A Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság nem tudja maradéktalanul végrehajtani a távhőtörvény előírásait 2003. december 31-ig – nyilatkozott a Világgazdaság Energiavilág című megllékletének a cég kereskedelmi igazgatója.
A fővárosban a mérés szerinti elszámolásra való átállás legkevesebb 7 milliárd forintba kerül, de önálló hőközpontok létesítésével az épületenkénti mérés költségei elérnék a 20 milliárd forintot.
Az 1998-ban életbe lépett távhőtörvény szerint a szolgáltatók 2003. december 31-ig kötelesek átállni a mérés szerinti elszámolásra, de már most látszik, hogy a fővárosban az előírásokat nem lehet határidőre teljesíteni – mondta a Világgazdaságnak László György. A Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság (Főtáv) kereskedelmi igazgatója kifejtette: tulajdonosukkal, a fővárosi önkormányzattal kötött szolgáltatói szerződés szerint a távhődíj 3 százaléka kerül a külön alapba, amelyből az átállást finanszírozzák. Ez évi 700-800 millió forintot jelent, miközben a mérés szerinti elszámolás legkevesebb 7 milliárd forintot. Az átálláshoz külön forrást sem a fővárosi, sem az állami költségvetés nem biztosít.
Budapesten a lakások 37 százaléka – mintegy 240 ezer – távfűtéses; és emellett 5000 kommunális, illetve üzemi fogyasztója van a cégnek. Ez összességében 3800 épületet jelent, amiből 2900 a lakóház. Ha minden épületbe önálló hőközpontot telepítenének, az csaknem 20 milliárd forintba kerülne, erre azonban belátható időn belül nem lehet forrást teremteni.(Teljes cikk a mellékletben)
Hétmilliárdért áll át a Főtáv
A Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság nem tudja maradéktalanul végrehajtani a távhőtörvény előírásait 2003. december 31-ig – nyilatkozott a Világgazdaság Energiavilág című megllékletének a cég kereskedelmi igazgatója.
A fővárosban a mérés szerinti elszámolásra való átállás legkevesebb 7 milliárd forintba kerül, de önálló hőközpontok létesítésével az épületenkénti mérés költségei elérnék a 20 milliárd forintot.
Az 1998-ban életbe lépett távhőtörvény szerint a szolgáltatók 2003. december 31-ig kötelesek átállni a mérés szerinti elszámolásra, de már most látszik, hogy a fővárosban az előírásokat nem lehet határidőre teljesíteni – mondta a Világgazdaságnak László György. A Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság (Főtáv) kereskedelmi igazgatója kifejtette: tulajdonosukkal, a fővárosi önkormányzattal kötött szolgáltatói szerződés szerint a távhődíj 3 százaléka kerül a külön alapba, amelyből az átállást finanszírozzák. Ez évi 700-800 millió forintot jelent, miközben a mérés szerinti elszámolás legkevesebb 7 milliárd forintot. Az átálláshoz külön forrást sem a fővárosi, sem az állami költségvetés nem biztosít.
Budapesten a lakások 37 százaléka – mintegy 240 ezer – távfűtéses; és emellett 5000 kommunális, illetve üzemi fogyasztója van a cégnek. Ez összességében 3800 épületet jelent, amiből 2900 a lakóház. Ha minden épületbe önálló hőközpontot telepítenének, az csaknem 20 milliárd forintba kerülne, erre azonban belátható időn belül nem lehet forrást teremteni.(Teljes cikk a mellékletben)
