A múlt évben összesen 20 milliárd forint értékben loptak el villamos energiát “ismeretlen tettesek” Magyarországon. Budapesten hozzávetőleg 6 milliárd forintnyi, ki nem fizetett áram tűnt el, s miután a módosabb kerületekben zajlik leginkább az áramtolvajok tevékenysége – legalábbis az egyik áramszolgáltató ilyen irányú felmérése szerint -, így gyaníthatóan nem elsősorban szociális kérdésről van szó, vagyis nem a kispénzűek, rászorulók tulajdonítják el az energiát. Az érintettek azt remélik, hogy az ágazatot érintő átfogó Villamos Energiatörvény (VET) rendezi majd ezt a kérdést is.
Évente csaknem hatmilliárd forint értékű áramot lopnak el a fővárosban. A lopások kapcsán megrajzolt térkép szerint amíg a belváros szegényebb részein élők kipréselik magukból az áramdíjat, addig a Rózsadombon, illetve Zugló legszebb részein rejtett elágazó-vezetékeken áramlik az energia a fedett uszodákba, a légkondicionálókba, a modern garázsokba, illetve a vállalkozások gépeibe.
A Budapesti Elektromos Művek (Elmü) évente közel 2000 eljárást kezdeményez ismeretlen tettes ellen. Az Elmü szakemberei évente átlagosan 30-40 ezer ellenőrzést végeznek, ezek 30 százaléka “telitalálat”. Intenzív fogyasztói ellenőrzésekkel igyekezni kell a jelentős összegre rúgó áramlopások visszaszorítására – hangoztatta a Titász Rt. legutóbbi közgyűlésén Franz Erényi, az igazgatóság elnöke, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az egyértelmű esetekben, a felvett jegyzőkönyvek kisebb formai hiányossága ürügyén a tolvajok megúszhatják a büntetést.
Minekután az áramlopáshoz manapság már komoly, professzionális eszközök szükségesek, valószínűleg szervezetten történik ez a tevékenység. Persze megjelentek már a piacon olyan házilag gyártott készülékek is, amelyek “olcsó és kis fogyasztású” egységekké alakítják át az otthoni villamos blokkot. Ezekről tudni kell, hogy életveszélyesek.
Ágazati szakértők szerint úgy tűnik, csapdába kerültek az áramszolgáltató cégek, hiszen dacára feljelentéseiknek a hatályos büntetőjog nem tud igazából szankcionálni. Egy fővárosi ügyész szerint azért nem, mert az áram egészen egyszerűen nem “megfogható” dolog. A legnagyobb problémát természetesen az jelenti, hogy az áramtolvajok által okozott kárt tulajdonképpen a többi fogyasztó fizeti meg.
Az energiavállalatok nemrég tettek egy felajánlást, miszerint a tetten ért és megbírságolt fogyasztók felemelt tarifáinak bizonyos részét külön alapba utalnák, amelyből finanszírozni lehetne a szociálisan rászorulókat, ugyanakkor komolyabb büntetési lehetőséget szorgalmaznak a szervezetten ténykedő áramtolvaj-csoportok számára. A szakma nagy érdeklődéssel várja a készülő Villamos Energiatövény azon rendelkezését, amely ezzel a területtel foglalkozik majd.
Energiamaffia Magyarországon?
A múlt évben összesen 20 milliárd forint értékben loptak el villamos energiát “ismeretlen tettesek” Magyarországon. Budapesten hozzávetőleg 6 milliárd forintnyi, ki nem fizetett áram tűnt el, s miután a módosabb kerületekben zajlik leginkább az áramtolvajok tevékenysége – legalábbis az egyik áramszolgáltató ilyen irányú felmérése szerint -, így gyaníthatóan nem elsősorban szociális kérdésről van szó, vagyis nem a kispénzűek, rászorulók tulajdonítják el az energiát. Az érintettek azt remélik, hogy az ágazatot érintő átfogó Villamos Energiatörvény (VET) rendezi majd ezt a kérdést is.
Évente csaknem hatmilliárd forint értékű áramot lopnak el a fővárosban. A lopások kapcsán megrajzolt térkép szerint amíg a belváros szegényebb részein élők kipréselik magukból az áramdíjat, addig a Rózsadombon, illetve Zugló legszebb részein rejtett elágazó-vezetékeken áramlik az energia a fedett uszodákba, a légkondicionálókba, a modern garázsokba, illetve a vállalkozások gépeibe.
A Budapesti Elektromos Művek (Elmü) évente közel 2000 eljárást kezdeményez ismeretlen tettes ellen. Az Elmü szakemberei évente átlagosan 30-40 ezer ellenőrzést végeznek, ezek 30 százaléka “telitalálat”. Intenzív fogyasztói ellenőrzésekkel igyekezni kell a jelentős összegre rúgó áramlopások visszaszorítására – hangoztatta a Titász Rt. legutóbbi közgyűlésén Franz Erényi, az igazgatóság elnöke, aki sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az egyértelmű esetekben, a felvett jegyzőkönyvek kisebb formai hiányossága ürügyén a tolvajok megúszhatják a büntetést.
Minekután az áramlopáshoz manapság már komoly, professzionális eszközök szükségesek, valószínűleg szervezetten történik ez a tevékenység. Persze megjelentek már a piacon olyan házilag gyártott készülékek is, amelyek “olcsó és kis fogyasztású” egységekké alakítják át az otthoni villamos blokkot. Ezekről tudni kell, hogy életveszélyesek.
Ágazati szakértők szerint úgy tűnik, csapdába kerültek az áramszolgáltató cégek, hiszen dacára feljelentéseiknek a hatályos büntetőjog nem tud igazából szankcionálni. Egy fővárosi ügyész szerint azért nem, mert az áram egészen egyszerűen nem “megfogható” dolog. A legnagyobb problémát természetesen az jelenti, hogy az áramtolvajok által okozott kárt tulajdonképpen a többi fogyasztó fizeti meg.
Az energiavállalatok nemrég tettek egy felajánlást, miszerint a tetten ért és megbírságolt fogyasztók felemelt tarifáinak bizonyos részét külön alapba utalnák, amelyből finanszírozni lehetne a szociálisan rászorulókat, ugyanakkor komolyabb büntetési lehetőséget szorgalmaznak a szervezetten ténykedő áramtolvaj-csoportok számára. A szakma nagy érdeklődéssel várja a készülő Villamos Energiatövény azon rendelkezését, amely ezzel a területtel foglalkozik majd.
