vételével a Dunakanyar térségében és a Zempléni-hegység nyugati oldalán elhelyezkedő telephelyek látszanak. Lényeges az is, hogy a nemzetközi gyakorlat általában ötvözi a szivattyús energiatározókat a természetvédelmi követelményekkel, így gyakran védett természeti területen valósulnak meg ezek az erőművek.
A szivattyús energiatározó az egész rendszer hatásfokát javítja, megszünteti a más erőművekben szabályozási kényszerből alkalmazott alacsony hatásfokú üzemet, és mérsékli az elvesző energia mennyiséget. A energiarendszer erőműveiben jelentkező hatásfoknövelés emisszió csökkenést eredményez, biztosítva a legkisebb emisszióval járó villamosenergia-termelés lehetőségét, és elősegíti a környezeti szempontból tiszta energia termelés növekedését – állítja az MVM főmunkatársa.
