A nagy kelet-japán földrengés és cunami által 2011 márciusában Fukushimában okozott nukleáris baleset a nukleáris biztonságot ismét a globális figyelem központjába helyezte, és aláhúzta a tagállamok felelősségét ezen a kritikus területen – állítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) egy új jelentésében.
A NAÜ 2011-ről szóló, most publikált éves jelentése az elmúlt év nukleáris vonatkozású fejlesztéseit ismerteti a világon. A Fukushima-Daiichi atomerőmű balesetének szentelt fejezetben az áll, hogy a nukleáris biztonságért elsődlegesen a nukleáris létesítmény üzemeltetője a felelős, a nukleáris technológiát használó tagállammal és annak nukleáris biztonsági hatóságával egyetemben. A fejezet részletesen ismerteti a fukushimai balesetet és az elhárítás elemeit – írta a NucNet.
A jelentés leszögezi, hogy a NAÜ nemzetközi tényfeltáró szakértői missziója a telephelyi veszélyforrások felmérésével kapcsolatban állapított meg hiányosságokat, beleértve a kis valószínűségű, de súlyos következménnyel járó szeizmikus eseményekre jelenleg alkalmazott értékelési módszertant, amely nem veszi megfelelően figyelembe a nagy erejű utórengéseket és a cunami által kiváltott a part menti szerkezetekre ható hidrodinamikai erőket.
A jelenleg a szeizmikus veszélyeztetettség értékelésére alkalmazott módszertannal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy ha kevés adat áll rendelkezésre, akkor a nagyon ritka események előrejelzése nagyobb mértékű bizonytalansággal lesz terhelt. Az eddigi előrelépések ellenére sok még a tennivaló – hangsúlyozta Amano Jukija a Nukleáris Biztonsági Egyezmény soron következő felülvizsgálati konferenciáját előkészítő, ötnapos tanácskozást megnyitva. Az egyezményben részt vevő 75 tagállam képviselői a Japánban történt baleset tanulságairól tanácskoznak. A szerződést az 1986-os csernobili katasztrófa után hozták létre és 1996-ban lépett életbe.
A NAÜ tavaly szeptemberben akciótervet fogadott el a nukleáris biztonság javításáról. Amano hétfői beszédében egyrészről méltatta az akcióterv megvalósításában elért eredményeket. Ezek között sorolta fel az atomerőművek sérülési kockázatainak hatékonyabb felmérését, a vészhelyzeti készültség javítását és a NAÜ biztonsági normáinak felülvizsgálatát. Ugyanakkor azt is hozzátette: “sok még a tennivaló, és éberségünk nem lankadhat”.
Amano eredetileg kötelező, rendszeres ellenőrzéseket javasolt és az ENSZ égisze alatt működő szervezet szerepének erősítését kezdeményezte. Korábbi értesülések szerint az Egyesült Államok, Pakisztán, India és Kína ellenezték a kötelező nemzetközi ellenőrzéseket, míg többek között Németország és Franciaország a szigorúbb változat mellett voltak.
Le kell vonni Fukusima tanulságait
A nagy kelet-japán földrengés és cunami által 2011 márciusában Fukushimában okozott nukleáris baleset a nukleáris biztonságot ismét a globális figyelem központjába helyezte, és aláhúzta a tagállamok felelősségét ezen a kritikus területen – állítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) egy új jelentésében.
A NAÜ 2011-ről szóló, most publikált éves jelentése az elmúlt év nukleáris vonatkozású fejlesztéseit ismerteti a világon. A Fukushima-Daiichi atomerőmű balesetének szentelt fejezetben az áll, hogy a nukleáris biztonságért elsődlegesen a nukleáris létesítmény üzemeltetője a felelős, a nukleáris technológiát használó tagállammal és annak nukleáris biztonsági hatóságával egyetemben. A fejezet részletesen ismerteti a fukushimai balesetet és az elhárítás elemeit – írta a NucNet.
A jelentés leszögezi, hogy a NAÜ nemzetközi tényfeltáró szakértői missziója a telephelyi veszélyforrások felmérésével kapcsolatban állapított meg hiányosságokat, beleértve a kis valószínűségű, de súlyos következménnyel járó szeizmikus eseményekre jelenleg alkalmazott értékelési módszertant, amely nem veszi megfelelően figyelembe a nagy erejű utórengéseket és a cunami által kiváltott a part menti szerkezetekre ható hidrodinamikai erőket.
A jelenleg a szeizmikus veszélyeztetettség értékelésére alkalmazott módszertannal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy ha kevés adat áll rendelkezésre, akkor a nagyon ritka események előrejelzése nagyobb mértékű bizonytalansággal lesz terhelt. Az eddigi előrelépések ellenére sok még a tennivaló – hangsúlyozta Amano Jukija a Nukleáris Biztonsági Egyezmény soron következő felülvizsgálati konferenciáját előkészítő, ötnapos tanácskozást megnyitva. Az egyezményben részt vevő 75 tagállam képviselői a Japánban történt baleset tanulságairól tanácskoznak. A szerződést az 1986-os csernobili katasztrófa után hozták létre és 1996-ban lépett életbe.
A NAÜ tavaly szeptemberben akciótervet fogadott el a nukleáris biztonság javításáról. Amano hétfői beszédében egyrészről méltatta az akcióterv megvalósításában elért eredményeket. Ezek között sorolta fel az atomerőművek sérülési kockázatainak hatékonyabb felmérését, a vészhelyzeti készültség javítását és a NAÜ biztonsági normáinak felülvizsgálatát. Ugyanakkor azt is hozzátette: “sok még a tennivaló, és éberségünk nem lankadhat”.
Amano eredetileg kötelező, rendszeres ellenőrzéseket javasolt és az ENSZ égisze alatt működő szervezet szerepének erősítését kezdeményezte. Korábbi értesülések szerint az Egyesült Államok, Pakisztán, India és Kína ellenezték a kötelező nemzetközi ellenőrzéseket, míg többek között Németország és Franciaország a szigorúbb változat mellett voltak.
